Fűtéstervezés – új idők, új elvárások

Szerkezetkészen áll a ház, téli álmából felébresztve tavasszal újult erővel folytatódik a munka, hogy őszre beköltözhető legyen. Hogyan tovább – Milyen legyen a fűtés, kell-e tervező, vagy elég, ha találunk egy fűtésszerelőt – Milyen berendezést, energiát válasszunk – A kérdésekre adott válasznál nem elég csak azt figyelembe venni, hogy Magyarországon élünk, hanem azt is, hogy tagjai lettünk az Európai Uniónak.

 

 

A gázberendezés terveit be kell mutatni a gázszolgáltatónak, a vízellátás terveit a vízműnek. A fűtési tervekre egyik szolgáltató sem kíváncsi – sajnos. Itt lehet – nagyot megtakarítani – – vagy nagyot veszíteni – Elfogadhatjuk-e annak a szimpatikus fiatalembernek a jelentkezését, aki felajánlja, majd ő megszereli! Ha az ajánlkozónak van tervezői jogosultsága és ebből eredően megfelelő végzettséggel alátámasztott szaktudása, természetesen megbízható a feladattal. De ha nincs?

 

Berendezés, energia, EU

Sokféle készülék van jelen a piacon: ma hazánkban zömmel gázkészüléket alkalmaznak, de a jövőben várhatóan nagyobb szerepet kapnak a fűtésre felhasználható megújuló energiaforrások is: a napenergia, a hőszivattyú. Ezek egy rendszerbe építése valóban komoly mérnöki szakértelmet igényel.
Számba kell venni a különböző felületfűtéseket is: padlófűtés, falfűtés, amelyeket a hagyományos radiátoros fűtéshez kell illeszteni. Nagyobb lakásoknál, családi házaknál a fűtési rendszerhez kapcsolódik a használatimelegvíz-termelés is. A korszerű gázkészülékek égéstermék-elvezetése és levegőellátása szintén tervezői jogosultsággal rendelkező szakember bevonását igényli.
Mindezek a kérdések sejtetik, hogy egy korszerű, energiatakarékos, a jövőnek szóló fűtőberendezés kialakítása nem nélkülözheti a felkészült tervező részvételét. Van azonban más is, ami talán még nem eléggé köztudott: az Európai Unió előírásának megfelelően 2006. januárjától az 50 négyzetméternél nagyobb új épületeket épületenergetikai minőségtanúsítással kell ellátni. A tanúsítás elkészítésekor – amelynek elvei és módszerei még nem véglegesen kidolgozottak – az épületszerkezet mellett minden energiafogyasztó berendezést, így a fűtést, a használatimelegvíz-készítést, az esetleges szellőző-berendezést és a világítást is értékelik. Várhatóan a jövőben ez a minőségtanúsítás a lakás, a családi ház életét végigkíséri, és eladás, bérbeadás esetén az autók zöld kártyájához hasonló feltétel lesz.
A tervezési jogosultságot a Magyar Mérnöki Kamara adja és tartja nyilván. Családi ház nagyságú épület fűtésének megtervezésére G2 jogosultságú tervező is felkérhető, összetettebb feladatokhoz a G1 jelű vezető tervezői jogosultság szükséges.
Fűtési hőigény

A tervező javaslatot tesz az egyes megoldásokra, és az építtetővel közösen határozza meg, milyen energiahordozóval, hőtermelővel és milyen jellegű hőleadóval alakítsák ki a fűtési rendszert.
A rendszer elemeinek kiválasztásához a tervező meghatározza a fűtési hőigényt. Erre a célra számítógépes programok állnak rendelkezésre, amelyekkel a fűtési hőszükséglet helyiségről helyiségre, gyorsan és az érvényes szabványnak megfelelően megállapítható. Az egész épületre vonatkozó hőigény a külső határolószerkezetekre elvégzett hőveszteség-számítással határozható meg, ennek szétosztásával az egyes helyiségekre a közelítő fűtési hőigényt kapjuk meg.

Milyen kazánt válasszunk?

A fűtési hőigény azonban csak a kazánválasztás egyik adata. A korszerű építőanyagokkal, jó minőségű nyílászárókkal készült épületek fűtési hőigénye kisebb, sokszor lényegesen kisebb, mint a használatimelegvíz-készítés hőigénye. Ezért előtérbe kerül a tárolós melegvíz-készítés, ami komfortosabb ellátást biztosít, mint a hagyományos átfolyós, vagy átfolyós – kombi – készülékek. A hőigények ismeretében kerülhet sor a kazán és a melegvíztároló kiválasztására.
A mai felfogás szerint a helyiséglevegővel kapcsolatban lévő – nyitott – égésterű gázkészülékeket nem szabad a lakótérben, vagy azzal közvetlen légterű helyiségben elhelyezni. A most készülő, új gázszakmai létesítési és üzemeltetési szabályzat is ezt a törekvést támogatja majd.
Két választás előtt állunk tehát: vagy mód van arra, hogy a gázkazánt a lakótéren kívül helyezzük el, és ekkor hagyományos, kéménybe köthető készüléket lehet választani, ellenkező esetben a helyiségtől elzárt égésterű gázkészüléket kell alkalmazni. További kérdés, hogy hagyományos, vagy kondenzációs kazánt válasszunk. Utóbbi jellemzője, hogy a gázkazán égéstermékében lévő – jelentős mennyiségű – vízgőzt kondenzáltatja, így veszteségei sokkal kisebbek, hatásfoka pedig lényegesen jobb! Ügyelni kell viszont arra, hogy a kondenzációs üzem feltétele a kisebb fűtővíz-hőmérséklet, ezért hagyományos radiátoros fűtéshez nem célszerű alkalmazni. Kitűnően illeszthető viszont felületi fűtésekhez: padlófűtéshez, falfűtéshez. Ezzel el is érkeztünk a hőleadók kiválasztásához.
A padlófűtés, a falfűtés hőérzeti szempontból kedvező, de feltétel, hogy elegendő hőátadó felület álljon rendelkezésre. Sokszor a padlófűtést csak a felület temperálása céljából alakítják ki, és a fűtési hőigényt radiátorokkal fedezik.
A korszerű radiátorok lapfűtőtestek, amelyek a környezet felé sugárzással is hőt tudnak átadni, a belső konvektorlemezek révén pedig jelentős hőmennyiség leadására képesek.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop