Készház vagy passzívház –

A legszebb karácsonyi ajándék
A tervező kézjegye
Minden, ami kell…

Az olaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, jól érzékelhettük függőségünket az elmúlt évben. Az energiaárak drasztikusan megemelkedtek, egy 70-es években épült családi háznál egy hideg téli hónapban a gázszámla elérheti a 100 ezer forintot. A klímánk védelme érdekében szintén fontos szempont, hogy mivel és mennyit fűtünk!

 

 

Magyarországon az ország primerenergia-igényének mintegy 40 százalékát még mindig az épületek használják fel. Az energiafelhasználás hatékonyabbá tételéhez a házépítések kapcsán ma már számos olyan innovatív technológia áll rendelkezésünkre, amellyel ez az igen magas energiaigény jelentősen csökkenthető. Az elmúlt 20 évben jelentősen változott az épületek energiaigénye. Amellett, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges technológia, természetesen a szemléletnek is meg kell változnia.

 

 

Mi legyen a célunk?

 

Sokan teszik fel manapság a címben szereplő kérdést, ami hibás gondolkodásmódot tükröz. A „készház” egy technológia, ahol a házak falai, födémei gyárban készülnek, majd kiszállítás után a szerelés az előre elkészített alapon történik. Mivel ezek általában szendvics szerkezetek, az ilyen elemekből épült házaknál nagyon jó hőszigetelést, ebből következően alacsony energiafelhasználást lehet elérni. A passzívház pedig egy épület energiafelhasználásának egy mértékegysége, minősítése, amit előírt követelményszint elérése után lehet megkérni! Mivel a készházak falai többségükben hőszigetelésből állnak, így ezekből készültek az első passzívházak, és ma is ezekből a legegyszerűbb ezt a szintet elérni. Legyen a célunk a passzívház szint elérése, vagy akár tűzzük ki az aktív ház szint elérését, amelynél a ház éves energiamérlege pozitív?
Véleményem szerint ne ez legyen az elsődleges szempont, mert lehet, hogy túlzott költségbe verjük magunkat, ami soha nem térül meg. Célul a minél hatékonyabb energiamegtakarítást, optimalizálást tűzzük ki, és elképzelhető, hogy így is el tudjuk érni a passzívház szintet. Hogyan kezdjünk hozzá?

Ne a gombhoz a kabátot!

A modern készházak drasztikus mértékben csökkentik az energiafelhasználást, a megújuló energiaforrások használatával pedig tovább védik környezetünket.
A tervezett épület energiamérlegét már a tervezőasztalon meg kell határozni. Helyezzük el az épületet a telken, és nézzük meg, milyen lesz a benapozás, mennyi lesz az energianyereség és -veszteség. Ehhez a feladathoz már nagyon jól használható programot találhatunk. Az energiamérleg birtokában nézzük meg, mi történik a nyílászárok változtatásával, hőszigetelésének növelésével, a falak hőszigetelésének javításával, az épület elforgatásával, az épület árnyékolásával. A hőveszteség minimalizálásával tudjuk talán a legtöbbet spórolni, hiszen amire nem lesz szükség, azért nem kell fizetni. Az épület energiaigényének birtokában kell meghatározni, hogy ezt az energiát honnan, mivel tudjuk a legoptimálisabban előállítani. A program közben folyamatosan közli, milyen éves fűtési költségre kell számítanunk.
Fontos kérdés, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében honnan vesszük az energiát, milyen mértékben alkalmazunk megújuló energiaforrást, és azt milyen hatékonysággal tudjuk hasznosítani. Tapasztalatunk szerint lehet olyan hőszigetelési érték, amelynél az épület éves energiaigénye gáz kondenzációs kazánnal plusz szolár használati meleg víz előállítással a legolcsóbb. Más értékeknél a legoptimálisabb a pellet vagy a hőszivattyú stb. használata. Először tehát ne a gépészetet határozzuk meg, és ehhez rendeljük az épületet (gombhoz a kabátot), hanem az építésszel, gépész tervezővel vagy tanácsadóval tervezzünk, számoljunk, nézzük meg a beruházási költségeket. Vegyük számba a támogatási lehetőségeket is, majd ezek után döntsünk.
Egy optimalizálás során kiderült, hogy az épület fűtési költsége évi 235 ezer és 31 ezer forint között változhat. Mégsem a legolcsóbb fűtési költség volt az optimális, mert a beruházási költség megtérülése meghaladta a 25 évet. A legmegfelelőbb technológia kiválasztása tekintetében a megbízott tervezőt és kivitelezőt komoly szakmai felelősség terheli. (Az energiaoptimalizálás folyamata, feladatai, eredményei, megtekinthetők a www.makesz.hu oldalon.)

Az energiatanúsítvány

Az uniós jogszabályok előírják az épületállomány energiahatékonyságának felmérését. Meg kell határozni, hogy mennyire hatékony az épület energiafelhasználása és ezt az úgynevezett energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez a dokumentum lenne hivatott ösztönözni az épület tulajdonosát arra, hogy energiahatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására törekedjen. Az Unió nem ír elő értékhatárokat, hanem a pontos értékek közlését várja el.
Egy otthon hosszú távra szól. Annak minősége, kényelme és energiafelhasználása tehát igen fontos kérdés. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy azok, akik új ház építését, vagy egy meglévő, régi felújítását tervezik, vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, és a tervezés során a lehetőségeikről pontos képet és információkat kaphassanak a szakemberektől. A házépítés és házfelújítás során az energiahatékonyság érdekében tervezett megoldások kiválasztásánál mérlegelni kell a befektetés-megtérülés viszonylatában is. Az energia tanúsítványban szereplő besorolás mögött éves energiafelhasználás található. Az új házaknál a minimumértéket a C kategória mutatja. Ezt már tervezés közben ki kell számolni, és ha ennél rosszabb érték jön ki, a tervezőnek át kell tervezni az épületet.

Egy újabb alternatíva?

Az építési mód jelentős mértékben befolyásolja egy ház energiahatékonyságát, és ez elsősorban az energiahatékonysági mutatóban jelentkezik. Az új házak építésénél, különösen a készházak esetében olyan innovatív technológiák alkalmazására van lehetőség, melyek használatával olyan épületek születnek, amelyek alacsony energiafogyasztású – illetve a passzívház – szabványnak tesznek eleget.
A különböző támogatási formáknak szintén az energia tanúsítvány szolgáltatná az alapot, attól függően, hogy a kitűzött cél alapján milyen besorolást érjen el az újonnan épülő, vagy felújítás alatt lévő épület.
Sajnos az energia tanúsítvány annak ellenére, hogy az új épületeknél kötelező, a használatbavételi eljárásnak nem része. Így sajnos ellenőrzés és szankció hiányában sok olyan ház létesül, mely a kötelező minimum értéket sem éri el! Az építtető úgy gondolja, hogy a műanyag ablak és például 4 centiméteres hőszigetelő vakolat megteszi a hatását… Manapság hagyományos épületek tulajdonosai elégedettek, ha „csak” 45 ezer forint egy téli hónapban a fűtésszámlájuk, de egy készházé akár a 15 ezer forintot sem éri el!
Tehát akkor a készház vagy passzívház kérdés helyett tegyük fel azt, hogy hagyományos épület vagy készház – Erre az alternatívára is azt mondom, nem. Az építtető tervezzen, határozza meg céljait, tanácsadóval optimalizáljon, számoljon, és csak ez után döntsön úgy, hogy végül elégedett legyen otthonával.

Kárpáti József

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop