A kert lakóhelyünk része. Az átgondolt kertépítés eredményeként a növények, az itt elhelyezett bútorok pihenésre, beszélgetésre, esetleg munkára hívnak bennünket.
központja a pihenő, amely lehet egy épülethez csatlakozó terasz, vagy a kertben erre a célra kialakított hely. A pihenő lehetővé teszi, hogy különböző időjárási körülmények között is itt tartózkodhassunk, élvezhessük a szabad levegőn például a nyári esőzések illatát. A pihenő vagy terasz elhelyezésére már a ház és a kert tervezésekor gondolnunk kell. A terasz kialakítása a terepalakulattól, az égtáji fekvéstől függ. Ideális, ha a ház délkeleti vagy délnyugati oldalára helyezzük. Szükséges, hogy legalább két oldaláról védett legyen, hiszen ki szeret huzatban, az abroszt, a könyvünk, az éppen olvasott újság lapjait forgató szélben ülni. A pihenőt, teraszt rendszerint burkolattal látjuk el. A háztól távolabb használhatunk nagyobb köveket, míg a házzal közvetlen összeköttetésben lévőnél finomabb felületű anyagot (pl. kerámialapot, márványt) válasszunk. Régi parasztházaknál a terméskő, a fa is számításba jöhet. A burkolat hézagait cementes habarccsal töltsük ki, hogy a széklábak ne szorulhassanak beléjük. A homokot kerüljük, hiszen gyorsan gyomosodik, száraz időben porzik. A pihenő felszínét enyhe, 1,5 százalékosnál nem nagyobb lejtéssel alakítsuk ki, hogy az esővíz elfolyhasson. A terep jellegétől függ a terasz magassága, kapcsolata a felszínnel. Sík területen, ahol a ház padlója a terep fölött 450 mm-rel helyezkedik el, a terasz legalább 300 mm-rel emelkedjen a terep fölé, s a kert és a terasz között folyamatos átmenetet alakítsunk ki. A pihenő környékére célszerű pázsitot telepítenünk, amelyet fenyőfélékkel, díszcserjékkel, díszfüvekkel, esetleg kövekkel tagolhatunk. A lakószoba padlójának szintjében elhelyezkedő teraszok általában a kert szintje fölé emelkednek. A különbség rézsűvel köthető össze. Itt sziklakertet alakíthatunk ki, a felső szintet virágággyal is lezárhatjuk. A pihenőt érdemes védőtetővel ellátnunk. A pergola rendszerint lezárja a pihenő terét. A legtöbb pergolát épülethez csatlakoztathatjuk, de népszerű az önálló és a két építményt összekötő változata is. A védőtetőkhöz hasonlóan a pergolák tartóoszlopait, mennyezetét is készíthetjük fából vagy acélcsövekből. A méretüket a pihenő nagysága határozza meg (a tartóoszlopok vagy pillérek közötti távolság legalább 3 méter legyen). A belmagassága ne legyen kevesebb 2,20-2,50 méternél, hiszen az ennél alacsonyabb pergolák nyomasztóan hatnak. Ritkaságként létezik a kő és a tégla tartópillérű pergola is.
Kerti és teraszbútorként a megfelelően kezelt (akác), az időjárási viszontagságokat elviselő (teak) fa vagy a kovácsoltvas berendezés ideális. Célszerű a tájba illő anyagú, színű és stílusú berendezést választanunk. Védőtető alatt meghitt hangulatot teremthetünk nád- és rattanbútorokkal is. Ízlésünk szerint bármilyen stílusú pihenőt kialakíthatunk. Meleg színű textilekkel mediterrán, míg high-tech elemekkel a növényzet kontrasztjaként különleges hatást érhetünk el. A praktikus, a tárgyakhoz illő fények, gyertyák finom ételekkel társulva kényeztetnek bennünket.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások