Kényelem és biztonság

Az elmúlt néhány évben az épületek elektronikai rendszerei rohamos fejlődésen mentek keresztül, s ez érintette mind az épületbiztonságot, mind a különböző – ettől független – felügyeleti rendszereket. Az intelligens rendszerek alkalmazása Magyarországon még gyerekcipőben jár, de ahogy egyre többen kezdik felismerni a hosszú távra való tervezés előnyét, úgy terjednek hazánkban is ezek a megoldások.

 

 

A biztonság iránti igény növekedésével és a tulajdonosi szemlélet erősödésével az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt az igény – és a fizetőképes kereslet – a vagyonvédelmi beléptető, illetve megfigyelő rendszerek iránt.

 

n Felügyelet egy helyről
A napjainkban tervezett épületekben már olyan mértékben vannak jelen (nem feltétlenül biztonsági) érzékelő-, jelző- és beavatkozó egységek, hogy azok külön-külön történő kezelése komoly nehézségekbe ütközik, áttekinthetetlenné teheti a teljes rendszer felügyeletét. Ahogy a különböző berendezések egyre intelligensebbé és összetettebbé váltak, jogosan merült fel az igény, hogy az épületelektronikai berendezések egyetlen integrált rendszerbe kerüljenek. Az ilyen rendszerek komplexitása egyértelműen indokolja, hogy egy központi vezérléssel, tetszőlegesen több helyről, a kornak megfelelően akár érintőképernyőn, grafikus felületen keresztül, jól áttekinthető módon lehetővé tegye az épületet átfogó teljes felügyeletet, így csökkentve a szükséges technikai berendezések és szakemberek számát.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az egy helyről történő felügyelet esetén a beavatkozáshoz szükséges idő drasztikusan lecsökken, ezzel segítve a kár minimalizálását. E követelményeknek köszönhetően hazánkban is rohamosan terjednek a – leginkább EIB alapú – épületfelügyeleti rendszerek. Ezek egyetlen közös infrastruktúrán keresztül valósítják meg a világítás, a biztonságtechnika, valamint az energiamenedzsment központosított vezérlését.

n Forintosítható előnyök
Az integrált épületfelügyeleti rendszer legnagyobb előnye, hogy az eddig különálló, egymás működését befolyásolni képtelen egységek működése összehangolhatóvá válik, hatékonyabbá, egyszerűbbé és gazdaságosabbá téve a teljes rendszer – az épület – üzemeltetését. Ennek mértéke számszerűsíthető, nagy általánosságban elmondható, hogy a ráfordítás 2-5 év alatt megtérül, ettől kezdve az épület – nyereségesen” üzemel.
A vagyon- és tűzvédelemmel kapcsolatos szigorú szabályozások miatt eddig az épületfelügyelet egyéb területei elkülönültek az épületbiztonságtól. Az életben lévő szabályok valóban megnehezítik az integrációt, azonban az egységes infrastruktúra megkönnyíti a tervezést, kivitelezést, üzemeltetést, valamint a rendszer karbantartását, ezzel hosszú távon megtérülővé téve a beruházást. További előny, hogy eddig az épületek biztonságtechnikája jobbára a vagyon és tűzvédelmet jelentette, egy egységes rendszerben ezt kiterjeszthetjük a különböző elektromos, gáz- és vízrendszerek hibáira is.

n Villanykapcsoló és riasztó érzékelő
Bár írásunk elsősorban a biztonságtechnika integrálásának előnyeiről szól, röviden kitérünk az egyéb – világításvezérlés és energiamenedzsment – területekre is. A következőkben lássunk néhány gyakorlati példát egy integrált rendszer működésére. A riasztó érzékelői élesítetlen állapotban villanykapcsolóként funkcionálnak, élesített állapotban a riasztórendszer aktív részeként üzemelnek. Riasztás esetén automatikusan felkapcsolódik a világítás, esetleg leereszkednek a redőnyök és bezáródnak az ajtók, ezzel jelentősen megkönnyítve a rendőrség munkáját. A világításvezérlés lehetővé teszi jobb minőségű felvételek készítését, akár olcsóbb kamerákkal is. A riasztás(ok) helyét, okát és mértékét intuitív grafikus felületen lehet szemmel kísérni, ezzel is megkönnyítve a beavatkozást. Gáz- vagy vízszivárgás, esetleg tűz esetén a rendszer az épületet áramtalanítja (a feltétlenül szükséges részek kivételével), ezzel újabb balesetek lehetőségét előzve meg.
Az intelligens rendszerek kezdik meghódítani a családi házakat is. Ilyen esetekben a riasztó élesítése elindítja a jelenlétszimulációt, alacsonyabbra állítja a fűtést, esetleg az előre beállított helyeket áramtalanítja, elejét véve például a bekapcsolva felejtett vasaló veszélyeinek.
Az előzőekben felsorolt példák áttekintést adnak a rendszer biztonságtechnikai vonatkozásairól, az alábbiakban néhány lehetséges megoldást mutatunk be az egyéb területeken történő felhasználásról.
A világításvezérlés lehetőséget teremt arra, hogy az épület belső világítása a természetes külső fénytől függően változzon. Ennek ergonómiai és gazdasági előnyei is vannak. Az ablakhoz közelebb eső munkahelyek esetében, például nyáron, ritkán van szükség a világítótestek felkapcsolására. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a lámpákat reggel felkapcsolják, és – jó esetben – este, távozás után eloltják, így naponta körülbelül 5-7 órát fölöslegesen világítanak. Intelligens vezérlés – és megfelelően modern világítótestek – alkalmazásával a megtakarítás akár az 50-65 százalékot is elérheti évente.
Egy épület kiadásainak legnagyobb részét a fűtés teszi ki. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap a gazdaságos és környezetbarát működés, ami – tekintettel a közelgő Európai-uniós csatlakozásra – a szigorodó szabályok miatt mind fontosabbá válik. A megfelelő hatásfok eléréséhez az első lépés természetesen a jó szigetelőképességű nyílászárók és megfelelő hőszigetelő anyagok használata. További megtakarítás érhető el a szobánként szabályozható fűtésrendszerrel, ami figyelembe veszi a külső hőmérsékletet is. Jól érzékelhető példa erre egy motoros falakkal több részre osztható bemutatóterem, amellyel az aktuális igényeknek megfelelő méretű rész alakítható ki. Az intelligens rendszer figyelembe veszi a falak (nyitott, vagy zárt) helyzetét, és ettől függően fűti az egész termet vagy csak egy részét.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop