Kéményveszélyek

Jól válasszunk burkolatragasztót!
Természetes és mesterséges hőszigetelők
Kis odafigyeléssel ellenáll a tetőnk a téli viharoknak

A kéménybalesetek szedik áldozataikat, ezért a fűtési idény beköszöntével, a megelőzés érdekében időszerű áttekinteni a veszélyhelyzetet teremtő körülményeket, különös tekintettel a gázkészülékekre.

 

 

Hazánkban az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott a gázkészülékek száma, hiszen településeink döntő többségében elérhetővé vált ez a fűtési, melegvíz-készítési lehetőség. A beépített készülékek zöme nyitott égésterű, részben kéménybe nem kötött (?A – típusú) készülék, például gáztűzhely (melyeknél a keletkezett égéstermék a helyiség légterében marad), illetve kéménybe kötött (?B – típusú) berendezés (amelynél a keletkező égéstermék a kéményen keresztül a szabadba távozik).

 

Bár az – A – típusú készülékek veszélyessége sem lebecsülhető, amennyiben nem gondoskodnak a helyiség nagymértékű átszellőzéséről, a balesetek vizsgálata során szerzett tapasztalataim alapján úgy vélem, az igazi gondot a kéménybe kötött, – B – típusú készülékek helytelen, szakszerűtlen elhelyezése és üzemeltetése jelenti.

Megfelelő légellátás

Arra általában mindenki gondol, hogy a tüzelőszerkezetek – így a gázkészülékek is – az égéshez levegőt igényelnek, amelyet a helyiség légteréből vesznek el, tehát azt oda be kell juttatni. A legtöbb ember számára viszont meglepetést kelt, hogy milyen jelentős mennyiségű levegőről van szó.
A földgáz égési tulajdonságai alapján elvégzett tüzeléstechnikai számításokkal azt az eredményt kapjuk, hogy a kéménybe kötött gázkészülék légellátás szempontjából kifogástalan üzeméhez mintegy 14?15 m3 égési levegőre van szükség minden m3 eltüzelt gázra vonatkoztatva. Ha figyelembe vesszük, hogy a használatimelegvíz-termelés miatt a szokásosan használt gázkészülékek gázfogyasztása kb. 2,8?3,0 m3/h, folyamatos üzemet tekintve a készülék üzeméhez óránként 40-50 m3 égési levegőt kell a helyiségbe bevinni.
És ez még nem minden! A kéménybe kötött gázkészülék és külső-belső környezete kapcsolatát mutatja be az 1. ábra.
Látható, hogy a nyitott – a helyiség légterével összeköttetésben lévő – égésterű gázkészülékek ún. áramlásbiztosítóval kapcsolódnak a kéményhez, amelyen keresztül a kémény – megfelelő kialakítás esetén – a helyiségből levegőt szív be, ami az égéstermékhez keveredik. Az áramlásbiztosító nem hagyható el, mert fontos biztonságtechnikai feladatai vannak.

1. ábra
Ez a levegőmennyiség a körülményektől, elsősorban a kémény adottságaitól függ, azonban a szakmai szabályok szerint ne legyen kevesebb, mint a keletkező égéstermék 30%-a. Ebből következik, hogy a készülék üzeméhez szükséges levegőmenynyiség – folyamatos üzemet tekintve – óránként 50-60 m3 körül lehet, de még szakaszos üzem esetén is legalább 20-30 m3/h-ra becsülhető! Ezzel szemben viszont az energiatakarékosság szempontjainak megfelelő, korszerű, nagy légzárású nyílászáró szerkezetek vagy a gondosan tömített régi nyílászárók légáteresztése a bemutatott érték töredéke, sőt gyakorlatilag nulla! Ezek a szerkezetek tehát lehetetlenné teszik a gázkészülék természetes levegőellátását. Ezért a nyitott égésterű, kéménybe kötött fűtőkészülékek helyiségének légellátását szakszerűen és lelkiismeretesen meg kell tervezni, és a levegő bejutását az üzemeltetés során folyamatosan biztosítani kell!

A kémény huzata

A szellőzőlevegő?térfogatáram meghatározása után kell kiválasztani azokat az eszközöket, amelyek biztonsággal alkalmasak a szükséges levegő bejuttatására a helyiségbe. Ehhez a levegő beáramlását előidéző nyomáskülönbség létrehozására van szükség. A helyiségben a környezetinél kisebb nyomást a gyakorlatban általában a kémény huzata hozza létre; a kémény feladata tehát nemcsak az égéstermék eltávolítása a készülékből, hanem a levegő bejuttatása is a helyiségbe.
A kémények azon az elven működnek, hogy a kiáramló meleg égéstermék sűrűsége kisebb a környező levegőnél; az ebből eredő nyomáskülönbség a kémény huzata. A huzatot növeli, ha a kémény magas, és a gázkészülékből kilépő égéstermék melegebb.
Az égéstermék-elvezetés biztonsága és a gázkészülék helyiségének légellátása nagyon fontos kérdés, amelynek elhanyagolása balesethez vezethet. Mi történik ugyanis, ha a kémény huzata a helytelen kialakítás, a kedvezőtlen időjárási feltételek vagy a helyiség légtömörsége következtében nem elegendő arra, hogy az égésterméket eltávolítsa a gázkészülékből – A válasz a 2. ábrán látható: az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe.
Az égéstermék a szénhidrogének égési tulajdonságaiból következően jelentős mennyiségű szén-dioxidot tartalmaz (szén-monoxid megfelelő égés esetén alig van benne). A helyiség levegőjében – és ezért a készülékbe áramló égési levegőben – a szén-dioxid-koncentráció megnő, és egy bizonyos érték fölött a gázkészülék szén-monoxid-termelővé válik (3. ábra). Az így keletkező szén-monoxid nagyon rövid idő alatt idéz elő súlyos, akár halálos balesetet.
Figyeljünk oda a gázkészülék elhelyezésére, levegőellátására és rendszeres, szakszerű karbantartására! Rendszeresen vizsgáltassuk meg kéményeinket!

Biztonságos üzem
Mit kell szem előtt tartani a kéménybe kötött gázkészülékek biztonságos üzeme érdekében?
– Biztosítani kell a levegő bejutását a gázkészülék helyiségébe; nem szabad tömíteni, vagy fokozott légzárásúra cserélni a helyiség nyílászáróit, illetve elzárni a szomszéd helyiségek felé kialakított levegővezetési célú nyílásokat. A biztonságos levegőbevezetést e célra gyárilag készített, laboratóriumban bemért, a szabadba vezető szerkezetekkel lehet megvalósítani.
– Biztosítani kell a kémény kifogástalan üzemét. A kéményt évente meg kell vizsgáltatni, és minden olyan változtatást kerülni kell, ami a kémény huzatát csökkenti vagy megszünteti. Nem szabad a gázkészülék helyiségéből vagy az azzal kapcsolatban lévő szomszédos helyiségekből levegőt elszívó ventilátort beépíteni, de veszélyesek a nagyméretű, tehát kis ellenállású kandallókémények is.
– A fűtési idény előtt szakemberrel felül kell vizsgáltatni a gázkészüléket, ami szükség szerint tisztítást és beállítást is jelent. Ennek nemcsak életvédelmi, hanem energetikai szempontból is haszna van: a gondosan karbantartott készülék jobb hatásfokkal működik, és az élettartama is hosszabb lesz.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop