Kéményvariációk

A médiában az erőszakos cselekmények, a katasztrófák, a tragédiák a vezető hírek. A fűtési idényben mindig szedett áldozatokat a szénmonoxid, csak most gyakrabban és többet hallunk róluk. A szénmonoxid tökéletlen égéskor keletkezik, s a tökéletlen égés egyik okozója lehet a hibás kémény. Az érdeklődés homlokterébe kerültek tehát a kémények, építésük, fajtáik, üzemeltetük.

 

 

A kémények rendeltetése a tüzeléskor keletkező füstgázok elvezetése, melyek alkotórészei a széndioxid, szénmonoxid, kéndioxid, vízgőz, kátrány és pernye. Az egyes alkotórészek aránya a tüzelőanyagtól (fa, szén, olaj gáz) függ. A kürtő magassága és keresztmetszeti mérete, alakja a jellemző egy kéményre.

 

A kémények fajtái anyaguk és építési módjuk függvényében:
n falazott kémények;
n falazott, bélelt kémények;
n előregyártott elemes kémények;
n szerelt kémények.
Falazott (más néven orosz) kéményeknek nevezzük a falakban, vagy önállóan falazott pillérekben kialakított kéményeket. Kisméretű tömör, égetett agyagtéglából, első osztályú minőségben – gondosan kitöltött habarcshézagokkal – szabályos kötésben, gázzáró kivitelben készülnek. A kéménykürtők általában négyzet vagy téglalap keresztmetszetűek (az oldalak aránya legfeljebb 1:1,5 lehet) és legalább fél tégla vastag oldalfalúak. A füstgázok szempontjából előnyösebb a kör keresztmetszetű kürtő, viszont a falazás munkaigényessége miatt e kéménytípusnál ritkán alkalmazzák.
A kisméretű téglából falazható 14×14 centiméteres – 196 négyzetméter keresztmetszetű – kürtőbe két, a 14×20 centiméteres – 280 négyzetméter keresztmetszetű – kürtőbe három tüzelőszerkezet füstcsövét köthetjük be. Egy kéménykürtőbe csak ugyanazon szintről vezethető be két vagy három füstcső. A tűzveszély elkerülése érdekében a kéménypillér és faanyagú szerkezet között legalább 12 centiméter távolság biztosítandó.

Többszintes épületeknél a kéménykürtők falban való elhúzása szükséges, mert:
n azonos alaprajz esetén a tüzelőberendezések bekötőnyílása és koromzsákja egy függőlegesben helyezendő el;
n a kürtő útjába máshol el nem helyezhető szerkezet (pl. gerenda, nyílászáró, stb.) kerülhet;
n a tetőtérben az egymáshoz közel eső kürtők összevonása, kéménycsoportok közös pillérben vezetése szükséges.

A kéménykürtő elhúzás szabályai:
n a vízszintessel legalább 60 fokos szöget zárjon be;
n egy kürtőben legfeljebb két helyen, de csak egy irányban lehetséges (a golyós tisztítás miatt),;
n az elhúzás szakaszán a ferde kürtő irányára merőleges téglaréteggel kell falazni a kürtő oldalfalát.
A kémények tetősíkon kívüli magassága magastető esetén a gerinctől 80 centiméter, lapostető esetén legalább 120 centiméter. A legfelső kályha kürtőhossza a rostélytól számítva legalább 5 méter legyen.
A kéménytestet a tetőtéren kívül nagyobb falvastagsággal készítik annak érdekében, hogy a füstgázok a hidegebb térben hirtelen ne hűljenek le. A kémény fejét az időjárási hatások ellen kőből, műkőből vagy helyszínen készített beton fedkővel védik.
Az 1998-tól hatályos előírások a falazott kéménykürtők építését is csak a teherhordó falazattól mozgási hézaggal elválasztott, „és az égéstermékek okozta korrózió ellen védett bélésű” megoldásokkal engedélyezik.
A bélelés módját a kürtő állapota, helyzete és mérete határozza meg, az elhúzással rendelkező kéményeknél flexibilis csöveket alkalmaznak. Az olcsóbb megoldások rövidebb ideig, a drágább anyagok tovább tartanak.

Megoldások:
n hagyományosan alumínium béléscsővel (flexibilis, merev);
n vastagfalú alumínium béléscsővel (flexibilis);
n saválló acél béléscsővel (flexibilis, merev);
n furángyanta béléscsővel (flexibilis, merev).
Az előregyártott elemes kémények könnyűbeton köpenyelemekből készülnek, melyeknél samott béléscsövet alkalmaznak. A könnyűbeton köpenyelemeket mész-cement habarcsba ágyazzák. Az előregyártott kémény légáramlási szempontból ideális geometriájú. Összes eleme (csatlakozó, tisztító, kéményfej stb.) készen kapható. Az előregyártott kéménybe is csak azonos szintről szabad – méretezés szerint – max. 3 bekötést kialakítani.
A levegő-füstgáz kémény égést tápláló levegőcsatornával is rendelkezik. Ehhez a típushoz legfeljebb 8 gáztüzelésű, valamint levegő-füstgáz kéménybe való bekötésre alkalmas tüzelőberendezés csatlakoztatható. A gyártók táblázatos formában adják meg a fűtőberendezés(ek) teljesítményéhez tartozó keresztmetszeteket és a minimális kürtőmagasságot.
Szerelt kémények esetén a bélelésnél tárgyalt anyagokat hőszigeteléssel és fém anyagú szerkezettel veszik körül oly módon, hogy merev szerkezet keletkezzen. A falakhoz, födémekhez szabadon rögzítik, vagy elfalazzák.
(folytatás a 16. oldalon)
(folytatás a 14. oldalról)
Összeállítási módozatok:
n alumínium belső cső, alumínium külső borítással;
n saválló acél belső cső, alumínium külső borítással;
n saválló acél belső cső, saválló acél külső borítással;
n alumínium vagy saválló acél belső cső, vörösréz külső borítással.
A fűtés és a kémény egy rendszert képez. A jól megválasztott kémény optimális kiegészítőként hozzájárul a fűtőberendezés környezetkímélő és energiatakarékos működéséhez.
Családi házhoz legalább két kéményt célszerű terveztetni. Egy főkéményt a tényleges fűtési, melegvíz-ellátási rendszerhez, és egy lakószobait egyedi szilárdtüzelésű fűtőberendezéshez (pl. kandalló, cserépkályha, kemence stb.). Ez egyben biztosítja – bármilyen előre nem látható probléma (pl. gáz- vagy áramkimaradás) esetén – a tartalékfűtés kéményét.
A szűk kémény: nem tudja az összes füstgázt elvezetni, így annak egy része a lakásba juthat.
A bő kémény: a füstgáz a tágas hely miatt lassan halad felfelé, ezért van ideje lehűlni. A lehűlt füstgáz rontja a huzatot és kiválik belőle a savas víz.
A túl alacsony kéményben nem jön létre akkora huzat, hogy a keletkező összes füstgázt megfelelőképpen elszállítsa. A túl magas kéményben túl sok időt tölt a füstgáz és lehűl.
A kéményt, kazánt, kályhát rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel. Tilos egy kéménybe gázüzemű és szilárd tüzelésű készüléket kötni.
Gyakran szellőztessünk, soha ne állítsunk be tüzelőberendezést olyan helyiségbe, ahova tűzveszélyes anyagot tartalmazó levegő zivároghat! Gondoskodjunk arról, hogy mindig megfelelő mennyiségű égési levegő álljon rendelkezésre! Ne tömítsük el teljes mértékben az ablakok és ajtók réseit.
A kazánházba, a fűtőhelyiségekbe építtessünk szellőzőnyílásokat, melyeket mindig hagyjunk szabadon. A szilárd tüzelésű kazánba ne rakjunk műanyagot, festett fát, talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajat. Csak engedélyezett, és a berendezéshez engedélyezett tüzelőanyagot használjunk. A laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék-elvezetőcsövek veszélyesek lehetnek.
A kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl. Bármilyen anyagot égetünk, a füst jelentős mennyiségű vízgőzt tartalmaz. Kb. 50-70 °C között megkezdődik a víz intenzív kicsapódása, s az így keletkező folyadék savas kémhatású. A hőszigetelés nélküli kéményeket nem a csapadék, hanem a hideg falakon a füstgázból lecsapódó nedvesség teszi tönkre Ha a kémény belső felülete nem saválló, annak szétmaródása után a nedvesség – az esetleg lerakódott kormot, kátrányt is feloldva – megjelenik a fal külső felületén is. A savas víz és a mész egymással kémiai reakcióba lépnek, ennek eredményeként a vakolat és a téglák közti habarcs elporlad.


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop