A nyári szezonra sok munka vár a háztulajdonosokra, ha minden felszerelési tárgyat, ház körüli dolgot jó állapotban akarnak megóvni, hogy pihenés közben a hó, az eső, a szél és fagy nyomai ne legyenek a szemünk előtt. A fa kerti bútorok évenkénti olajozásán túl rendszeresen visszatérő feladat a faház, a kerítés, a lábazat, a járda, az oromzat faburkolatának stb. karbantartása is.
Fafelületek felújítása, megóvása
A faanyagú bútorok, szerkezetek bírják legkevésbé az időjárás viszontagságait. Vagy mégsem? Léteznek kb. 700 éves, még ma is üzemelő fa épületek, több mint ezer éves „toronyházak”, faszerkezettel (Szanaa), mert a száraz időjárás lehetővé teszi, hogy a faanyag ne károsodjon. Ám az ellenkezőjére is van példa, gondoljunk a viszonylag épségben, a tenger alatt megtalált viking hajókra. Láthatjuk tehát, hogy a fa bírja a szárazságot és a vizet is, amit azonban nem bír, az ezek ritmusszerű váltakozása. Védőréteg nélkül beszürkülnek, egy idő után elkorhadnak, nem beszélve a bogarak által okozott károkról (vannak persze olyan országok, ahol kifejezetten a nem kezelt fa a divat, ott inkább időnként lecserélik az elkorhadt kerítéselemeket). A faanyagot többféle módon tudjuk kezelni, megvédeni az időjárástól.
Először is télen a bútorokat rakjuk zárt helyre, hogy legalább a hótól megvédjük őket. Mindezt természetesen a kerítéssel, a ház oromzatával, szerszámosbódéval nem tudjuk megtenni, de ezeket a faszerkezeteket nem is kell évente felújítani, gyakoriságuk függ az időjárástól, tájolástól, uralkodó széliránytól, általában 3-5-6 évente szükséges. A faanyagot lehet lazúros festékkel vagy zománcfestékkel kezelni. A lazúrozásnál és a zománcozásnál a festést mindig a felület megtisztításával kezdjük. Az évek alatt rászáradt port, amit a szél ráhord és az egyéb szennyeződést egy ecsettel vagy erősebb kefével távolítsuk el. A hiányos felületeket, mert nem egyformán romlik a fa minősége, csiszoljuk meg erősebben, egészen a nyers fáig, a többi részre elegendő egy finomszemcsés csiszolóvászon. A mázolásnál lehetőleg ugyanazt az anyagot válasszuk, amivel már egyszer a felületet átkentük, ha még létezik az a cég és gyártmány. Amennyiben már nem fellelhető, kérjünk segítséget a festékboltban, és a leginkább hasonló tulajdonságú festéket vegyük meg. Ezt kövesse egy alapozó a fáig lecsiszolt részeken, majd a vékonylazúr két rétegben. A két festés között mindig várjuk meg a száradási időt. A kevésbé sérült, festékkel fedett felületeken egy rétegben is elegendő lehet a festése, s amennyiben nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, átkenhetjük még egy réteg vastaglazúrral.
Zománcozásnál csiszoljuk át az egész felületet, szükség szerint finom és helyenként durvább csiszolópapírral. A felhólyagosodott, felpattogzott részeket spaklival tisztítsuk meg, ne sajnáljuk a kaparást, ami le akar jönni, az jöjjön le. A hibás részeket mestertapasszal húzzuk át, és száradás után csiszoljuk meg. Ezt a műveletet akár kétszer is végezzük el. Ezt követően mázoljuk át a javított részeket, majd – szintén száradás után – az egész felületen vékonyan húzzuk át a festéket. Ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, fessük át még egyszer az egészet. Oromzatot vagy az épületen lévő egyéb fa díszt vagy biztonságos létráról vagy alumínium gurulóállványról fessünk. Semmiféle alkalmi „rohamállványt” ne használjunk, ne az erkélykorláton vagy ablakon kilógva fessünk, mert bizony a gravitáció dolgozik.
Fémek festése, rozsdagátlás
Fém felület mázolásánál, ha új a szerkezet, választhatjuk a hagyományos módszert: rozsdagátló festés után alapozó réteg és kétszeri fedőmázolás, vagy a fémtiszta felületet átkenjük sós vízzel, és a néhány nap alatt kezdődő rozsdásodásra kenjük rá a kifejezetten erre kifejlesztett festéket., megspórolva az alapozót. Elegendő csupán 2 vastag rétegben felhordani a festéket, a korróziógátló pigmentek megfelelően, meglepően tartós védelmet biztosítanak a festett felületnek. Régi felület javításánál nem szükséges a fémtisztára csiszolás, elég csak a pergő rozsdát és a régi, pattogzó festéket eltávolítani, a festékbevonat fényes és finoman szemcsézett felületet ad.
Kőfelület tisztítása, felújítása
A kőfelületek tisztításánál először a durva szennyeződéseket távolítsuk el erős szálú kefével, majd ez után magasnyomású, több irányú vízsugárral tisztítsuk a felületet. Használjunk erős, hosszú szőrű kefét a még alaposabb tisztításhoz. Ha ez nem hozza a kívánt eredményt, jöhet a homokszórás (a homokszórást nagyobb fa felület tisztításánál is alkalmazhatjuk), ám ez már házilag nemigen kivitelezhető, szakcéget kell megbízni vele. Ha lábazatról van szó, figyeljünk arra, hogy a homlokzat többi részét megvédjük, és a munka megkezdése előtt feltétlenül készíttessünk próbafelületet, nehogy „eltűnjön” a lábazat felülete a homokszórással együtt. Az édesvízi mészkövek ugyanis elég kemény kövek, szinte mindent kibírnak, de vannak puha mészkövek is, amelyek a lábazaton ugyan megfelelnek, de a homokszórást nem mindig bírják. Kimondható, hogy minél alacsonyabb árfekvésű a kő köbmétere, a minősége (keménysége) is annál alacsonyabb, persze ettől függetlenül szép és mutatós a falon. A tisztítást követően fontos az impregnálás, hogy az állapotromlást megakadályozzuk.
Hozzászólások