Szárnyaskapu, tolókapu, úszókapu. Melyiket válasszuk – S ha már eldöntöttük, az sem mindegy, hogy milyen motor mozgatja majd. Fontos szempont ugyanis, hogy mekkora a kapu tömege, milyen a felülete, hányszor nyitjuk-zárjuk óránként. S akkor még nem ejtettünk szót a vezérlésről?
A kapuk három fő csoportba sorolhatók: az egyik legáltalánosabb típus a szárnyaskapu. Jellemzőjük, hogy a szárny vagy szárnyak egy-egy oszlopon helyezkednek el, és zsanérok segítségével mozognak.
A második típus a tolókapu, vagy más néven gördülőkapu. Ezt akkor használják, ha a bejárat mögött nincs hely a szárnyaknak. A kapu földre telepített sínen gurul, kerekek segítségével. Hogy a kapu ne dőljön le a sínről, felső görgők vezetik.
A harmadik típus, az úszókapu nagyon hasonlít az előzőhöz. A szerkezet annyiban különbözik, hogy a kapu bejárat felőli oldala a levegőben halad. Hogy ezt elérjük, a kaput ellen kell tartani két görgősorral. A görgők a talajon lévő betonkockán helyezkednek el, s a rajtuk futó sínre kerül a kapu. Természetesen itt is szükség van felső vezetőgörgőre, hogy a kapu ne dőljön ki.
A kapuk motorizálása a technika fejlődésének köszönhetően már nem jelent gondot, árban sem, az egész rendszer nem kerül többe, mint egy új színes tévé. A motorok típustól függően nagyon változatosak. Hogy melyik kapura milyen motort kell felszerelni, a következő szempontok alapján deríthetjük ki.
Szárnyaskapu esetén figyelembe kell venni, hogy mekkora a szárny hossza, ugyanis a kerületi sebesség a szárny végén nem lehet nagyobb, mint 15 cm/sec. Ha ennél nagyobb a sebesség, a kapu belenghet, és a létrejövő rezonancia tönkreteszi a motort, nem is beszélve a balesetveszélyről. Tolókapuk esetében a haladási sebesség maximum 20 cm/sec lehet.
A második paraméter a kapu tömege. Minden motorra ráírják, hogy mekkora tömegű szárnyat képes mozgatni oly módon, hogy ne terhelődjön túl. A harmadik szempont az, hogy egy órán belül hányszor nyitjuk-zárjuk a kaput. Ez az érték azért fontos, mert a motort esztétikai szempontból kis méretűre készítik. A kis méret miatt a motor nem képes elvezetni a keletkező hőmennyiséget, és túlterhelődik.
A negyedik paraméter a kapu felülete és kinézete. A tömör lemezből készült szárny olyan, mint egy vitorla. Ha belekap a szél, akkor megpróbálja eltolni. Nagy felületű könnyű kapukra ajánlatos erősebb motort tenni. Tolókapuk esetében ez a szempont kihagyható, mert a kapu mozgása él irányú, inkább a felső megvezetés van kitéve szélsőséges helyzetnek.
Az automatika legfontosabb része az elektronikus vezérlés, melyben a kapu paramétereit tároljuk elektronikus formában. Az elektronikára kapcsolódnak a biztonsági eszközök, mint például a fotocellapárok, a kulcsos kapcsoló, a vészleállító gomb és egy sárga villogó. A vezérlést a motorok telepítése után kell a kapuhoz beállítani, ügyelve, hogy a próba szintű sűrű nyitás-zárás ciklusok ne terheljék túl a motorokat.
A biztonsági előírások betartása kötelező. Szárnyas kapuknál két fotocellapárt írnak elő, az egyik pár a kapu tövébe kerül az utca felől olyan magasságba, hogy ha egy magasabb építésű jármű kerül az útjába, biztosan jelezzen, és ne lásson át alatta. A belső pár a ház felőli oldalon van, az éppen nyíló kapuszárny okozta balesetek elkerülése érdekében.
A villogót jól látható helyre kell felszerelni, hogy mind a gyalogosok, mind a gépkocsivezetők is jól láthassák. A kulcsos kapcsoló nem szükséges, de mégsem árt, ha lemerül az elem a távirányítóban. A távirányító kódolása a legtöbb szettben fix, ezért könnyen lemásolható, és a kapu egy betörőnek nem jelent gondot. Ha tehetjük, olyan szettet válasszunk, melyben az adó ugrókódos (algoritmus szerint kódolja az információt, nehezen fejthető vissza a kulcs).
A vezérlések pontos beállítása nagyon fontos. Szárnyas kapuknál a szárnyakat ütköztetni kell mindkét irányban. Ez azért szükséges, mert induláskor a kapuszárny egy biztos pontról indul, és a különböző munkaciklusok (indítás, munkaciklus, lassítás) időre vannak programozva, a kapunak egy adott ideje van arra, hogy a pályán végighaladjon. Minden vezérlés az indítás első fázisában maximális teljesítményen járatja a motorokat, ez a kapu elindítására szolgál. A következő pillanatban a motorok teljesítményét egy beállított értékre szabályozza, és ezzel a névleges erővel mozgatja a kaput. A kapu ereje a biztonsági szempontok figyelembevételével nem lehet nagyobb 150 N-nál. Néhány vezérlés lassító funkcióra is képes. Ezt úgy kell beállítani, hogy az ütköző elérése előtt kb. fél méterrel kezdje el a lassítást a motor. Toló- vagy úszókapuk esetén végálláskapcsolók állítják meg a kaput. Itt is lehet lassítást alkalmazni, ekkor a kapu tehetetlenségéből kiindulva megállás előtt 20-30 centiméterre kezdje meg a lassítást.
Hozzászólások