A biztonságtechnikai kamerák manapság a középületek, bevásárlóközpontok elengedhetetlen tartozékai, ugyanakkor a tömeggyártás lehetővé tette, hogy ezek az eszközök az otthonunkban is helyet találjanak. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy látványuk többnyire nem akadályozza meg a bűncselekményeket, de sokat segíthet a felderítésben, és a jó minőségű bizonyíték a bűnelkövetők elmarasztalásában. Szakszerűtlen telepítésük esetén azonban nem nyújtanak elegendő információt a történtekről.
A kamerás rendszereket zárt láncú tévérendszereknek is szokták nevezni (Closed Circuit Television, CCTV), ami arra utal, hogy a felvételek egy videoközpontban futnak össze, és csak az arra illetékes személy tekintheti meg őket, ellentétben a televíziós műsorszórással. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, vajon miből is áll össze egy megfigyelőrendszer.
Fényérzékenység, fehéregyensúly
A rendszer látványos, fontos eleme a kamera, amely a rászerelt objektív által összegyűjtött fényt elektromos jellé alakítja. A mai kamerák nagy többségében téglalap alakú CCD képalkotó elem található, mely a rávetített képet töltésképjellé alakítja át. Egyik fő jellemzője a mérete, átlóját collban adják meg, a legáltalánosabb az 1/3", de léteznek 1/2 és 1/4"-os kamerák is. A legfontosabb paraméterek közé tartozik például a fényérzékenységi szint, mely minél kisebb, annál érzékenyebb a fényre, a TV sorok száma, mely – szemben az előzővel – minél nagyobb, annál finomabb képet ad. További jellemzők lehetnek az automatikus fehéregyensúly, tehát hogy a látott színt a kamera mennyire eredetiben adja vissza, a háttérfény-kompenzáció, azaz milyen nagyságú fényerőkülönbség biztosít tiszta képet, és nem utolsósorban az automatikus íriszvezérlés típusa.
Az objektívek
A kamera objektív nélkül csak foltokat látna, ezért számukra különböző csatlakoztatási lehetőséget alakítottak ki. Az objektív több lencséből és fényrekeszből összeállított egység, mely a hibamentes képleképzésért és a beáramló fénymennyiség szabályozásáért felel. A legtöbb ipari kamera szabványos csavarmenettel rendelkezik, tehát nem kell attól tartanunk, hogy a kiválasztott objektívet nem lehet majd rátekerni. A csomagolás általában egy közgyűrűt is tartalmaz arra az esetre, ha hosszúmenetes objektívet választottunk volna a rövidmenetes kamerához. Az objektívek rekesznyílása lehet állandó, kézzel állítható vagy vezérelt. A kamera elektronikája az erősen változó fényviszonyokat nem képes teljes mértékben követni, a rekesznyílást mechanikusan kell vezérelni, ezt az objektívbe beépített elektromechanika biztosítja. A vezérlést a kamera adja, mely a videojel szintjével (videojel-vezérelt) vagy direkt úton, egyenfeszültséggel (DC-vezérelt) történhet. A kamerák nagy többsége mindkét vezérlési lehetőséggel rendelkezik, közülük kapcsolóval választhatunk. Kültéri használatra csak vezérelt íriszű objektív alkalmas. Az objektívek fókuszát működés közben kell beállítani, ezt követi a fókuszgyűrű rögzítése. A kamera meghatározott hőmérsékleti tartományban használható (az alsó határ 0 °C környéke), ezért a kültérit fűthető kameraházba kell helyezni.
A kamerából jövő videojelet koaxiális kábelen, átalakítón keresztül UTP-kábelen vagy rádiófrekvenciás adóval lehet továbbítani. A legnépszerűbb a koax, mely ebben az esetben 75 ohmos, RG-59-es típusjelölésű kábel lehet. A képeket korábban hagyományos szalagos magnók, manapság digitális jelfeldolgozók rögzítik.
Képrögzítők
A képrögzítő eszközöknek sok típusa létezik, ezek két fő csoportba oszthatók.
Egyik nagy halmaza teljesen önálló asztali kivitel, célhardver, azaz más célokra nem alkalmazható digitális képrögzítő. A másik halmaz a számítógépbe szerelhető rögzítőkártya. Bár mindkét típus digitális úton merevlemezre rögzíti a felvételeket, nagy a különbség közöttük. Jellemezhetők a másodpercenkénti felvételek számával, a mentett kép tömörítésével, illetve minőségével. Az olcsóbb asztali képrögzítők nagy többségénél a HDD-re rögzített adatok csak a helyszínen játszhatók vissza, a háttértárat számítógépbe helyezve nem látható a tartalom. Léteznek már saját operációs rendszerrel rendelkező eszközök is, melyek akár internetes hozzáférést biztosítanak, mozgásérzékelő funkciót tartalmaznak. (Például be lehet állítani azokat a képrészleteket, ahol esemény történhet: ha a megfigyelt területen a fát mozgatja a szél, akkor azt ki lehet jelölni passzív területként.)
A számítógépes rendszerek megjelenítési felületeit a kártyához tartozó programok hozzák létre a monitoron. A célhardveres rögzítésnél lényeges szempont, hogy csak a megfelelő biztonságtechnikai monitorok alkalmazhatók, ugyanis ha egy átlagos tévét használunk, annak a képcsöve nem bírja az állóképet, hamar beéghet és tönkremehet. Visszajátszáskor alkalmazható, illetve néhány perces üzemeltetés esetén nem károsodik, de kerüljük a folyamatos üzemeltetést. Az LCD-monitorok szintén nem felelnek meg erre a célra, mert nem képesek a pixelek között folyamatos átmenetet létesíteni, emiatt a kép nem tiszta, elmosódik. Kivetítés céljára viszont – helytakarékossági szempontból – a lapos kivitel miatt tökéletesen megfelelnek.
A kamerás rendszerek vezetékeit az időjárási körülmények (eső, pára, UV sugárzás) és a biztonsági szempontok figyelembevételével építsük be. A legfontosabb a képrögzítő védelme, mert ha megsérül vagy eltulajdonítják, akkor vele együtt a bizonyíték is odavész.
Hozzászólások