A japánkert átfogó meghatározás, mely egy szorgalmas nép több mint ezer éves kertkultúráját idézi, telítve szellemmel és mondanivalóval. Az itt bemutatott kert az előbbiek értelmében nem nevezhető japánkertnek, inkább csak a kertépítészeti elemek bemutatása idézi fel a különleges hangulatot.
A kert megtervezésével a Középület Építő Rt. bízott meg, mely a kertet ölelő 54 lakásos lakóépületet és irodaházat építette. Ügyelni kellett arra, hogy a kert egy mélygarázs tetején létesül, ezért alaposan át kellett gondolni a területet terhelő építőanyag
mennyiségét és a növények méretét.
Már az első skiccekkel sikerült meghatározni a kert végleges képét, melyet művezetőként folyamatosan egyeztettem a kivitelező Zöld Reneszánsz Kft.-vel. A kertben a japánkertekre jellemző motívumok közül igyekeztem minél többet felhasználni.
Mivel mélygarázs tetején épült a kert, úgy kellett gondolkodnom, mintha tetőkertet terveznék. Így nem volt mód elhelyezni a japánkertekre jellemző méretű természetes köveket a területen. A növények között néhány kisebb kőcsoportra lelhetünk, de a kő ebben az esetben főleg a rusztikus burkolatban (kiskockakő) és a száraz folyómeder anyagában nyilvánul meg.
A kert meghatározó eleme a száraz folyómeder, amely a japán szárazkertekre jellemzően folyami kavicsból álló medret jelent. Egyben a kert mélyvonalát jelöli, így a vízelvezetés egy csapásra megoldódott, ugyanis a mélygarázs tetején elhelyezett összefolyókba rövid úton eljut az esetleg hirtelen lezúduló csapadékvíz. A – folyón” alacsony fahidakon átkelve jutunk el a tavacskához, mely az adottságok miatt a kert hátsó részébe került. A mélygarázs födémgerendái a felszínen futnak, azokat termőfölddel és műtárgyakkal kellett eltüntetni.
A tó helyén 70-80 cm vastag földbe süllyesztettük az egyedi eljárással készült műanyag tómedret, amely a Nap Hon Bt. kivitelezésében készült el. A vízforgatást bambuszcsobogón keresztül oldottuk meg, ezzel is erősítve az egzotikus hatást. A folyó víz hangja közelít a japánkertek általános mondanivalójához: kis időre eltávolodni a civilizáció terheitől, és feltöltődni a természetben, rácsodálkozni annak minden apró részletére.
A japánkertekre jellemző, hogy 70-80 százalékban örökzöldek uralják. Ez a Japánra jellemző kiegyenlített, páradús klímával magyarázható, ilyen adottságú hely hazánkban ritka. A kertben az ujjas juhar (Acer palmatum), a japán kövérke (Pachysandra terminalis), árnyékliliomok (Hosta sp.), különböző illatos és örökzöld bangiták (Viburnum sp.), valamint a bambuszok (Phyllostachys sp.) határozzák meg a japános hangulatot.
A Távol-Keletről származó növények mellett használjunk minél több, a hazai flórában megtalálható talajtakarót, páfrányt, virágzó cserjét, gyümölcsfát, fenyőt és ezek fajtáit, illetve klímánkat tűrő bambuszokat. Kellő alázattal és türelemmel mi is képesek vagyunk csodákra.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások