A szakmában járatosak mindannyian ismerik a lépcsőképletet: 2m+sz=63. E varázsszó jelenti a lépcsőn járás biztonságát, azaz hogy 63 centiméter legyen az összege a lépcsőfokmagasság kétszeresének (2m) és a lépcsőfok járófelülete szélességének (sz). Ez a képlet nem teljesen mai találmány, Francois Blondel francia matematikus alkotta meg háromszáz éve. Azóta is ezt használjuk, illetve ennek alapján szerkesztjük lépcsőinket.
A 63 centiméter tulajdonképpen egy statisztikai átlag, bizonytalanság tükröződik belőle. Megfigyelték ugyanis, hogy az ember lépéshossza normál gyaloglásnál e körül van. Komoly fogyatékossága a képletnek, hogy igazán jól csak a 25?34 fok hajlású lépcsőkre érvényes. Igen sok trükköt vetnek be az építészek e probléma áthidalására. Például a lépcső homloklapja nem derékszöges a járólapra, vagy egyáltalán nincs is homloklap. Vagy a járólapok nem egész lapok, hanem csak felesek, így jobbról?balra váltogatva a lépést, ki lehet játszani a képlet adta korlátokat. Emelkedés esetén a lépéshossz csökken, mégpedig annyit, mint az emelkedés mértékének kétszerese. Ennek összefüggésében 31-32 cm magasságnál a lépéshossz nulla centiméter, azaz gyakorlatilag a lépcsőből létra lett. Másik módja ennek a kijátszásnak maga a csigalépcső. A csigalépcsőn a fokok szélessége változó, így mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb járóvonalat. Még egy érdekesség a csigalépcsőről: ha kör is az alaprajza, érdekes módon ellipszisalakban közlekedünk rajta. Egyiptomban használták az úgynevezett lépcsős rámpát, amelynek két oldalán lépcsőfokok helyezkedtek el, középen pedig volt a lejtő, a rámpa. A lépcsőfok két lépés szélességű volt, így kényszerítve a rajta haladót a nyugodt, lassú, méltóságteljes járásra. Érdekes, hogy a XX. században alkalmazott hasonló lépcsőfokok inkább balesetet okoznak, mint méltóságteljes közlekedésre kényszerítenek. A New York-i Metropolitan Opera hasonló lépcsőjét végül meg kellett szüntetni, illetve át kellett alakítani rámpává. A lépcső tehát veszélyes, sőt akár életveszélyes is lehet. Évente több ezer baleset történik hazánkban is a lépcsőkön. És akkor még nem is beszéltünk a kényelmetlen, nehezen járható lépcsőkről. Némi túlzással azt mondhatnánk, hogy ahány építkezés, annyi elrontott, kényelmetlen lépcső. Ha a kivitelezési terv részeként készül is lépcsőterv, azt az építők gyakran nem veszik figyelembe. Az építés valamennyi folyamata fontos és kényes művelet, ám ezen belül a lépcső olyan szerkezet, amelynek hibás megvalósítását utólag rendkívül nehéz javítani. A legnagyobb hibalehetőség, ami közvetlen balesetveszélyt okoz, a lépcsőfokok szabálytalan kiosztása, egymástól eltérő mérete. A másik gond a lépcsőhöz kialakított födémnyílás, vagyis a lépcső használatához szükséges űrmagasság elégtelensége, aminek következtében a lépcsőn járva beütjük fejünket a födémkivágásba.
Lépcsős szakszótár
A lépcső az épületekben vagy a terepen a szintkülönbségek áthidalására, gyalogos közlekedésre szolgál, így tulajdonképpen az emberi lépésméretnek megfelelő, fogazással kialakított lejtő.
belépés
A járóvonalon mérve a lépcsőélek vízszintes vetületének hossza.
éltagozat
A járólap élének profilja.
fellépés
A járóvonalon mérve a lépcsőélek függőleges vetületének magassága.
hajlásszög
Lépcsők hajlásszögén a fokokra fektetett érintősík vízszintessel bezárt szögét értjük. Ezt a magassági és szélességi méretek határozzák meg.
homloklap
Két járólap közötti függőleges elem.
húzott lépcső
Szerkesztéssel meghatározott, ékesedő lépcsőfokokból összeállított lépcső.
járóél, lépcsőél
Vízszintes egyenes, amelyet a járófelület és az éltagozatra állított függőleges sík metsz ki.
járóvonal
Térbeli egyenesekkel, illetve görbékkel kialakított vonal, amely a lépcsőkart szabad szélességében 5/12, illetve 7/12 arányban osztja. A járóvonal kizárólag tervezési és méretezési fogalom. Olyan folytatólagos vonal, amelyen az egyes fokok szélességi mérete állandó.
korlát
Áttört szerkezet, mely a lépcsőkar fallal nem határolt szélén helyezkedik el, meggátolva a leesést, illetve biztosítva a fel- és lejutás során a kapaszkodást.
lépcsőfok
Egy fellépést és egy belépést tartalmazó szerkezeti elem. Egy fok hossztengelye mentén a magasság állandó, a szélesség állandó és változó is lehet. Mindebből adódik, hogy egy?egy fok alaprajza egyenes, húzott vagy íves alakú lehet. Helyzetük szerint megkülönböztetünk induló, közbenső és érkező fokokat.
lépcsőkar
Két pihenő közötti lépcsőfokok összessége, az egymást megszakítás nélkül követő fokok sorozata. Alaprajzát tekintve lehet egyenes (ekkor egyenes fokokból áll), ferde (a fokokra nem merőleges tengellyel), húzott (döntően húzott fokokkal), vagy íves (melynek a tengelye íves).
mellvéd
Tömör szerkezet, amely a lépcsőkar fallal nem határolt szélén helyezkedik el, meggátolva a leesést, illetve biztosítva a fel- és lejutás során a kapaszkodást.
nyerges tartó
Tartószerkezet, a lépcsőfokok alatt helyezkedik el, általában a lépcső szabad szélességén belül.
orsótér
Alaprajzra vetítetten a lépcsőházi térben a lépcsőkarok közötti, azok szerkezeteivel nem lefedett felület. Helyzetük alapján közbülső és érkező pihenőket különböztetünk meg.
pihenő
Legalább két járólap felületével megegyező méretű vízszintes felület, mely a lépcsőkarokat fogadja.
pofapalló
Többnyire tartószerkezet, mely a lépcsőfokok mellett helyezkedik el, általában a lépcső szabad szélességén kívül.
szabad belmagasság
Két födémszerkezet közötti legkisebb magasságkülönbség (a szintkülönbség és a födémvastagság különbsége).
szabad szélesség
Lépcsőkar és pihenő azon vízszintes vetülete, melyeket az épületszerketi elemek, illetve a fali kapaszkodók és a korlátelemek határolnak.
szintkülönbség
Két egymás feletti épületszint padlószerkezetének magasságkülönbsége.
űrszelvény.
Tekintettel arra, hogy a lépcsőket közlekedésre és nem ott tartózkodásra használjuk, lényeges a megfelelő, akadály nélküli (tiszta) átbocsátó keresztmetszet biztosítása. Az űrszelvény vízszintes és függőleges értelemben egyaránt a minimális szabad keresztmetszetet jelenti.
Hozzászólások