2010-ben is több ponton módosul az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.), a változások a terhek csökkentésének irányába mutatnak.
ÚJ ELEMEK AZ ITV.-BEN
Bővül a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség köre, mert új tárgyként bekerült a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének szabálya. Mind az illeték alapja, mind az illetékfizetési kötelezettség keletkezése speciálisan alakul: az illeték alapja a társaság tulajdonában álló belföldi ingatlanok forgalmi értéke olyan arányban, amilyen arányt a vagyonszerző tulajdonában lévő összes vagyoni betét képvisel a társaság vagyoni betéteinek összességében.
Az illetéket pedig csak akkor kell majd megfizetni, ha az összeszámítandó vagyoni betétek aránya eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75 százalékát. E 75 százalékos részesedés vizsgálatakor azonban figyelembe kell venni a vagyonszerző házastársának, bejegyzett élettársának, gyermekének, szülőjének, az e személyek – önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodószervezeteinek; továbbá az e személyekkel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodószervezeteinek szerzését is.
A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye szintén új elem. Erre akkor jogosult a vagyonszerző, ha önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen a tulajdonukban levő vagyoni betétek aránya meghaladja a cég összes vagyoni betétjének 50%-át.
AZ ILLETÉKMÉRTÉKEK CSÖKKENÉSE
2010. január 1-jétől jelentős mértékben csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke. A korábbi 10% helyett – a 2010. január 1. napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyekben – az illeték mértéke a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4%, ingatlan, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
Ingatlan résztulajdonának, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ingatlanonkénti 1 milliárd forintos értékhatárt és a 200 millió forintos illetékmaximumot is arányosítani kell.
Csökken a lakásszerzésre vonatkozó illetékmérték is: a jelenlegi szabályok értelmében lakásonként 4 millió forintig 2 %, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6 % az illeték, amely a módosítás következtében 4 %-ra csökken. Számszerűsítve: egy 13 millió forintos lakás megszerzésekor az illeték 620 ezer forintról 440 ezer forintra csökken.
ÁTMENETI HATÁRIDŐ-HOSSZABBÍTÁS
Az Itv. az öröklésnél, az ajándékozásnál és a visszterhes szerzés esetén is tartalmazza azt az illetékmentességi szabályt, hogy a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése mentes az illeték alól, ha a szerzett ingatlanon a vagyonszerző az illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít. A 2004. október 1. – 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzések esetében kérhető a lakóház felépítésére nyitva álló határidő meghosszabbítása 2 évvel.
A kérelem előterjesztésének határideje a következő:
a) ha a lakóház építésére nyitva álló határidő 2008. október 1. – 2010. január 15. között járna le: 2010. január 31.;
b) ha a határidő 2010. január 15-ét követően járna le: a lakóház felépítésére nyitva álló határidő lejárta.
A kétéves átmeneti határidő-hosszabbítás a továbbértékesítési célú illetékkedvezményt igénybe vevő ingatlanforgalmazók [Itv. 23/A. §”> számára is biztosított erre irányuló kérelmük esetén. Így az ingatlan értékesítésére 4 év is rendelkezésükre állhat. A kedvezmény a 2006. október 1. – 2009. május 31. között illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben alkalmazható a vagyonszerző erre irányuló kérelme esetén.
LÍZINGCÉGEKKEL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK
2010. január 1-jétől a továbbértékesítési célú ingatlanszerzés utáni illetékkedvezményt és a gépjármű-forgalmazási célú illetékmentességet is igénybe veheti bármelyik PSZÁF által nyilvántartásba vett pénzügyi lízinget folytató vállalkozó.
ESZKÖZÁTRUHÁZÁS, KÖVETELÉSELENGEDÉS, TARTOZÁSÁTVÁLLALÁS
2009. július 9-től mentes az ajándékozási illeték alól a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése. Mentes továbbá a követelés gazdálkodószervezetek közötti ajándékozása is – ideértve a követeléselengedést és a tartozásátvállalást is. A rendelkezés nem terjed ki ingatlan, gépjármű, pótkocsi vagy közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának megszerzésére.
Mentes az ajándékozási illeték alól a hitelintézet által elengedett követelés, ha az a magánszemély adós és családja megélhetési ellehetetlenülésének megelőzése érdekében az azonos helyzetben lévők egyenlő elbánásának elve alapján történik.
TULAJDONILAP-MÁSOLAT DÍJA
A tulajdoni lapról kiállított hiteles másolatért a korábbi 4000 helyett 6250 forintot kell fizetni, az elektronikus adatszolgáltatási díja pedig 3600 forint lesz. A nem hiteles másolat elektronikus adatszolgáltatási díja 1000 forint.
Dr. Tóth György
Hozzászólások