Ma már szinte elképzelhetetlen, hogyan működhetett egy háztartás hűtőszekrény nélkül. Alig pár évtized alatt a választék hihetetlen mértékben bővült, a legegyszerűbbtől az intelligens készülékig számtalan fajta fellelhető a piacon. Vásárlás és döntés előtt azonban érdemes megismerkednünk néhány ismérvvel, alapfogalommal.
A hűtőkészülékek körébe minden olyan készülék beletartozik, amely friss élelmiszerek hűtésére, mélyhűtött élelmiszerek tárolására, élelmiszerek lefagyasztására alkalmas. A választás megkönnyítésére táblázatunkban összefoglaltuk a legfontosabb fogalmakat.
A táblázatban megadott hűtőtéri hőmérsékletek nem köthetők egy konkrét beállításhoz, hanem létezik olyan szabályzóállás, amelynél a készülék biztosítja a megadott hőmérsékletet. Konkrét hőfokbeállításra csak azok az elektronikus készülékek alkalmasak, amelyeknél a gyártó ezt a szolgáltatást biztosítja. Természetesen az elektronikus készülékeknél is van eltérés a beállított és a mért érték között, mivel a készülék kijelzője mindig a legmelegebb érzékelt hőmérsékletet mutatja.
A nulla fokos hűtőtérben a légnedvesség magasabb, ezért az ételek nem száradnak ki annyira. Egyrészt a magasabb nedvességtartalom, másrészt pedig a fagyasztáshoz közeli hőmérsékletnek köszönhetően kétszer olyan hosszú ideig tárolható benne az élelmiszer, mint a hűtőszekrény normál terében.
Energiahatékonysági címke
Az Európai Közösség kifejezetten a lakosság tájékoztatása érdekében dolgozta ki az energiahatékonysági címkét, amely a vásárlók számára legfontosabb adatokat tartalmazza. Ezek segítségével a vásárló már az üzletben össze tudja hasonlítani a kínált típusokat, és meghozhatja a számára legkedvezőbb döntést.
A háztartási hűtőszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos energia hatékonyságának jelöléséről szóló 1/1998. (I. 12.) IKIM rendelet) alapján a címke használata az eladótérbe kihelyezett termékekre 1998. április 12-től kötelező. A címke feltüntetése a használt háztartási hűtőkészülékekre nem kötelező.
A római számokat a címkén (lásd az előző oldalon) a könnyebb érthetőség kedvéért használjuk:
I Gyártó neve, vagy kereskedelmi jele.
II A hűtőkészülék azonosító jele.
III A hűtőkészülék energiahatékonysági osztálya
(a példacímke egy gazdaságos működésű,
B osztályú készülékre vonatkozik).
IV Ha a készülékre megszerezték a környezetbarát jellegre
utaló védjegyet, akkor az ezen a helyen is feltüntethető.
V Éves energiafogyasztás
(a 24 órára vonatkozó energiafogyasztás
megszorozva 365-tel).
VI Azon tárolóterek nettó térfogatának összege,
amelyek csillagjellel nem rendelkeznek.
VII A fagyasztott élelmiszer tárolására,
vagy a friss élelmiszer fagyasztására szolgáló terek
nettó térfogatának összege.
VIII A tárolótér csillagszámának jelölése.
IX A hűtőkészülék zajkibocsátása
A címkén az energiafelhasználásra utaló osztályok A-tól G-ig vannak jelölve, az – A”-jelű a leggazdaságosabb, a – G”-jelű pedig a legkevésbé gazdaságos készüléket jelöli. A vásárlók érdeke az, hogy minél nagyobb hasznos űrtartalmú, a lehető legalacsonyabb energiafogyasztással és zajszinttel rendelkező készüléket vásároljanak, természetesen a legolcsóbb áron. Ebben a döntésben igen komoly segítséget jelent ez a címke.
Várhatóan az év közepétől az EU-ban már bevezetett – A+” és – A++” kategóriák is megjelennek a hazai kereskedelemben, amelyek az – A” kategóriás készülékeknél is gazdaságosabban üzemelnek.
Praktikus tudnivalók
A készülék elhelyezésekor feltétlenül tartsuk be a klímaosztálynak megfelelő környezeti hőmérsékletet. Ez azért fontos, mert ha például hidegebb helyen üzemeltetjük a készüléket, mint amilyenre tervezték, akkor a hűtő nem kapcsol be, és megromlik az étel.
Minél nagyobb készüléket választunk, fajlagosan annál olcsóbb 1 liter térfogat hűtése, és természetesen a bepakolás is egyszerűbb.
A bepakolásnál ügyeljünk arra, hogy a levegő szabadon cirkulálhasson az ételek körül.
Az étel ne érjen hozzá a hátfalhoz, mert a hátfalba habosított elpárologtató miatt az étel, illetve a csomagolása hozzáfagy.
Az automatikus leolvasztás természetes velejárója, hogy a hátfalon képződő dérréteg a kompresszor állásidejében leolvad. Ügyeljünk az olvadékvíz elvezető nyílásának tisztán tartására.
Érdemes egy energiatakarékos hűtőre többet áldozni, mert a használat során megtérül a befektetés.
A hűtő egész évben éjjel-nappal üzemelő készülék, ezért a villanyszámlát az energiafogyasztás jelentősen befolyásolhatja. Ezt támasztja alá a frankfurti Zentralverband der Elektrotechnik-und Elektronikindustrie németországi adata is, amely egy átlagos család energiafogyasztásának megoszlását szemlélteti.
Ne feledkezzünk meg a fagyasztókról sem, melyeknél a jégréteg vastagodásával csökken a hűtés teljesítménye, és nő a készülék energiafogyasztása. Ne sajnáljuk az időt a fagyasztó szükség szerinti leolvasztására.
A dér- és jégképződés gyorsaságát, illetve mennyiségét nemcsak a bepakolt élelmiszerek nedvességtartalma és az ajtónyitogatások gyakorisága, hanem az ajtó(k) gumitömítésének a megfelelő tapadása (tömörzárása) is befolyásolja. Ha azt tapasztaljuk, hogy az ajtó becsukása után az azonnal nyitható, akkor valószínűleg nem zár jól a tömítés. Ezt egyébként egy 5 centiméter széles selyempapír csíkkal is ellenőrizhetjük. Ha a papírcsíkot a tömítés és a zárófelület közé helyezzük, nem szabad elmozdulnia. Ha mégis elmozdul, szakszervizzel kell beállíttatni az ajtót. Sajnos a mai készülékek tömítése nem, csak az ajtó cserélhető. Érdemes tehát óvatosan bánni vele.
A készülék elhelyezésével is energiát takaríthatunk meg. A magasabb külső hőmérséklet több energiafogyasztást eredményez ugyanúgy, mint az ajtó feleslegesen gyakori és túl hosszú ideig tartó nyitogatása. Soha ne tegyük a készüléket hőforrás közelébe, vagy közvetlen napsugárzásnak kitett helyre.
A beépített készülékeknél igen fontos a beépítésre vonatkozó tudnivalók betartása.
Hozzászólások