Az ajtók, ablakok hőszigetelő képessége sokkal kisebb, mint a falaké, ráadásul tervező és megrendelő egyaránt szívesen látja a nagy üvegfelületet, hogy minél több természetes fény jusson a szobákba. Így fokozott érdek, hogy minél jobban szigetelő ablakok kerüljenek beépítésre.
Az újonnan épített lakásokat már korszerű, többrétegű hőszigetelő ablakokkal érdemes beépíteni – de felújításkor a régiek helyére is ilyenek kerüljenek.
A hagyományos üvegezésű ablakok külső és belső ablakszárnyakkal készültek, bennük 2, jobb esetben 3 mm vastag üveggel. A két ablakszárny között mozog a levegő, a szobákból áramló meleg levegőt eljuttatja a külső hideg üvegfelülethez, amely emiatt párásodik. Nem beszélve arról, hogy a sok ablakfelület mennyi munkát ad takarításkor.
Az eredeti, vékony ablakkeretek kiképzése nem teszi lehetővé a speciális hőszigetelő üvegek beszerelését, ezért felújításkor ezeket is cserélni kell.
A mai modern ablakokat, ajtókat már több rétegből összeállított hőszigetelő üveggel szerelik. A hőszigetelő üvegszerkezetek legalább két réteg – többnyire 3-4 mm vastag – üvegtáblából és a köztük levő, légmentesen zárt levegőrétegből vagy speciális gázból állnak.
Az üvegrétegeket a peremüknél egy alumínium távtartó veszi körül, melyet belülről páramentesítő anyag, kívülről tömítőanyag vesz körül. Így a két üvegtábla között nincs levegőmozgás. Az üvegfelület méretével arányosan nő az üvegrétegek vastagsága és a légrés mérete, és természetesen ezzel öszszességében a súlya is, ezért erősebb tartószerkezetet igényel.
Fokozott hővédelmet nyújtanak a speciális fémbevonatos üvegek, melyeknek hőátbocsátása alacsonyabb a hagyományos üvegekénél. Az ilyen hőszigetelő üvegtábla egyik – de akár mindkettő – oldala speciális fémréteggel van bevonva.
Miután ez a bevonat könnyen sérül, a bevont oldal mindig a belső, zárt oldalra kerül, elzárva a gondosan takarító kezektől is. Ennek a fémrétegnek a tulajdonsága, hogy a fűtésből származó hosszú infravörös sugarakat visszaveri a helyiség belseje felé, közben felmelegíti az üveget is, megszüntetve az üveg közelében a közvetlen hidegérzetet. Alkalmazásával jelentős energiamegtakarítás érhető el.
A többrétegű üvegszerkezetek lehetőséget nyújtanak a fokozott zajcsökkentésre is. Az akusztikai csillapítás a légrés, illetve az üvegvastagság növelésével, a légrés nehézgázokkal való feltöltésével, aszimmetrikus üvegtáblákkal érhető el.
Az ablakok hőszigetelő képességéhez hozzátartoznak az ablakkeretek tulajdonságai is. Az ablakkeretek anyaga, vagyis hogy fából, műanyagból, esetleg fémből készültek-e, nem meghatározó. Annál inkább a megmunkálás minősége, az illeszkedések pontossága. Precíz kivitelezés esetén mindhárom alapanyag hasonló hőszigetelési képességgel bír.
Ha korszerű ablakra cseréljük a régit, vegyük figyelembe, hogy a légmentesen szigetelő nyílászárók miatt a szobák addig természetes szellőzése megszűnik, hamarabb és jobban megnő – felgyülemlik – a levegő nedvességtartalma. Ez lecsapódik a hideg felületeken, ezért falnedvesedés, penészesedés keletkezhet, ha a szellőzésről nem gondoskodunk. Manapság már a légcserehiányt a korszerű ablak szerkezetébe épített – akár szűrővel ellátott – állandó, vagy szabályozható szellőztető rendszerek pótolják.
Hozzászólások