Tervezett családi házunk értékállóságának egyik fontos garanciája a jó adottságú telek. No de milyen szempontok határozzák meg az értékállóságot, vagyis mit is vizsgáljunk a telekvadászat során? Ilyenek az utcakép, a telekhez vezető utak, járdák állapota, elérhető szolgáltatások közelsége, zavaró hatású üzem, vasút, főút, vendéglátóhely hiánya, lejtős telek drágább építkezéssel jár, végül nagyon nem mellékes a telek utcafrontjának tájolása sem, ha például kertre néző nappalira vágyunk.
Egy családi ház felépítése egy élet műve és egy életre is, vagy akár nemzedékekre szól, mindenesetre nem olcsó dolog. Ha elérkezett az idő, hogy belevágjunk családi házunk építésébe, jól átgondoltan kell tennünk, minden szempontot alaposan kiértékelve – telek ára, reálisan számolt bekerülési költség, a család jelenlegi és várható jövőbeni anyagi helyzete, s ha mindezt rendben találjuk, csak akkor vágjunk bele.
Szabadon álló, iker- vagy sorház?
Első feladatunk olyan építési telket találni, ami megfelel az elképzelésünknek. Ez természetesen függ attól, hogy milyen házat szeretnénk építeni, szabadon állót, ikerházat vagy sorházat. Mindegyiknek van előnye és hátránya is. A szabadon álló családi ház a leginkább elterjedt. Ennél a beépítési módnál az épületet minden oldalról szabad terület veszi körbe, szabadon építhetjük a házunkat és az igényeinknek megfelelő homlokzatot alakíthatunk ki, és az épület mind a négy oldala szabadon marad. Igaz viszont, hogy ehhez kell a legnagyobb telek és ez a leginkább költséges. Az ikerház tulajdonképpen egy szabadon álló családi ház, két telek közös határvonalára vagy egy telek tervezett osztási vonalára készítik, a két épület egyik oldalfalával összeépítve. Mindkét ház három oldala szabadon marad. Előnye, hogy az oldalkert területe az iker irányában megmarad, vagy kisebb telket igényel, és a két oldalfal összeépítése miatt védve vannak – az összeépített oldalfal felől – az időjárással szemben, valamint egyik lakásból sem lehet belátni a másikba. Némi kötöttséget jelent, hogy a homlokzatnak egyforma vagy hasonló gerincmagassággal, párkánymagassággal kell rendelkeznie, és ugyanúgy az elválasztó fal is célszerű, ha hasonló. Sorház beépítésnél az épületek oldalfalaikkal csatlakoznak egymáshoz. Ezt egyszerre egy közösség építi, egyedül nem tudjuk létrehozni. Előnye, hogy két oldalról védettek az időjárással szemben és építésük anyagi megtakarítást eredményez az előbbiekhez képest. Viszont keskeny telek tartozik egy épülethez (épület szélességű), a homlokzatkialakítás, párkánymagasság, gerincmagasság is kötött, bővíteni csak a tetőtér felé lehet, ha azt még nem építettük be.
Nyári-téli árnyékolás
A külső teraszhoz felszerelt árnyékoló vagy pergola beengedi az alacsonyabb állású téli napfényt a lakószobákba, míg nyáron, az erősebb napsütés ellen védelmet nyújt.
Milyen szempontokat vizsgáljunk?
Az építési telek füsttől, mezőgazdasági állattenyésztő területektől, városi iparterületektől (szagok) távol legyen. Lehetőleg növényekkel borított kertes környezetben terüljön el, soha ne építsünk magas házak mellé és kert nélküli szűk telken. Fontos, hogy a telek elegendő napfényt kapjon, ha lehet, kerüljük az északi fekvésű lejtős telkeket. Árvízveszélyes vagy belvizes területen ne vásároljunk telket, és ha lehet, kerüljük a magas talajvízszintes területeket is (igaz, ez utóbbi műszakilag megoldható). Lejtős telken, jó tervezéssel lehet építkezni, igaz ugyan, hogy költségesebb, de ki kell használni a terület adta adottságokat. Szokták mondani, hogy „szép fekvésű telek”, de ez nem feltétlenül jelenti a szép kilátást, a tágas panorámát. Megfelelő telek az is, amikor rendezett és növényekkel borított a környezete, jó, ha magas fák állnak a telken, amit célszerű megtartani, így a nyári melegben árnyékolják a házunkat, télen viszont, a levelek lehullása után több napfényt tudnak átengedni az ágak között. Mérjük föl a kert faállományát, és az értékes, lombos, árnyat adó fák megőrzésével terveztessük meg a házat. Ha a szomszédos telkek még beépítetlenek, nézzünk utána, hogy milyen magasságú és elhelyezkedésű házak építhetők. Hegyoldalban lévő ingatlanon előre tisztázzuk, hogy épületünk elhelyezhető-e úgy, hogy gödörbe ne kerüljön, és ne legyen szükségünk költséges feltöltésre. Szintén tisztázzuk az út (utca) szélességét és szintjét, hogy utólag ne legyen szükségünk költséges feltöltésekre. Az épület elhelyezésénél meg kell felelnünk a helyi építési szabályzatnak, ahol vagy elő van írva vagy nem az oldalkert, előkert, építési vonal. Ha nincs előírva, akkor az OTÉK előírásai az irányadók. Általában az előkert és oldalkert mindig betartandó (oldalhatáron álló beépítési forma esetén természetesen nem), ezen belül, ha nincs építési vonal, ami meghatározza az épület utca felőli síkját, szabadon helyezhetjük el épületünket.
Nyári naplemente
A tervezetten, átgondoltan ültetett épület körüli fák nyáron védelmet nyújtanak a késő délutáni lenyugvó nap erős sugarai ellen.
A tájolás jelentősége
A ház telken belüli elhelyezésénél figyeljünk arra, hogy jól tájolt legyen, azaz kapjon elegendő napfényt. A huzamosabban használt helyiséget/eket, amelyek elsősorban a lakóhelyiségek, úgy helyezzük el, hogy napfényt kapjanak, télen is legalább pár órányit. Ugyanakkor a helyiséget meg kell védenünk az erős nyárdélutáni naptól, ezt párkánnyal, előre álló tetővel, előtetővel, fedett tornáccal vagy legalább zsaluval tudjuk megtenni. A hálóhelyiségeket lehetőség szerint az éghajlatunkon legkellemesebb délkeleti irányba helyezzük el. Az északi, északnyugati oldalra kevés ablakot tegyünk, és itt helyezhetők el az alárendelt helyiségek, mert ez az oldal kapja a legkevesebb napfényt, és ez a legszelesebb oldal is. Ha van rá mód, ne itt legyen a bejárat. Amennyiben a helyi építési szabályok és a lejtési viszonyok is lehetővé teszik, legjobb épületünket a telek északnyugati sarkában elhelyezni, mert ekkor a ház nem árnyékolja le a kertünket, így kapja a legtöbb napfényt a lakóház és a kert egyaránt. Igen fontos dolog, hogy családi házunk helyiségei zavartalanok legyenek az utcai zajtól, portól, füsttől, ezért ha forgalmas út mellett építkezünk, húzzuk a házunkat hátrébb az utcától, ha ezt az építési előírások lehetővé teszik. Ha a lakóhelyiségek a kert felé néznek, tehetjük az épületünket közelebb is az utcához. Lejtős telek esetén a házat célszerű magasan elhelyezni, és ügyeljünk arra, hogy a felszíni vizek szabadon lefolyhassanak. Az épületet a lejtővel párhuzamosan tervezzük, ezzel kevesebb földmunkát kell végeznünk.
Az épület elhelyezésénél vegyük figyelembe a szomszédos épületeket, lehetőség szerint a jövőben építendőket is. Az a jó, ha a szomszédos kertek területei összefüggő „parkká” válnak, nem pedig épületek által közrefogott udvarokká. Lássuk be, hogy ennyi mindennek egy építési telek rajta egy lakóházzal nem vagy csak nagyon nehezen tud megfelelni. Ennek ellenére próbáljunk meg minél több szempontot figyelembe venni a leírtakból, mert ha rosszul helyezzük el a családi házunkat, és ezzel csak a megépítés után szembesülünk, nem sok mindent tudunk már kezdeni.
Jó tudni!
• A déli fekvésű otthonokban hosszabb ideig élvezhetjük az esti napsütést, így az esték meghosszabbodnak, a reggelek világosabbak, az időjárás melegebb hatása itt jobban érvényesül.
• A délre tájolt lakószobák homlokzati falait megfelelő leárnyékolással, lodzsával, terasszal és előtetővel kell védeni a nyári túlmelegedés ellen.
• A keleti fekvésű szobák kapják a legtöbb reggeli napot, az erre tájolt hálószobák nagyszerűek a korán kelők számára.
• A nyugati fekvésű szobák ablakai kora este közvetlen napfényt kapnak, emiatt rossz választás tévészobák számára.
Hozzászólások