Előző lapszámunkban, az Adósságcsapda lakáshiteleknél című írásunkban olyan esetekről olvashattak, amikor fizetésképtelenné váltak a lakáshitelek törlesztői, és a végrehajtási eljárás során ingatlanjukat elkótyavetyélték. Az ilyenkor alkalmazott pénzintézeti eljárásokban számos kivetnivalót talált az állampolgári jogok biztosa, a pénzügyi szakmai felügyelet azonban törvényesnek ítélte a hitelezők lépéseit. Ugyanakkor az is elhangzott, mindenképpen célszerű kockázati tervet készíteni.
Leendő ügyfélként kockázatos a banknál faggatózni a becsődölés részletei felől. Aki ma ezt firtatja, gyanússá válhat: talán nem is akar fizetni. Hangsúlyozzuk, hogy amikor a bankok szigorú feltételeket szabnak a hiteleknél és a behajtásnál, a betétesek érdekét védik, ugyanakkor a hitelfelvevőnek is joga van tudni, hogy mire számíthat. Ennek jártunk utána: hoszszas telefonálás ügyvédeknek, közjegyzőknek, banki ügyintézőknek, de tudásszomjunk kevéssé csillapodott. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségen – mint mondják – nem foglalkoznak bankügyekkel, forduljunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs vonalához. Ott a banki gyakorlatot részletesen nem ismerik, válságterv készítésében nem tudnak segíteni, de a kép közben számos árnyalattal gazdagodik.
Átütemezés, halasztás
Kitartásunk sikerrel jár, eljutunk az egyetlen olyan szervezetig, amelyik kifejezetten a banki ügyekkel kapcsolatos érdekvédelemmel foglalkozik. Budapesten, a XIV. kerületben, a Szobránc utca 1. sz. alatt fogadja a panaszosokat a Banki Hitelek Károsultjainak Egyesülete. A 220?3170-es telefonszámon várja a hívásokat, intézi a panaszos ügyeket, és segít a peres eljárásban is.
A fenti körtelefonból, szinte mozaikokból áll össze a kép. A válságtervnél első szabály: a részlettel nem szabad elmaradni. Ennek érdekében már a hitel felvételekor célszerű a pénz egy részét betenni a takarékba. Egy hatmilliós kölcsönnél ha félmilliót félreteszünk, az 6 hónapi részletre elég. A becsődölt hitelek 99 százalékának az húzódik meg a hátterében, hogy az adós elveszíti az állását. Ha van tartalék, akkor kihúzhatja vele azt az időt, amíg másik állást talál.
A törlesztés átütemezésére, halasztásra van lehetőség akár többször is a futamidő során, de csak abban az esetben, ha időben jelezzük a banknak, s a törlesztőrészlettel még nem maradunk el. Akár arra is van mód, hogy átmenetileg, maximum hat hónapig csökkenjen a törlesztőrészlet, vagy időlegesen egyáltalán ne kelljen részletet fizetni. A prolongációra nincs mód abban az esetben, ha már eleve a maximális futamidőre kötöttük a szerződést. Számolnunk kell azzal, hogy ennek természetesen ára van, a hiteldíj több lesz, mint rendszeres törlesztés esetén. Előfordulhat, hogy újabb fedezetet is kérnek. Például egy kezest, vagy egy pótlólagos ingatlanfedezetet. A bankok általában egyedi elbírálás alapján döntenek a halasztási kérelmekben.
Kivezető utat jelenthet az is, ha meglévő lakásunkat eladjuk, és kisebbe költözünk. Ilyenkor tartozásunkat nem vállalhatja át az új vevő, de kikötheti, hogy a foglalóból tehermentesítsük az ingatlant. Ennél a megoldásnál is fontos, hogy a bank csak akkor járul hozzá ehhez, ha a számlánk még rendben van, hátralékunk nincs.
Mire elég 30 nap?
Ha nem fizetjük a törlesztőrészletet, felmondják a szerződést, s a tartozást egy összegben kell befizetni. A pénzintézet azonnal elindíthatná a végrehajtást, de az esetek többségében nem teszi. Kövessünk el mindent annak érdekében, hogy az árverést elkerüljük! Ha az eredeti szerződés megengedi, akkor az eladással mindenképpen próbálkozzon először maga az adós. Általában harminc napot adnak erre a bankok, ami ahhoz kevés, hogy a tényleges forgalmi értéken keljen el az ingatlan. Próbáljuk meg a határidő kitolását. Sokan vélik úgy, hogy nem halasztható már tovább egy olyan törvény megalkotása, amely a jelenleginél részletesebben szabályozza az adósok lehetőségeit, s enyhíti mostani, gyakran kiszolgáltatott helyzetüket. Például úgy, hogy az említett a harminc napot megnöveli. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára jelezte is, hogy még ebben az évben létrejöhet egy olyan jogszabály a fizetésképtelen magánszemélyek adósságának kezelésére, amely annak feltételeit teremtené meg, hogy az adós és a hitelező között egyezség születhessen. Amíg ez nincs, addig a valós értékénél olcsóbban kell kínálni a lakást. Bár elképzelhető, hogy ez még mindig magasabb ár, mint amit az árverésen adnak érte.
Értékbecslés – újból
Ha az árverés elkerülhetetlennek látszik, akkor próbálkozzunk meg azzal, hogy előtte újból felbecsültetjük az ingatlant. Egyik bank megengedi ezt, másik nem. Ha nincs új becslés, akkor az esetek többségében azon a hitelfedezeti értéken fogják elárverezni, amit évekkel ezelőtt állapítottak meg, pedig a lakás értéke közben jócskán megnőhetett. A banknak nem érdeke az új értékbecslés, mert csak a saját pénzéhez akar hozzájutni, s nem foglalkoztatja, hogy mennyi pénze marad az adósnak az árverésből a tartozás kifizetése után. A végrehajtó elvileg nem a hitelfedezeti érték alapján hajt végre, de gyakorlatilag számára is az a mérvadó. A végrehajtás a jelzálogbankoknál a bíróság bevonása nélkül is megindítható, az ilyen szerződések eleve közjegyző előtt köttetnek. Ha nem, akkor a végrehajtás érdekében megindított bírósági eljárás költsége is az adóst terheli.
Hozzászólások