Október közepén hivatalosan is megkezdődött a fűtési idény. Ilyenkor tesszük fel a kérdést, hogyan fűtsünk gazdaságosan és mégis szakszerűen.
A meteorológusok több mint száz éve folyamatosan mérik a hőmérsékletet, a napsugárzás erősségét és a napsütéses órák számát, a szélerősséget és a szélirányt, a nappalok és az éjszakák időtartamát, a ködös és esős órák számát, egyszóval minden, az emberek közérzetét befolyásoló tényezőt. Így állnak a fűtéstechnikával foglalkozó szakemberek rendelkezésére is azok az időjárási alapismeretek, amelyek az emberi közérzetet befolyásolják, amelyek alapján megtervezzük fűtési rendszereinket, és amelyek helyes fűtésüzemeltetői magatartásunkat meghatározzák.
Közérzetünket befolyásoló tényezők
Az egy napon belüli hőmérséklet-változásokból megállapítható, hogy a leghidegebb általában a kora reggeli órákban, 5-6 órakor, a legmelegebb pedig kora délután, 13-14 órakor van.
Közérzetünket jelentősen befolyásolja a szél. Nagy szélben sokkal hidegebbnek érezzük ugyanazt a külső hőmérsékletet, mint szélcsendben, de fűtött épületünk, lakásunk hőszükséglete is megnövekszik, ha kint fúj a szél.
A napsugárzás hatása pozitív: néha, ha kisüt a nap, a hidegebb levegő-hőmérsékletek esetében is úgy érezzük, mintha melegebb lenne. A ködös, esős időjárás közérzetünkre szintén negatív hatással van, mivel úgy érezzük magunkat, mintha a külső hőmérséklet lenne alacsonyabb a valóságosnál. Testünk hőmérlege, hőegyensúlya is meghatározója közérzetünknek.
Fogalmazzuk meg hát, mi a jó fűtés célja. A jó fűtés célja a jó közérzet feltételeinek időjárástól független, állandó biztosítása. A jó fűtési rendszer tehát biztosítja, hogy a legszélsőségesebb időjárási viszonyok mellett is jók közérzetünk feltételei, lakásunk minden helyiségében. Hozzátéve, hogy a mindenkori legkisebb költséggel, pazarlás nélkül.
A lakás egyes helyiségeinek előírt hőmérséklete
Az érvényben lévő tervezési irányelvek szerint Magyarországon a fűtési rendszerek méretezési külső hőmérséklete – 20 °C. Fűtési berendezésünknek tehát legalább – 20 °C-ig az előírt belső hőmérsékletek biztosításához elegendő kapacitással kell rendelkeznie. Nézzük azokat a belső helyiség-hőmérsékleteket, amelyeket a különböző funkciójú helyiségekben – időjárástól függetlenül – tartanunk kell. A konyhákban és előszobákban 16 °C , a lakószobákban 20 °C, a fürdőszobákban 24 °C. Ezt az előírást azoknál a soklakásos lakóépületeknél alkalmazzák, ahol az ún. lakókijelölés még nem történt meg, illetve a lakások tulajdonosai még nem ismertek. A saját építésű, saját tulajdonú épületek, családi házak építésekor az építtető határozza meg a helyiségekben igényelt hőmérsékleteket, amelyeket a tervezőnek és a kivitelezőnek figyelembe kell vennie.
Gazdaságos üzemeltetés, szakaszos fűtés
Most már csak arra kell választ kapnunk, hogy hogyan tudjuk fűtőberendezésünket gazdaságosan üzemeltetni. Először vegyük a fűtési idény elejét és végét, az ún. átmeneti időszakot. Gyakorlatilag ez az időszak két hónapot jelent, az októbert és az áprilist. Mindkettőre jellemző, hogy fűtési rendszerünk teljesítőképességének teljes kihasználására nincs szükség, elegendő, ha időszakosan fűtünk, fűtésünket ki-és bekapcsoljuk. Ezt a fűtési módszert nevezzük szakaszos fűtésnek, helyes alkalmazásával jó közérzetünk biztosított.
Mikor kell vagy javasolható a fűtés működtetése – A válasz egyértelmű: akkor, ha otthon tartózkodunk, különben jelentős tüzelőanyag-pazarlást, többletköltségeket okoz.
Mit jelentenek a fentiek a számok tükrében –
Vegyük példaként az október utolsó napját, amikor az átlagos napi hőmérséklet 8,6 °C. Ha lakásunkban 22 °C-t kívánunk tartani, ez annyit jelent, hogy a 8,6 °C-os külső hőmérsékletű levegőt kívánjuk 22 °C-ra felmelegíteni, azaz 13,4 °C-kal.
Mekkora is a fűtőberendezésünk teljesítőképessége – Akkora, hogy még – 20 °C külső levegő-hőmérsékletnél is biztosítani tudja az általunk megkívánt 22 °C-ot, azaz lakásunk légterét 42 °C-kal tudja felfűteni. Mivel a 13,4 csupán 33,3 százaléka 42-nek, megállapítható, hogy a nap egyharmadában, azaz 8 órán keresztül történő, teljes intenzitású fűtés is biztosítja egész napon át a szükséges 22 °C-ot lakásunkban. Ezzel a megoldással és ezen a napon szakaszos fűtéssel a folyamatos fűtéshez képest 66,6 százalékos tüzelőanyag-megtakarítás, költségcsökkentés érhető el. A megtakarítás, költségcsökkentés lehetősége magasabb külső hőmérsékletű napokon még nagyobb, de jelentőségét nem veszíti el még novemberben és márciusban sem.
Éjszakai fűtéscsökkentés
Nemcsak az átmeneti időszakban, de a teljes fűtési idényben alkalmazható módszer az éjszakai fűtéscsökkentés. Ez annyit jelent, hogy lefekvéskor, vagy azt egy-két órával megelőzően lecsökkentjük a lakásunkban megkívánt belső helyiséghőmérsékleteket, ezzel nemcsak tüzelőanyag-megtakarítást, hanem a jobb és teljesebb pihenést is elérjük. A javasolható csökkentés mértéke 2?4 °C. A csökkentés beállítható a szobatermosztátokon, vagy a fűtőtestekre szerelt termosztatikus radiátorszelepeken. A szakaszos fűtés és az éjszakai fűtéscsökkentés jól alkalmazható együttesen, kombinálva is.Viszonylag magas energia-megtakarítás érhető el akkor, ha az éjszakai fűtéscsökkentés mértékét megtartjuk reggel is, és a termosztáton csak a másnapi hazatéréskor emeljük meg a kívánt hőmérsékletszintet, az esti lefekvésig.
Hőnyereség figyelembe-vétele
Helyes fűtési magatartásunk ismertetése nem lenne teljes, ha a lakások rendeltetésszerű használatából származó hőnyereség figyelembevételének lehetőségével nem foglalkoznánk.
Amikor otthon tartózkodunk, lakásunkat rendeltetésszerűen használjuk, azaz fölkapcsoljuk a villanyt, felmelegítjük az ételt, bekapcsoljuk a rádiót, a televíziót, egyszóval éljük normális életünket. Ugyanezt teszik családunk tagjai is. Ne felejtsük el, minden tevékenységünk hőfejlődéssel jár, mi vagy az általunk bekapcsolt berendezések hőt fejlesztenek.
Mennyi hő fejlődik, ha egy átlagosnak mondható 4 fős család (szülők és két gyerek) otthon tartózkodik – Egy?egy személy kb. 100 watt hőt termel, ég négy darab 75 wattos lámpa az előszobában, a konyhában, a nappaliban és a gyerekszobában, a nappaliban folyamatosan működik a tévé (100 watt), a gyerekeknél a CD (50 watt), a konyhában pedig részlegesen a gáztűzhely (1000 watt), a páraelszívó (300 watt) és a mikrohullámú melegítő (800 watt).
Ha e hőtermelőket összeadjuk, 850 wattos folyamatos és 2100 wattos részlegesen működő hőtermeléssel számolhatunk. A részlegesen működő hőtermelőknek csak az egynegyedét, óránként 15 perces üzemidőt figyelembe véve, a hőnyereség mértéke óránként 1350 wattot tesz ki .
Egy normál méretű, átlagosnak számít 70 négyzetméteres lakás hőigénye – 20 °C külső és 22 °C belső hőmérsékletek mellett kb. 4000 watt , azaz 4kW. Látható, hogy nagy jelentősége van a hőnyereség figyelembevételének, mivel annak mértéke esetünkben a leghidegebb időszakban fellépő hőigénynek is egyharmadát teszi ki, de megfelel a 7?8 °C külső hőmérsékletű napok teljes hőszükségletének is. A leírtak csak irányelvül kívánnak szolgálni, figyelembevételükkel azonban megismerhetjük saját fűtési rendszerünk sajátosságait, és magunk alakíthatjuk ki a közérzetüknek és pénztárcánknak legjobban megfelelő fűtésüzemeltetési módszert.
Hozzászólások