Az új lakástámogatási rendszernek köszönhetően a jövőben talán olyan emberek is lakáshoz juthatnak, építhetnek házat, akiknek egy összegben nem áll rendelkezésükre az ehhez elegendő mennyiségű pénz. Azt viszont tudni kell, hogy az anyagi fedezet megléte korántsem elégséges ahhoz, hogy felépített házunk, megvásárolt lakásunk valóban az otthonunk legyen. Dr. Callmeyer Ferenc építészmérnökkel (Ybl- és Építészeti Nívódíj, a Házat-Hazát Alapítvány kuratóriumának, és korábban a Magyar Építész Kamara elnöke) és Marthi Zsuzsával, településtervezővel, Gyál főépítészével, a Callmeyer és Tsa Építésziroda tagjaival arról beszélgettünk, milyen házat célszerű építeniük mindazoknak, akik most vágnak bele ebbe a nem kis feladatba.
A családi ház alagsorában kialakított – műhelyben beszélgetünk?; a falakon az építésziroda által tervezett és kivitelezett lakások, épületek, de legalább ami ennyire jellegzetes: dr. Callmeyer Ferenc által festett képek sokasága.
Dr. Callmeyer Ferenc: – Minden építésznek vágya, hogy lakást, otthont tervezzen. A tömeges lakásépítési törekvés alapjait az 1930-as évek Bauhaus mozgalma rakta le, amely – főként szociális tartalommal – megfogalmazta azt a minimális emberi jogot, hogy: mindenkinek legyen otthona. Köztudott, hogy ez a vágy – főként gazdasági vagy politikai okokból – nem valósult meg. 1987-ben a Nemzetközi Építész Szövetség madridi építészkongresszusán rendkívül deprimáló mottót fogalmaztak meg, amely szerint: – akinek nincs pénze, ne építsen?. Ha az ember belegondol, ebben szörnyű emberi igazságtalanság rejlik. Mi, építészek, a probléma politikai vetületével kevéssé tudunk foglalkozni, ám az nyilvánvaló, hogy a lakás- és házépítésre valahonnan elő kell teremteni a pénzt, s azt a lehetőségek szerint a legjobban kell elosztani. Viszont rendkívül nagy jelentőségű az építészek szerepe a közízlés formálásában, már csak azért is, mert az ízlés, a kivitelezés mikéntje ebben a szférában erősen összekapcsolódik a gazdaságosság kérdésével.
– Mi jellemző jelenleg a magyarországi lakásépítésre, melyek a lakásépítés buktatói?
Dr. Callmeyer Ferenc: – A hazai lakásépítés talán 1999-ben volt a mélyponton, mindössze tizennyolcezer lakás épült. Véleményem szerint döbbenetes az a tény, hogy ebből körülbelül hatezer lakást – összesen – 300 milliárdtól 600 milliárdig terjedő összegért építettek fel. Ennél pontosabb adatom sajnos nincs, de itt kell megemlítenem azokat az egészen furcsa alapokon nyugvó szociális juttatásokat, amelyek egyaránt érvényesek azokra az építtetőkre is, akik ötmillióért, és azokra is, akik háromszázmillióért építenek házat, konkrétan: mindkét esetben jár a 25 éves adókedvezmény. Ily módon semmivel sem kap nagyobb támogatást a rászoruló réteg, mint a tehetős építtetők. Véleményem szerint ez nonszensz. Amerikában például a ház felépítése után megjelenik az adóhivatal, felbecsülteti az ingatlan értékét, és megszabja a vagyonadó mértékét.
Rendkívül nagy feszültségeket teremt az úgynevezett újgazdagok építkezési szokása is: ez a réteg minimálisan 100 millió forintért épít házat, amelyet aztán mindenféle extra elemmel – szerel fel?, s így a kész épület nemcsak ízléstelen, hanem pazarló is. Ma az újgazdag ember Pajero autót vásárol, mert az a divat, százötvennel száguld, mert ez szintén divat, zárt, magas kerítést épít, hogy ne lássanak be a kertjébe. És a legfontosabb számára az, hogy látogatói – hasra essenek – a palotájától. Ez a réteg sajnos minden racionalitásérzékét elveszítette.
Azt gondolom, hogy e probléma enyhítéséhez szükség van valamiféle szabályozásra, de ehhez pontosabb felmérések kellenének; mennyi pénz is folyik el az ilyen típusú építkezésre.
– Milyennek ítéli meg az önkormányzatok parcellázási politikáját, s ez hogyan befolyásolja egy-egy település arculatát –
Dr. Callmeyer Ferenc: – A kevésbé vagyonos építtetők számára nehézséget jelent számos önkormányzat telekpolitikája, hiszen a település vezetése számára gyakran csak az a legfontosabb szempont, hogy mennyi bevételre tehet szert az értékesítéssel. Ennek következtében ma Magyarország településeinek nagy részében kizárólag ezer négyzetméteres telkek állnak a családiház-építők rendelkezésre, s ezt sokan nem tudják megfizetni. Az építtető érdeke ez esetben az lenne, hogy kisebb telekhez jusson, és maradjon pénze a ház felhúzására is. Az vásárlók érdekein túl, úgy gondolom, egy város, illetve falu arculatát is pozitív irányban befolyásolja, ha egyaránt megtalálható benne családi házas övezet, sűrűn beépített, és bérlakásra alkalmas terület is.
Magyarország a török, Habsburg, majd orosz elnyomás miatt amúgy is körülbelül százötven évvel lemaradt az európai városfejlődés ütemétől. Ma, ha egy magyar falut megnézünk, mit látunk – Többnyire kis, hagyományos parasztházakból áll, s ez még szép is, de csupán romantika. Elég csak kétszáz kilométerrel odébb menni Ausztriába, s azt látjuk, hogy ott – jellegét tekintve – a háromszáz fős település is város. A települések belső magját két-háromszintes házak alkotják, amelyek alsó szintjén valamilyen kiskereskedelmi üzlet működik. Ez nálunk szinte teljesen idegen: a vásárolni vágyókat a zöldmezős területekre letelepült bevásárlóközpontok látják el, így lehetőség sincs arra, hogy a kereskedelem a természetes helyére, az emberek életterébe kerüljön.
?Milyen alapvető szempontokat kell (kellene) figyelembe venni egy lakóház megtervezésénél?
Dr. Callmeyer Ferenc: – Amikor házat tervezünk, mindig szem előtt tartjuk az építtetők érdekeit is. Gyakran nekünk kell helyettük is gondolkodni, hiszen a házépítés buktatói a legtöbb ember számára nem ismeretesek. Nyilvánvaló, hogy olyan házat kell építeni, amelyet lakója fenn is tud tartani: gondolok itt például az energiafogyasztás minimalizálására.
Nagyon fontos, hogy jól gazdálkodjunk a terekkel: nem érdemes nagy tereket pazarolni a közlekedésre, hiszen akkor alig marad használható tér a lakásban. Nem szabad sajnálni a pénzt a jó szigetelésre sem, hiszen ennek az ára rendkívül gyorsan megtérül. Ráadásul a fűtőanyag pazarlása nem csak egyéni, hanem nemzetgazdasági probléma is.
Frank Lloyd Wright amerikai építész azzal tört be annak idején a piacra, hogy nagymértékben befolyásolta a gazdagodó réteg építkezési szokásait. Az addigi négyméteres belmagasságú lakások helyett két méter húsz centiméteres belmagasságú házakat tervezett, mert rájött, hogy így körülbelül negyedannyi tüzelőanyagra van szükség.
Egy ház tervezésénél természetesen az is fontos kritérium, hogy mind külső, mind belső kialakítása esztétikus legyen, örömet szerezzen a benne lakóknak, de annak is, aki csak elmegy előtte és ránéz. Ám ez a hatás csak olyan módon érhető el, ha a felépített ház méreteiben, stílusában egyaránt illeszkedik a lakókörnyezet sajátosságaihoz, hagyományaihoz. Sajnos sok helyen nem veszik figyelembe az értékvédelmet, mindenki azt épít, amit akar, s ez a nagy – anyagi érdekektől nem mentes – szabadság teljesen tönkreteszi mind a természeti, mind az épített környezetet.
– Fellelhetők-e Magyarországon valamiféle nemzeti sajátosságok a családi- és társasházépítésben?
Dr. Callmeyer Ferenc: – A kép nagyon vegyes, ahogy természetesen azt sem lehet és szabad meghatározni, hogy milyen is egy – magyaros – jellegű ház. Inkább azt mondanám, hogy minden kornak megvannak a kiemelkedő, domináns építészei. Ilyen volt korábban Kós Károly, akinek természetesen minden munkája jellegzetes, – kóskárolyos – volt. Napjainkban is vannak ilyen nagy hatású tervezők, akik munkáikkal – szinte észrevétlenül – befolyásolják a közízlést.
– Mit tehet egy önkormányzat annak érdekében, hogy a település otthonos, szép, ízléses legyen?
Marthi Zsuzsa: – A vezetőkön túl sok múlik a helyi lakosokon is, így minden település más-más problémát vet fel. A budai környéken rendkívül bonyolult ez a probléma. Ott a már említett újgazdag réteg települt le, s őket nagyon nehéz meggyőzni: nem az a lényeg, hogy álomházat építsenek, hanem hogy egy minden szempontból megfelelő, természetesen igényes életteret alakítsanak ki maguknak, figyelembe véve a környezet sajátosságait, az ott élők hagyományait is. Véleményem szerint az önkormányzat két dolgot tud tenni: egyrészt, ha olyan helyi építési szabályzatot hoz, amely ésszerű keretek között korlátozza az építkezés mikéntjét, másrészt rendkívül nagy erejű lehet a tudatformálás, valamint a közösséghez tartozás érzésének erősítése is.
– Milyen típusú házakat tervez mostanában – Milyen modell áll a szívéhez legközelebb –
Dr. Callmeyer Ferenc: – Egy éve élek Telkiben, akkor kezdtünk építkezni, s úgy gondoltam, ha már az állam nem vállalja fel a típusházak terveztetését, építtetését, akkor magam, először a saját házamon próbálom megvalósítani azt, amit vallok, amit jónak tartok. Szerencsém volt, a ház gyorsan felépült, és 1999-ben elnyerte az – Év lakóháza – díjat. E terv alapján még körülbelül nyolc ház épült fel, amelyek energiatakarékosak, a fűtés mindig a lakótér közepén van, így egyenletesen oszlik el a meleg levegő. Viszonylag kis ablakokat alkalmazok, a szükséges fény egy részét tető-felülvilágítóval pótolom. Ezekre a házakra formailag az egyszerűség jellemző. Érdekes azonban, legyen bármilyen szép is a típusház, az emberek többsége mégsem szereti, a tehetősebb építtetők mindenáron egyedit akarnak.
– Tudom, hogy lehetetlen a kérdést pontosan megválaszolni, mégis: milyen típusú házat célszerű építenie egy kétgyermekes magyar – átlagcsaládnak? –
Dr. Callmeyer Ferenc: – Személyes tapasztalataim alapján mondhatom, hogy nem érdemes kétszintes házat építtetni. Az épület alapozásán természetesen lehet spórolni, de a tetőtér kiépítése nagyon drága, ráadásul nyáron rendkívül meleg, így mesterséges klímaberendezést kell alkalmazni. Mindent összevetve, a földszintes ház, nem túl magas tetővel, mintegy húsz százalékkal olcsóbb. A generációs ház az elvégzett kiértékelések alapján ma már megkérdőjelezhető. A gyermek ugyanis fenőtté válásáig inkább csak – vendég – a házban, s elég hamar kiröpül, a ház üresen marad. Előbb-utóbb ahhoz is hozzá kell szoknunk, hogy a ház a fogyasztói tásadalom egyik eszköze, s le kell szoktatni magunkat arról a jelenségről, amely szerint a ház életcél.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások