Az energia robbanásszerű árváltozása a múlt év őszén sok háztartást hozott nehéz helyzetbe. Ha az ingatlantulajdonos a támogatott gáz-, illetve villanykereten belül nem tudta biztosítani a megfelelő hőellátást, kapkodva kereste az alternatív fűtési megoldásokat. A következő évek slágere bizonyosan a több lábon állás lesz, vagyis a hibrid rendszerek kerülnek előtérbe. Lássuk, hogy mi is ez valójában?
A hibrid kifejezés az autózás terén már évek óta ismert. Hibridnek nevezik azokat a járműveket, amelyek mind benzinnel, mind villamos energiával is képesek közlekedni. A két rendszer kiegészíti egymást, a városban inkább elektromos módon, a hosszú utakon pedig benzinesként tudnak megfelelni a kihívásoknak, az eredmény pedig egy gazdaságosabban üzemeltethető, korszerű autó. Nem sokban más ez a fűtéstechnikában sem. Hibrid fűtési rendszerekben van elektromos energiával dolgozó hőszivattyú, és mellette egy gázkazán is helyet kap. A két hőtermelő nagyon jól képes kiegészíteni egymást, hiszen mindkét berendezésnek vannak előnyei a másikkal szemben, de működési elvükből adódóan mások a hátrányaik is. A kapcsolatot a hibrid szabályzó adja, ami otthonunk hőellátását úgy tudja biztosítani, hogy mindkét rendszer előnyeit kihasználja, mert a gazdaságtalan helyzetekben a vezérlés elveszi tőlük a működtetést.
Biztonság
Hazánkban korábban az épületek fűtésére szinte egyedüli módon a gázkazánok jelentettek megoldást. Az ország területének 96 százalékában elérhető a vezetékes gázszolgáltatás, és a földgáz árazása is arra ösztönzött, hogy olcsóbb gázzal fűteni, mint villannyal. Az utóbbi években azonban az új épületeknél egyre nagyobb teret hódítottak a villamos energia felhasználásával takarékosan működő hőszivattyús rendszerek, sőt, egyre inkább divatossá vált megszabadulni a gáztól. Ez azonban csak új épületeknél jöhetett szóba, hiszen a hőszivattyús rendszerek kiépítése más fűtési rendszert kíván, azaz jó eséllyel a teljes fűtési rendszert le kell cserélni, ha gázról teljesen át kell állni hőszivattyúra. A biztonság azonban mára már nem azt jelenti, hogy mindenáron szabaduljunk meg a gáztól. A hibrid rendszerek lényegesen nagyobb energiaellátási biztonságot jelentenek, mint bármelyik másik rendszer önmagában. Ha elromlik a hőszivattyú, azonnal képes átvenni a helyét a gázkazán, és a hőszivattyú is képes az otthonunkat fűteni, ha pont karácsonykor esik ki a működők sorából a kazán. De a biztonság nem csak meghibásodás esetén kerül szóba. Korábban el sem tudtuk képzelni, hogy földgáz nélkül maradva a magyar háztartások megfagynak, pedig már évek óta a levegőben lógott a kérdés, mi lesz velünk, ha az oroszok elzárják a gázcsapot. A hibrid rendszer ilyenkor is jó szolgálatot tehet az energiaellátás biztonsága érdekében.
Költségoptimalizálás hibrid szabályzóval
A hibrid rendszer gazdaságosabban tud üzemelni, mint bármelyik másik önmagában. A gázkazán előnye a nagy teljesítményében rejlik, valamint hogy hatásfoka nem függ a külső hőmérséklettől, és képes egész magas hőmérsékletű fűtővíz előállítására is, különösebb nehézség nélkül. A hőszivattyú előnye pedig a rendkívül gazdaságos, zöld működésben van: elsősorban átmeneti időszakban, amikor nincsenek szélsőségek, nincs túl alacsony hőmérséklet kint vagy esős párás, havas időjárás, belső rendszerét tekintve pedig akkor dolgozik jól a hőszivattyú, ha nem kell magas hőmérsékletű fűtővizet előállítania.
Az optimalizálás már adja is magát. Átmeneti időszakban, amikor a langyos fűtővíz is elegendő, jó szolgálatot tesz a hőszivattyú, míg nagy hidegben vagy párás, ködös, esős időben a gázkazán lesz a befutó. A hibrid rendszer jól teljesít akkor is, ha sok meleg vizet kell készíteni, hiszen a gázkazán nagy teljesítménnyel és magas hőfokon, percek alatt képes a melegvíztárolót felfűteni, eközben a lakás fűtésére a hőszivattyú nyugodtan dolgozhat, de a nyári hűtés idején is jól jön, ha a lakást hűtő hőszivattyúnak nem kell folyton átállnia melegvíz-készítésre. A költségek nem csak üzemeltetési oldalon értelmezhetők. A hibrid rendszer olcsóbb is lehet, mint egy tisztán hőszivattyús rendszer, hiszen kisebb teljesítményű hőszivattyú kell csak, nincs szükség rendkívül nagy melegvíztárolóra, és egy felújításnál egy hibrid rendszer képes akár a meglévő fűtési rendszerre is hatékonyan rádolgozni. Felújításkor szinte biztos, hogy már van az épületben egy működőképes kazán, kémény, amit felhasználva és kisebb teljesítményű hőszivattyút vásárolva kedvezőbb költséggel lehet az épület fűtési energiáját több energiahordozóból biztosítani. Előnye a hibrid rendszernek továbbá az is, hogy legtöbbször kisebb a helyigénye, mint a tisztán hőszivattyúsé, több négyzetméternyi alapterületet spórolhatunk meg a melegvíztárolón, ha egy kompakt gázkazán végzi a melegvíz-készítést.
A rendszer optimális működését a hibrid szabályzó biztosítja. Figyeli a külső hőmérsékletet, a berendezések fogyasztását és teljesítményét, valamint egyes típusoknál betáplálhatjuk az energiahordozók árát is, mely alapján még egyszerűbb kiválasztani a pillanatnyi feladatnak leginkább megfelelő berendezést.
A hibrid rendszer primer energiaként használ elektromos energiát és gázt is, minden időben a legkedvezőbb energiafogyasztással, ugyanis a szabályzóba beprogramozott aktuális árak szerint a készülék dönti el, hogy működési állapotának megfelelően az adott pillanatban a gázkazánt vagy a hőszivattyút célszerű-e használni.
Hűtés és meleg víz egyszerre
A hőszivattyú számára az egyik legnehezebb feladat a használati meleg víz előállítása, hiszen a meleg vízhez 70-80 ˚C-os fűtővíz az optimális. Ám a teljesítmény is nagyon fontos, hiszen a gyors melegvíz-termeléshez szükséges a 20 kW feletti teljesítmény, amit a legtöbb hőszivattyú nem képes elérni. A hőszivattyú számára nyáron is gond lehet a melegvíz-termelés: ha éppen hűti a lakást, akkor percek telnek el, mire képes átállni hűtési üzemből melegvízkészítési üzemre. Ezekben az esetekben nagy előnye van a hibrid rendszernek, mert amíg a hőszivattyú el van foglalva az épület temperálásával, addig a gázkazán percek alatt megbirkózik a feladattal.
A radiátoros fűtés sem akadály a hibridnek
A hőszivattyús rendszerek alapvetően nem alkalmasak radiátoros fűtés kiszolgálására., azaz igazából úgy helyes ez a mondat, hogy a hőszivattyúk nem alkalmasak egész fűtési szezonban a radiátoros fűtési rendszerek kiszolgálására. Ennek alapvető oka az, hogy ahogy hűl a külső levegő, úgy hirtelen nagyon magas értékre kell felvinni az fűtési rendszer hőmérsékletét, hogy a radiátorok kellő teljesítményt tudjanak leadni. Ahogy nő a lakás fűtésienergia-igénye a hidegben, a hőszivattyúnak pedig éppen csökken, ahogy magasabb hőmérsékletű vizet kell előállítania. Ám a hibrid rendszerben a hőszivattyú dolgozhat a radiátorra egészen addig, míg az gazdaságosan meg tudja tenni, s amikor már nagy a hideg, a feladatot átveszi a gázkazán. Tehát a hibrid rendszerek képesek egy felújítás esetén is a meglévő rendszereket felhasználva gazdaságosabbá tenni az épület fűtését.
Bonyolult rendszer, alapos tervezés szükséges!
A hibrid rendszer új építés esetén több milliós beruházás, pláne, ha napelemekkel is kombináljuk, ám az egyre növekő energiaárak miatt néhány év alatt megtérülhet a beruházás. legyen szó új építésről vagy felújításról, körültekintő épületgépészeti tervezés mindenképpen szükséges hozzá, egyrészt ki kell számolni, hogy rentábilis lesz-e a befektetés és mikor, másrészt a hibridnek egy átlagos fűtési rendszerhez képest sokkal több buktatója van, amelyek a telepítést befolyásolják.
Hozzászólások