Középpontban a kályha

Középpontban a kályha

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„ Mindig a kályhától kell kiindulni.” – tartja a mondás. Vendéglátóink otthonára különösen igaz e megállapítás, hiszen házuk gyakorlatilag a kályha köré épült.

kozeppontbanakalyha 720


Az energiahatékony otthon utáni vágy több év alatt érlelődött meg a házaspárban, amelyhez bölcs előrelátás és gondos tervezés járult. Miklós és Judit hosszan előre tekintve hozták meg a döntést, hogy régi házukat újra, modernebbre cseréljék – olyanra, amely minél kisebb rezsiköltséggel tartható fenn. Ezért szereltek tucatnyi napelemet is a tetőre, hogy a szükséges elektromos áramot ezzel biztosítsák. A meleget alapvetően a ház szívében álló magas minőségű, kiváló hatásfokú kályha biztosítja, amely kicsiny mérete ellenére jól felfűti a 150 négyzetméteres lakást, nagyon kevés tűzifát fogyaszt, és sokáig tartja a hőt.

Bár a háziak szívesen és gyakran üldögélnek a csendesen ropogó tűz körül, október derekáig egyáltalán nem kellett begyújtaniuk, mert pusztán a szigetelés és a szoláris hőmegtakarítás hatására kellemes meleg volt. A kályha mellett a napelemek energiáját használó elektromos fűtés áll rendelkezésre, leginkább azonban csak temperálásra használják. A hideg-meleg levegő cseréjét és keringetését pollenszűrővel is ellátott hővisszanyerő- szellőztető rendszer biztosítja. Mintegy 40 centiméter vastag, rétegrendekkel ellátott termikus burok biztosítja a hővisszatartást az aljzat és a tető irányából, amelynek eredményeképpen nincs is szükség padló- és falfűtésre. Ennek ellenére az ismerősök gyakran megjegyzik: „Milyen jó meleg van nálatok! Biztos, hogy nincs padlófűtés?” A terek kialakítása tekintetében a legmodernebb szemlélet érvényesül: a nappali és a konyha, valamint az étkező egy légtérbe került. „A régi lakásunkban a konyha eléggé picike volt, mégis mindig mindenki ott tömörült össze. Ezért is szerettünk volna most már egy egészen másfajta elrendezést. Hosszú listával kerestük meg a tervezőket: fontos volt, hogy beférjenek a régi bútoraink, hogy hol legyen a kályha, figyelembe kellett venni, hogy főzés közben rálássak a gyerekre, ha éppen kint játszik az udvaron, a teraszról kávézás közben lássam a várost... Szerencsére az együttműködés jól működött, és már az első alaprajzok is tökéletesre sikerültek.” – emlékezik vissza a kezdetekre a háziasszony.

„2014 áprilisában indult el a kivitelezési folyamat. Ehhez a kivitelezést és a műszaki ellenőrzést is végző építész irodával együttműködésben szoros ütemtervet készítettünk, amelyet be is tartottunk. Sokan itt követik el a hibát, és végül értetlenül állnak szemben azzal, hogy hogyan nőttek másfélszeresére a bekerülési költségek. Nálunk ilyen gond nem merült fel, és novemberre már be is költözhettünk.” – számol be büszkén Miklós a jól végzett munkáról. Az elmúlt közel egy év, amióta itt élnek, csupa jó tapasztalattal gazdagította őket, sokkal jobb, élhetőbb, árban és hangulatában is barátságosabb az otthonuk. Szeretik a tágasságot, a fényeket, valóra váltott álmaikat.

  

Az épület a megrendelő kérésnek megfelelően a szomszédok felé viszonylag zárt. A környező házak magasságának figyelembevétele benapozásvizsgálattal része volt a tervezésnek és a napelemek elhelyezésénél is fontos tényező.

kozeppontbanakalyha profile

Gortva Anikó, Gortva Péter ézsé Stúdió Kft.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.