Szárnyakon szálló légies terek

Szárnyakon szálló légies terek

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Építőipari anyagok forgalmazójaként Ákos régóta tervezte egy saját passzívház megépítését, hiszen ki más tudna hitelesebben beszélni róla, ha nem éppen az, aki benne él. Ez a terv 2014 tavaszán válhatott valóra, az azóta eltelt időben pedig bebizonyosodott: jó döntés volt.

szarnyak 720


Szívünket melengető üzenettel indultunk Nyíregyházára, következő passzívház-fotózásunkra, mert mint megtudtuk a gépésztervezőtől, „a tulajdonosok az építkezés során végig az A Mi Otthonunkat bújták”. Áradó tavaszi napfény fogadott bennünket Ákos otthonában, ahol a délre néző nappali ablakai előtt fényben fürdőznek a szobanövények. „Néha ismerőseink kérnek meg bennünket, hogy viseljük gondját beteg cserepeseiknek, mert az a hír járja, hogy nálunk minden szobanövény új erőre kap. Ez valóban így van: a ház légkomfortja fantasztikus, megszűntek a család alvási problémái, a napfény, az állandó meleg, az ideális páratartalom miatt pedig meggyógyulnak a beteg virágok”– mondja mosolyogva. – Besegít persze ebbe a szellőztetőrendszer is, s mivel a családban nálunk mindenki szereti a meleget, állandóan 23,5-24 fok körüli a hőmérséklet, bármelyik helyiségben” – teszi hozzá.

A kelet-nyugati tájolású házat a család már közel egy éve birtokba vette, és az azóta eltelt időben az épület vonatkozásában csakis jó tapasztalatokkal gazdagodtak. Sőt, kételkedő ismerőseiket is sikerült meggyőzni a passzívház előnyeiről, amikor a melegre panaszkodó vendégek kedvéért egy óra alatt átszellőztették a házat, ami éppen egy fokot hűlt ez idő alatt. Csupán az engedélyeztetési és minősítési eljárások nehézsége okoz gondot, ennek okán egyelőre késik a pasz-szívház-minősítés. Ám hamarosan pont kerül ennek is a végére, hiszen a szükséges feltételeknek abszolút megfelel az épület (fűtési hőenergia-igénye kevesebb, mint 15 kWh/m2/év érték, megfelelő a légtömörsége – 0,6 1/h, az éves primerenergia-felhasználás nem lépi túl a 120 kWh/m2 értéket). A lakás bézs-szürke-lila színharmóniája a háziasszony ötlete volt, jól érvényesül a lakásban áradó napfényben. Az előszobából légies, nyílt térkapcsolatok fogadják a belépőt, balra a konyha és a nappali, jobbra az étkező, amely még nincs teljesen készen. A tekintetet lezáró fal elölről kandallót, hátulról hatalmas gardóbszekrényt foglal magába. Trükkös és praktikus ez az elrendezés, e mögött nyílnak az ajtók a gyerekszobákhoz és a szülői hálóhoz, illetve a vizes helyiségekhez, valamint a tárolást szolgáló hatalmas gardróbszobához. Az épületszerkezetbe integrált észrevehetetlen hőleadó felületeknek és a saját fejlesztésű és forgalmazású Meccato típusú családiházépítési rendszernek köszönhetően a ház abszolút élhető. A Meccato egy, az ICF technológián alapuló polisztirol zsalus hőszigetelő falazati rendszer, amely rendkívül hatékonyan szigetel, és még a kivitelezés is gyorsabban megy az építőelemek szokványosnál nagyobb mérete miatt. Nyáron szinte semmi energiát nem használtak, mivel az árnyékolás, a vastag falak és a szigetelés nem is engedték felmelegedni a házat. A hőmérséklet állandóságának megtartásához természetesen az 50 centiméter vastagon szigetelt beton födém is hozzájárul, valamint a ház alsó hővédelme, a lemezalap alatt ugyanis 24 centiméteres szigetelés véd a talaj felől.

A hőszivattyúnak a temperáláson és a melegvíz-előállításon kívül nincs sok dolga, így a rezsi átlagosan csupán 10 000 Ft/hó, a téli hónapokban sem volt több 25 000 forintnál. A szellőztetőrendszer és a hőszivattyú munkájának összehangolását a magyar fejlesztésű Energiakulcs® gépészeti rendszer végzi. A tervezés és kivitelezés során sikerült megvalósítani azt az esztétikai igényt, hogy a ház kompakt, miközben nem érződik sem tömörnek, sem kockaszerűnek. A napenergia-hasznosításra ideális 34 fokban döntött tetők sokkal inkább egy szárnyait bontogató madár benyomást keltik, ide kerülhet majd a napelem és a napkollektor, tovább csökkentve az energiafelhasználást. „Nagyon jó, hogy lassan szinte semmi dolgunk nincs a szolgáltatókkal. Jó úgy hazajönni, hogy kényelmes, meleg otthon vár, miközben a fenntartása alig kerül valamibe – foglalja össze a passzívház legfőbb erényeit Ákos.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}