Mibol épüljön a passzívház? Zavarba ejto kérdés az építkezni szándékozó laikus számára, ha körülnéz az építoanyagok piacán. A falazati, szerkezeti elemek gyártói, kereskedoi egymásra licitálva nyomják mind alacsonyabb értékre portékáik hoátbocsátási tényezojét. Pedig a passzívházszabványban csak energetikai eloírás szerepel. Nem az egyes építoanyagok fi zikai értékeire van eloírás, hanem a szerkezeti elemek összjátékából adódó hoszükségletre, ami nem lehet több, mint 15 kWh/m2/év.
Mivel a felhasználható anyagok szempontjából semmiféle megkötés nincs, a ház lehet nehéz vagy könnyuszerkezetes, hagyományos vagy modern, szintetikus vagy természetes. Lehet tégla, homoktégla, vasbeton, pórusbeton, fa, fapanel, szendvicsszerkezet, EPS zsaluzó építoelem, vagy bármilyen egyéb, bevizsgált, engedélyezett építoanyag, ami a leendo lakóknak szimpatikus, hogy a végeredmény egy élheto, szeretheto, kényelmes otthon legyen. A passzívház lényege ugyanis nem az építoanyagokon és azok látványos muszaki mutatóin múlik, hanem azok egymáshoz való viszonyában, energetikai méretezésében, a valós adatokon nyugvó, precíz PHPP számításban rejlik.
Anyagok sokfélesége
Akinek elsodleges szempont a gyors építkezés és kevésbé számít az ár, a különbözo expandált polisztirol (EPS) anyagokból elore gyártott zsalu-, födém-, koszorú-, lábazati és egyéb rendszerelemekbol válogathat. Ezeknél maguk az építoelemek képezik a magas fokú hoszigetelést, a vasalt betonnal kiöntött belsejük pedig a falazat statikáját. Tucatnyi gyártó kínál saját márkanéven ilyen termékeket, betanított kivitelezo brigádjaikkal együtt. A muanyagoktól idegenkedok a szintén haladós építkezést lehetové tevo különféle pórus-, gáz-, sejt- és polisztirolgyöngy, faforgács adalékolt könnyubetonokból válogathatnak. Mindegyik kiváló ho- és hangszigetelo, lélegzo, páraátbocsátó, tuzálló, könnyen kezelheto, gazdaságos.
A rég bevált, hagyományos anyagokban inkább bízók építkezhetnek a lyukacsos, üregeiket esetleg polisztirollal kitöltött égetett kerámia téglákból és azok elore gyártott rendszertartozékaiból. Az így elkészült épületet „be kell csomagolni” magas hoszigetelo-képességu, lehetoleg grafit tartalmú EPS lemezekkel, hogy megkaphassuk a passzív minosítést. Az ido- és munkaigényes kivitelezésnél fokozottan ügyelni kell a homogén bevonat létrehozására. Kezd tért hódítani a fa- és acélszerkezetes könnyuszerkezetes, sokrétegu építési mód is, ami megfelelo rétegkialakítással (OSB vagy fabeton lemezekkel, belül gipszkartonnal, különbözo hoszigetelo töltelékekkel) szintén alkalmas passzívház gyors építésére. A hoakkumuláló funkciót itt a jól alászigetelt betonaljzat, esetleg a téglából emelt válaszfalak láthatják el. Hátrányuk, hogy ha eladásra kerül sor, a hazai ingatlanpiacon a masszív szerkezetekhez szokott vásárlók nem nagyon kapkodnak a könnyuszerkezetes készházak után.
Légtömörség mindenekfelett
Lényeg, hogy a falazat, és az egyéb statikai tartóelemek, továbbá az aljzat és a födém, tehát az egész épületszerkezet homogén módon, megszakítások, hohidak nélkül legyen becsomagolva az adott anyagokhoz számított vastagságú hoszigetelo réteggel. A gondosan megtervezett, kialakított termikus réteg által a falak hoátbocsátási tényezojének összességében alacsonyabb kell lennie 0,15W/m2Knál, a tetofödémnek pedig 0,1 W/m2K alatt kell maradnia. Ezt a célt jól szolgálják a különbözo építési rendszerek elore gyártott hohídmegszakító koszorú, áthidaló, lábazati és attika fal elemei. Ugyanez az aranyszabály vonatkozik az ajtók, ablakok kiválasztásra: nem az anyagok fajtája (fa, muanyag, alumínium) a dönto, hanem a hotechnikai és légtömörségi tulajdonságok. Az építési költségek szempontjából is szinte mindegy, mibol készül a ház, a legfontosabb, hogy a jó kivitelezés mellett minél energiatakarékosabb, értékállóbb legyen. A passzívház kivitelezésénél nagyon fontos az épület magas légtömörségének megteremtése, hogy ne szökhessen el a lakás meleg levegoje. A légtömörség független az építési módtól, könnyu- és nehéz szerkezetes épületeknél egyaránt teljesítheto. Minden, a külvilággal érintkezo épületrésznél meg kell határozni, hogy a rétegrend mely elemének köszönhetoen lesz légtömör az építmény. Azt is meg kell tervezni, hogy a légtömör rétegek az illesztéseknél hogyan lesznek tartósan légtömören összekötve. Nem elég az ablakkeretet a falhoz „hozzákötni” (a vakolatlan falazat ugyanis nem légtömör), a keretet a belso vakolattal kell légtömören összekötni speciális vakolható tömíto szalaggal. Ügyelni kell az elektromos vezetékek, konnektorok, kapcsolódobozok, különbözo csövek áttöréseire. Ezek szigetelésére ma már minosített, kipróbált megoldások léteznek. A csatlakozásokat mindig körültekintoen kell tervezni és gondosan kivitelezni. Az elektromos vezeték lehetoleg csak egy helyen törje át a szerkezetet, mert akkor csak azon az egyetlen helyen kell gondoskodni annak légtömör kialakításról. A belso vezetékek elhelyezésnél törekedni kell a hoszigetelt burkon belüli kialakításra, ne luggassák át födémet csak azért, mert a padláson egyszerubb (olcsóbb) a kábelek elhelyezése.
Hozzászólások