Ragadd meg a Napot!

Ragadd meg a Napot!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy különleges ház, amely nem csak szép, de száz százalékban hasznosítja a Nap erejét. Falai nyáron nem engedik be a hőt a lakásba, az energia egy végtelen kapacitású talajhő akkumulátorban tárolódik el, majd télen az ingyen energiával – és nem a belso térbol – fűti az udvart. Először mi sem akartuk elhinni, hogy ez létezhet, de nyíregyházi vendéglátónk bebizonyította.

 

01

 

A házunk építési engedélyét 2007 január negyedikén kaptam meg, ami akkor még egy hagyományos téglaházról szólt” – kezd a hétköznapinak nem nevezhető történetbe Bárkányi Tamás. „Január 29-én Lengyelországba kellett utaznom, ahol részt vettem egy építőipari kiállításon, ahol az egyik standra ez volt kiírva: nulla energiás ház. Tíz percet beszélgettem az ott álló úriemberrel, akinek ennyi idő is elég volt arra, hogy bebizonyítsa, valóban lehet nulla energiabevitelű házat építeni, mégpedig akkor, ha felhasználjuk a föld energiatároló képességét. Innen indult el a találmányi gondolat. Egy hagyományos épületben az a legnagyobb probléma, hogy a falakon és az ablakokon keresztül az udvart fűtjük. Meg kellene tehát állítani a lakásból kiáramló hőt, de hogyan? Hiszen a legjobb minőségű hőszigetelés is csak lassítja a hőáramot. Megkerestem egy épületgépész kollégámat, a Macskássydíjas Nagylucskay Lászlót, és azt kérdeztem tőle, szerinte hogyan lehetne a talaj melegével beburkolni a házat? Ő említést tett arról, hogy jó 8–9 évvel ezelőtt volt itt Nyíregyházán egy szerkezet: két rács között egy hungarocell lap helyezkedett el, ebből építettek házat…

Rögtön módosíttattam a téglaházra szóló építési engedélyt, épületszerkezetet váltottam, mert rájöttem, hogy ez a falszerkezet a legalkalmasabb arra, hogy az ötletemet megvalósítsam. Az acélrácsra közvetlenül rá lehet tekerni azt a csőkígyót, amellyel a föld energiáját felhozhatom egyenesen a falba, illetve a napenergiát letárolhatom a földbe! Mivel a csőkígyó a fal külső részén fut, így ingyen energiával tudom fűteni az udvart, ha pedig ingyen energiával fűtöm az udvart, akkor már nem a szoba belső, drágán előállított hőjével kell ezt megtennem, a belső tér hőmérséklete ugyanis nem az udvar hőmérsékletével fog találkozni, hanem az előfűtött külső réteggel! Bonyolult kísérletek következtek: felállítottunk egy hipotézist, számításokkal igazoltuk, megépítettük, majd a gyakorlatban mérésekkel igyekszünk alátámasztani a helyességét.

Három év elteltével mára az empirikus méréseken túlvagyunk, és ezek egyértelműen bizonyítják: a hipotézis beigazolódott. A házat a felépülte óta monitorozzuk, és a több mint hárommillió adatot egy hatalmas szervergépen tároljuk. A pécsi főiskola egyik hallgatója feldolgozta az adatokat, és diplomamunkát írt belőle. Mi pedig boldogan élünk itt.”

 

   Bárkányi Tamás szerint a jól megtervezett ház elve a napenergia maximális hasznosítása minimális hőveszteség mellett. Hogy ezt milyen módon érjük el, erre több lehetőség is adódik. Egyik a passzívház-koncepció, ahol a fokozott hőszigetelés mellett a hővisszanyerős szellőztetésre fektetik a hangsúlyt, és minél kevesebb primer energiafelhasználásra törekednek. De ugyanúgy üdvözítő lehet a nulla energiás ház, Tamás találmánya ebben az irányban kínál alternatívát. 14
Bárkányi Tamás
gépészmérnök

 

tulajdonosok

Bárkányi Tamás gépészmérnökként jó pár éve kereste a megoldást, hogyan lehetne a falakon át távozó hő mennyiségét lényegesen csökkenteni vagy megállítani, nem úgy, mint a passzív hőszigeteléssel, ami csak a hőáramlás sebességét csökkenti. Találmánya, az „aktív hoszigetelésu épületszerkezet” a Nap energiáját hasznosítja: a falban futó csőkígyó az ingyen energiát a földbe vezeti, amely végtelen akkumulátorként tárolja azt, majd ezzel az energiával lényegesen (kb. 60 százalékkal) csökkenti a belso és külso tér közötti hoáramot egy ugyanolyan vastagságú passzív hoszigeteléshez képest.

szemlélet

A találmányi gondolat lényege, hogy a megújuló forrásból származó energiát átalakítás nélkül, alacsony hőmérsékleten hasznosítsuk. A Jóisten energiát ad, hideget is, meleget is, csak nem mindig akkor, amikor nekünk kell. Ha semmi mást nem teszünk, mint hogy megőrizzük otthonunk melegét, vagyis elraktározzuk a meglévő energiát, máris elértük a közel nulla energiafelhasználást! Igyekeztünk tehát minden ingyen energiát megfogni: a tetőn napkollektorok, kútviz energiáját hasznosító hőszivattyú, a falban csőkígyó gyűjti a hőt, amelyet a földben tárolunk, és ha kell, bármikor visszanyerhetjük.

gépészet

A ház gépészete rendkívül bonyolult, hiszen nem csak lakóház, de egyben kutatólaboratórium is. A nap energiáját a falban futó csőkígyó és a tetőn helyet kapott napkollektorok gyűjtik a talajba és egy ezer literes puffertartályba, amelybe a kútvizes hőszivattyú és a vízteres kandalló is bekapcsolódik. Ha túl sok a begyűjtött ingyen energia, a ház alatt lévő csőkígyó segítségével a földbe tárolják – mint végtelen kapacitású akkumulátorba –, ahonnan, ha szükség van rá, visszanyerik.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}