Kész szerencse

Kész szerencse

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

 

Környezettudatos házigazdánk már a nyolcvanas években azt kereste, hogyan hagyhatja maga mögött a legkisebb ökológiai lábnyomot. Sokadik házépítésénél az energiahatékonyság mellett az egyszerűség, megbízhatóság, gyorsaság és variálhatóság volt a fő szempont. Ezért döntött a nagypaneles készház-technológia mellett.

 

01

 

A történet jó pár évvel ezelőtt kezdődött. „Házakat nézegettünk, az utcákat járva véletlenül befordultunk ebbe a kis eldugott utcácskába is, és megláttuk a táblát: telek eladó” – kezd a történetbe házigazdánk. „Még aznap este felhívtam a tulajdonost, másnap találkoztunk, harmadnap megbíztam egy jogászt, a negyedik nap aláírtuk a szerződést. Rendkívül szerencsés hely ez, minden szempontból: forgalom csak annyi van, amennyi a lakó, ugyanakkor közel az iskola, óvoda, bolt, posta, és kiváló a tömegközlekedés is. Ha az ember elég háklis, akkor hihetetlen kicsi az esélye annak, hogy minden igényének megfelelő házat találjon készen. Persze a nyomott ingatlanárak mellett sokkal jobb most venni, mint építeni, ezzel szemben minimum egy beruházás van az ember életében, ami nem megtérülés- szempontú, és ez a háza. A komfortérzet nem forintosítható. 2008 áprilisában vettük meg a telket, ami azután jó ideig pihent. Bő egy év múlva, egy békés vasárnap sétáltunk le a Kongresszusi Központba, a Készház Vásárra. Egy építkezésben ugyanis nemcsak vonzó elemek vannak, hanem a sok macerára gondolva egyre több riasztó is. Az ember tehát próbálja minél egyszerűbben megúszni, ugyanakkor az is fontos volt, hogy ha házat építünk, akkor az korszerű és energiahatékony legyen. Így jött a készház ötlete. A bejárattól jobbra az első standon megláttuk a Wolf System standját, ahol nagyon jó információkat kaptunk, és jó benyomást szereztünk. Elkezdődtek a tárgyalások, ami együttműködéssé, sőt, együttgondolkodássá fejlődött. Mert fontos a koncepció, lényeges a technológia, de a (szak)ember pótolhatatlan! A tervezésben segédkező Péterre ma is jó szívvel gondolunk.

Elképzeléseinket a funkcionalitást illetően egy A/4-es papíron összefoglaltuk: fölsoroltuk a ház kívánt helyiségeit, megjelölve a négyzetmétereket és a szintenkénti elosztást. Egyetlen ponton merítettük ki a beépítettségi határokat, ez pedig a földszint alapterülete. Sokkal nagyobb lehetne az alagsor, az emelet, az épületmagasság, de arra törekedtünk, hogy a ház az ésszerű határokon belül maradjon, a méretét tekintve is.

Két dologtól félek egy építkezésen: az egyik a sok-sok szakma koordinálása, a másik a víz. Én még soha nem laktam olyan házban, ami ne vizesedett volna. A víz mindig ott volt a fizika órán, a szakmát gyakorló mesterek nem biztos. Utóbbiak ráadásul egymással sem mindig egyeztetik jól az időbeosztást, a feladatok elvégzését. Egy jól megtervezett készháznál ilyesmi nem fordulhat elő: két újabb tényező, ami a készház felé hajtott minket.”

 

   Közvetlen partnerként dolgozunk: térítésmentesen elkészítjük az első három dimenziós tervet, árajánlattal. A tervdokumentációt mi adjuk be, műszakilag mindent leegyeztetünk, és a generálkivitelezést is lebonyolítjuk. Olyan házakat építünk, amik a környezetnek semmiféle hátrányt nem okoznak. Már az alapanyagok előállításánál is igyekszünk minden mérgező anyagot kizárni – osztja meg velünk a Wolf System Kft. filozófiáját a divízióvezető.  kujani peter
Kujáni Péter


a tulajdonosok

Az ember, ha az ötvenes évei derekán jár, egyrészt sejti, hogy mi az építkezés, mert végigcsinált már legalább egyet, másrészt még van ereje egyet lebonyolítani. Vendéglátóink gyerekei már kirepültek. Olyan házat szerettek volna, ahol most is jól érzik magunkat, de húsz-harminc év múlva is a mostanival azonos életnívón élhetnek.

szemlélet

„A nyolcvanas évek derekán jártam először Angliában – meséli László. Nagyon kevés pénzem volt, így azt ettem, ami a legolcsóbb: hazulról vitt babkonzervet. Egy kanadai fiú ránézett, és közölte, ez egészségtelen. O már akkor azt nézte, mi az egészséges, amikor bennünk még föl sem merült ez a szempont. Azóta sok év telt el, és én is bejártam egy utat: egészségesen táplálkozom, nem szemetelek és az autóm hibrid. Azt az elvet vallom, hogy inkább legyen a beruházás egy hangyányival drágább, de a fenntartási költség és a környezetterhelés szinte nulla.”

gépészet

A Stiebel Eltron LWZ 404-SOL kompaktgépe egyszerre három funkciót lát el: vezérli a hőcserélős szellőztető rendszert; ezzel egy egységben tartalmazza a fűtésről és hűtésről gondoskodó levegő-víz hőszivattyút; illetve a háztartási meleg víz előállítását szolgáló napkollektort is kezeli.
Az első évben a villanyszámla havi 33 000 forint volt, míg a régi háznál a villany- és a gázszámla együtt 110 000 forint volt éves átlagban. Ha havi 80 000 forint átlag megtakarítással számolunk, az éves szinten közel egymillió forint: a gépészeti többletberuházás költsége három év alatt megtérül.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}