A legszebb karácsonyi ajándék

A legszebb karácsonyi ajándék

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyedülálló kezdeményezés, magánszorgalombólEgy új házba beköltözni mindig nagy ajándék. Főleg, ha nem is akármilyen házról, hanem egy közel passzív épületről van szó, amit a tulajdonosa, álmai szerint, saját maga kivitelezett. Tudjuk, mekkora teher mind anyagi, mind fizikai szempontból egy építkezés levezénylése, és mekkora az a bizonyos kő, ami az ember szívéről leesik, ha végre a bútorok is a helyükre kerülhetnek. S ha ez ráadásul karácsony előtt két nappal történik meg, ajándék az egész családnak.

 

14

 

A tetősíkot eltolták, mert Szandaszőlősön csak 4,5 méter átlagmagasság engedélyezett, így a ház a nappali fölött alacsonyabb, mint az emeleti szobáknál.

Albérletben laktunk, bent a város közepén, első kisfiunk, Matyi érkezésekor viszont már a saját otthonunkban szerettünk volna élni”– meséli Róbert, a büszke apa és passzívház-tulajdonos. „Először nem gondoltunk építkezésre, nézegettük az eladó lakásokat, de fogalmunk sem volt, minőségi szempontból hogyan lehetne összehasonlítani őket. Arra hamar rájöttünk, hogy az egyik legfontosabb szempont a szigetelés. Ebben az irányban kezdtem tehát kutatni: egy német weboldalon találtam egy olyan táblázatot, ahol az épületeket a hőszigetelés szempontjából hasonlították össze, energetikai besorolás szerint osztályozták őket. Igyekeztem, amennyire csak lehetett, a témának utánaolvasni, ekkor bukkantam rá a passzívház fogalmára. Nagyon megtetszett a koncepció, és elhatároztuk, nekünk ilyen ház kell! A szolnoki felhozatal azonban siralmas volt: nemhogy passzívház, de még energiatakarékos ház sem volt eladó itt, az Alföld közepén. Nem maradt más hátra, mint egy megfelelő telket találni, és megépíteni azt, amit megálmodtunk.
Akkoriban az a mítosz járta a passzívházakkal kapcsolatban, hogy az építésük lényegesen drágább, mint egy hagyományos épületé. Nagy bátorság kellett tehát, hogy belevágjunk, de már nem volt visszaút. Nagyon tetszett a Németországban elterjedt polisztirol zsalus falazóelem-rendszer, ám az ára túl magas volt. Ekkor bukkantunk rá a Ballabás Mechanika Kft.-re, akik egy igen különleges falrendszert fejlesztettek ki: a német technológiával szemben itt a fal külső, illetve belső síkját alkotó polisztirol lemezek a betonnal való kiöntéskor rögzíthetők egymáshoz, így a betonba vasalat kerülhet megerősítésként. A másik fontos szempont az volt, hogy e rendszer lényegesen olcsóbb bármelyik hasonló falazórendszernél, főleg, mert itt készül Szolnokon.
2007-ben végül is megvettük a telket, ahol a legfontosabb szempont a tájolás volt, hiszen egy passzívházhoz közel álló épületet csak megfelelő, déli tájolású telekre érdemes tervezni. Az ablakaink hetven százaléka délre, dél-nyugatra néz. Az építkezés 2008 elején kezdődött, és december közepére már be is fejeztük, így büszkén elmondhatom, rekord gyorsasággal lettünk túl az egészen. Ráadásul 140 ezer forint négyzetméteráron, ami szintén rekord! Két nappal karácsony előtt költöztünk be, így ez volt életünkben az eddigi legnagyobb és legszebb karácsonyi ajándék.” 

A tulajdonosok

Rita és Róbert mind a ketten szolnoki származásúak, minden ide köti őket. Itt működik a kereskedelmi vállalkozás, amely a családot eltartja, itt laknak a szülők, akik nagymértékben besegítenek a gyerekek nevelésébe, így más település szóba sem jöhetett, amikor építkezésre adták a fejüket. A városszéli telket egy ismerőstől vásárolták, és nem ijedtek meg a fekvésétől, inkább vonzotta őket a mező és a tiszai árterület látványa. Az, hogy az őzek télen a kerítésük alatt vonulnak, és itt mindig csönd és nyugalom van.

Szemlélet

„2006-ban, amikor elhatároztuk, hogy passzívházat építünk, még nem alakult ki az energiatakarékos építészet kultúrája hazánkban” – osztja meg tapasztatait Róbert. „Nem volt még magyar nyelvű szakirodalom az interneten, és a magazinokban is csak egy-két fogalom jelent meg a passzívházakkal kapcsolatban, ám a legtöbb ember, aki az építészethez vajmi keveset konyít, azokat sem értette. Én is egy német oldalon bukkantam rá a passzívház koncepcióra, és nagyon megtetszett. Egy ház, amelyben nem vagy legalábbis alig-alig kell fűteni, így a rezsije minimális, ennél jobbat ki sem lehet találni! De Szolnokon ilyesmit találni… Elhatároztuk hát, egyedülálló kezdeményezésbe fogunk: mi építjük meg az az elsőt.”

Adatlap

Hasznos alapterület: 135 m2 + 39 m2 garázs

Alap: 2 méter mély cölöp-alap talpgerendákkal (a kétméteres fekete földréteg miatt), 16 cm purtábla-szigetelés
Falazat: speciális öntömörödő, üvegszállal erősített, betonnal kitöltött polisztirol falazóelem-rendszer, 45 cm vastagsággal
Tetőszerkezet: normál ácsszerkezet, külső lélegző és belső párazáró fóliaszigetelés, függesztett gipszkarton álmennyezet, 35 cm befújt cellulóz hőszigetelés, cserép

Szobáról szobára

A ház alapkoncepciója az átláthatóság: a tágas nappalira rányílik a galéria, így valóban hatalmas itt a légtér. Az összesen 80 négyzetméteres földszinti részen a nappali-előtérrel szorosan összekapcsolódik az étkező-konyha, innen nyílik egy tárolóhelyiség, egy kis fürdőszoba és vécé. Az emeleten jobbra van a két gyerkőc szobája, amelyet, ha nagyobbak lesznek, kettéválaszthatnak. Megtehetik, hiszen eleve két bejárattal készült. A galériáról, amely egyben Róbert dolgozószobája is, tökéletes a rálátás a földszinti közösségi térre. A galériáról nyílik a hálószoba, a vendégszoba (jelenleg az alig egyéves Tamara alszik benne) és egy nagyon szép fürdőszoba, amelyek bár tetőtéri helyiségek, sehol sincs az embernek padlástér hangulata (a tetősík és a fal síkja 180 centiméter magasan találkozik). A kétautós garázs a hőburkon belül kapott helyet, ám ezt ma már biztosan nem így csinálnák: „Ha télen beállok a kocsival, reggelre harminc Celsius-fok lesz a garázsban, és a motor annak ellenére sem tud kihűlni, hogy odakint fagyos hideg van. Nyáron ezért inkább be sem állok, vagy ha mégis, nyitva hagyom a garázskaput” – mondja Róbert.

A nappali-előtérbe eredetileg egy látványos kandallót is terveztek a tulajdonosok, ám kiderült: egy közel passzívházban nem működik a dolog. Két fahasábtól is harmincöt Celsius-fok lett bent, majd a kémény a meleget rövid idő alatt annyira kiszippantotta, hogy pár óra után beindult a kiegészítő fűtésként használt gázkazán. 

Tervezői gondolatok

Jó irányban indult el az építészet a passzívházak megjelenésével. Változó, sok vonatkozásban romló világunkban kiemelten fontosnak tartom a környezetvédelem, az energiatudatosság prioritását. Ne a mielőbbi anyagi megtérülés legyen a fő szempont, hanem az, hogy a katasztrofálisan nagy ökológiai lábnyomunkat minél kisebbre csökkentsük! És a klímaváltozás miatt ne csak a téli fűtésre, hanem a nyári túlmelegedésre is gondoljunk, hiszen ma már négyszer annyi energiát használunk hűtésre, mint fűtésre.
Robiék határozott elképzelésekkel kerestek meg: két fő szempontjuk az átláthatóság és az energiahatékonyság volt. Tisztában voltak a passzívház-követelményekkel, illetve azzal, mi az amit igen, és mi az, amit nem tudnak betartani. Aminek maradéktalanul eleget tettünk: az épület tájolása, a felület-térfogat ideális aránya, a kellő légtömörség és a megfelelő szigetelés. Kompromisszumot a család életvitele miatt kötöttünk: minden ablakot nyithatóra terveztünk, a gépi szellőztetést kicsit háttérbe tolva, de a lehetőségét meghagyva. Arra törekedtünk, hogy jó energiahatékonyságú, napkollektorokkal felszerelt, megújuló energiát használó épület szülessen, amely az esővizet is hasznosítja.

Gépészet

A Labaro hővisszanyerő-szellőztető rendszert kiegészítő fűtésként kondenzációs gázkazánnal pótolták ki, napkollektorokkal megtámogatott melegvíz-termeléssel. A Buderus síkkollektoros rendszeréhez egy 300 literes puffertartály kapcsolódik, amely márciustól októberig a négy fős család teljes melegvízigényét kiszolgálja. Három év alatt, amióta Róberték bent laknak, a 155 négyzetméter lakóterület fűtésére összesen 1850 m3 gáz fogyott, ez egy négyzetméterre és egy évre levetítve 3,9 m3/m2/év, ami kb. 39 kW/m2/év (ez kb. 75 000 forint éves fűtésköltséget jelent). A passzívház- szabvány mindössze 15 Kw/m2/év fűtési energiafelhasználást enged meg, így a számítások alapján csak hőszivattyú alkalmazásával érhetné el az épület a passzívház- minősítést. Ennek kb. ötmillió forintos többletköltsége a jelenlegi gázárakkal kalkulálva több mint ötven év alatt térülne meg, így a tulajdonosok inkább a gáz mellett döntöttek.

1. A falazás első napjának eredménye: a Ballabás Mechanika rendszere napi 50 centiméter fal felhúzását teszi lehetővé.
2. Három hét múlva: a földszinti falazás végén. A ház úgy néz ki, mintha teljesen polisztirolból lenne, pedig itt már helyükre kerültek a vasalatok, és a falakat kiöntötték betonnal.
3. A beton megszilárdulása után a födém betonozása következett.
4. A gépészet csövei a padló alá kerültek: legalul a szellőztető rendszer levegőcsövei, e fölött a víz- és villanyvezetékek, legfelül a padlófűtés csőrendszere.
5. A tető 35 centiméteres cellulóz szigetelését egy osztrák cég a helyszínen fújta be nagy nyomású géppel.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}