A legszebb karácsonyi ajándék

A legszebb karácsonyi ajándék

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egyedülálló kezdeményezés, magánszorgalombólEgy új házba beköltözni mindig nagy ajándék. Főleg, ha nem is akármilyen házról, hanem egy közel passzív épületről van szó, amit a tulajdonosa, álmai szerint, saját maga kivitelezett. Tudjuk, mekkora teher mind anyagi, mind fizikai szempontból egy építkezés levezénylése, és mekkora az a bizonyos kő, ami az ember szívéről leesik, ha végre a bútorok is a helyükre kerülhetnek. S ha ez ráadásul karácsony előtt két nappal történik meg, ajándék az egész családnak.

 

14

 

A tetősíkot eltolták, mert Szandaszőlősön csak 4,5 méter átlagmagasság engedélyezett, így a ház a nappali fölött alacsonyabb, mint az emeleti szobáknál.

Albérletben laktunk, bent a város közepén, első kisfiunk, Matyi érkezésekor viszont már a saját otthonunkban szerettünk volna élni”– meséli Róbert, a büszke apa és passzívház-tulajdonos. „Először nem gondoltunk építkezésre, nézegettük az eladó lakásokat, de fogalmunk sem volt, minőségi szempontból hogyan lehetne összehasonlítani őket. Arra hamar rájöttünk, hogy az egyik legfontosabb szempont a szigetelés. Ebben az irányban kezdtem tehát kutatni: egy német weboldalon találtam egy olyan táblázatot, ahol az épületeket a hőszigetelés szempontjából hasonlították össze, energetikai besorolás szerint osztályozták őket. Igyekeztem, amennyire csak lehetett, a témának utánaolvasni, ekkor bukkantam rá a passzívház fogalmára. Nagyon megtetszett a koncepció, és elhatároztuk, nekünk ilyen ház kell! A szolnoki felhozatal azonban siralmas volt: nemhogy passzívház, de még energiatakarékos ház sem volt eladó itt, az Alföld közepén. Nem maradt más hátra, mint egy megfelelő telket találni, és megépíteni azt, amit megálmodtunk.
Akkoriban az a mítosz járta a passzívházakkal kapcsolatban, hogy az építésük lényegesen drágább, mint egy hagyományos épületé. Nagy bátorság kellett tehát, hogy belevágjunk, de már nem volt visszaút. Nagyon tetszett a Németországban elterjedt polisztirol zsalus falazóelem-rendszer, ám az ára túl magas volt. Ekkor bukkantunk rá a Ballabás Mechanika Kft.-re, akik egy igen különleges falrendszert fejlesztettek ki: a német technológiával szemben itt a fal külső, illetve belső síkját alkotó polisztirol lemezek a betonnal való kiöntéskor rögzíthetők egymáshoz, így a betonba vasalat kerülhet megerősítésként. A másik fontos szempont az volt, hogy e rendszer lényegesen olcsóbb bármelyik hasonló falazórendszernél, főleg, mert itt készül Szolnokon.
2007-ben végül is megvettük a telket, ahol a legfontosabb szempont a tájolás volt, hiszen egy passzívházhoz közel álló épületet csak megfelelő, déli tájolású telekre érdemes tervezni. Az ablakaink hetven százaléka délre, dél-nyugatra néz. Az építkezés 2008 elején kezdődött, és december közepére már be is fejeztük, így büszkén elmondhatom, rekord gyorsasággal lettünk túl az egészen. Ráadásul 140 ezer forint négyzetméteráron, ami szintén rekord! Két nappal karácsony előtt költöztünk be, így ez volt életünkben az eddigi legnagyobb és legszebb karácsonyi ajándék.” 

A tulajdonosok

Rita és Róbert mind a ketten szolnoki származásúak, minden ide köti őket. Itt működik a kereskedelmi vállalkozás, amely a családot eltartja, itt laknak a szülők, akik nagymértékben besegítenek a gyerekek nevelésébe, így más település szóba sem jöhetett, amikor építkezésre adták a fejüket. A városszéli telket egy ismerőstől vásárolták, és nem ijedtek meg a fekvésétől, inkább vonzotta őket a mező és a tiszai árterület látványa. Az, hogy az őzek télen a kerítésük alatt vonulnak, és itt mindig csönd és nyugalom van.

Szemlélet

„2006-ban, amikor elhatároztuk, hogy passzívházat építünk, még nem alakult ki az energiatakarékos építészet kultúrája hazánkban” – osztja meg tapasztatait Róbert. „Nem volt még magyar nyelvű szakirodalom az interneten, és a magazinokban is csak egy-két fogalom jelent meg a passzívházakkal kapcsolatban, ám a legtöbb ember, aki az építészethez vajmi keveset konyít, azokat sem értette. Én is egy német oldalon bukkantam rá a passzívház koncepcióra, és nagyon megtetszett. Egy ház, amelyben nem vagy legalábbis alig-alig kell fűteni, így a rezsije minimális, ennél jobbat ki sem lehet találni! De Szolnokon ilyesmit találni… Elhatároztuk hát, egyedülálló kezdeményezésbe fogunk: mi építjük meg az az elsőt.”

Adatlap

Hasznos alapterület: 135 m2 + 39 m2 garázs

Alap: 2 méter mély cölöp-alap talpgerendákkal (a kétméteres fekete földréteg miatt), 16 cm purtábla-szigetelés
Falazat: speciális öntömörödő, üvegszállal erősített, betonnal kitöltött polisztirol falazóelem-rendszer, 45 cm vastagsággal
Tetőszerkezet: normál ácsszerkezet, külső lélegző és belső párazáró fóliaszigetelés, függesztett gipszkarton álmennyezet, 35 cm befújt cellulóz hőszigetelés, cserép

Szobáról szobára

A ház alapkoncepciója az átláthatóság: a tágas nappalira rányílik a galéria, így valóban hatalmas itt a légtér. Az összesen 80 négyzetméteres földszinti részen a nappali-előtérrel szorosan összekapcsolódik az étkező-konyha, innen nyílik egy tárolóhelyiség, egy kis fürdőszoba és vécé. Az emeleten jobbra van a két gyerkőc szobája, amelyet, ha nagyobbak lesznek, kettéválaszthatnak. Megtehetik, hiszen eleve két bejárattal készült. A galériáról, amely egyben Róbert dolgozószobája is, tökéletes a rálátás a földszinti közösségi térre. A galériáról nyílik a hálószoba, a vendégszoba (jelenleg az alig egyéves Tamara alszik benne) és egy nagyon szép fürdőszoba, amelyek bár tetőtéri helyiségek, sehol sincs az embernek padlástér hangulata (a tetősík és a fal síkja 180 centiméter magasan találkozik). A kétautós garázs a hőburkon belül kapott helyet, ám ezt ma már biztosan nem így csinálnák: „Ha télen beállok a kocsival, reggelre harminc Celsius-fok lesz a garázsban, és a motor annak ellenére sem tud kihűlni, hogy odakint fagyos hideg van. Nyáron ezért inkább be sem állok, vagy ha mégis, nyitva hagyom a garázskaput” – mondja Róbert.

A nappali-előtérbe eredetileg egy látványos kandallót is terveztek a tulajdonosok, ám kiderült: egy közel passzívházban nem működik a dolog. Két fahasábtól is harmincöt Celsius-fok lett bent, majd a kémény a meleget rövid idő alatt annyira kiszippantotta, hogy pár óra után beindult a kiegészítő fűtésként használt gázkazán. 

Tervezői gondolatok

Jó irányban indult el az építészet a passzívházak megjelenésével. Változó, sok vonatkozásban romló világunkban kiemelten fontosnak tartom a környezetvédelem, az energiatudatosság prioritását. Ne a mielőbbi anyagi megtérülés legyen a fő szempont, hanem az, hogy a katasztrofálisan nagy ökológiai lábnyomunkat minél kisebbre csökkentsük! És a klímaváltozás miatt ne csak a téli fűtésre, hanem a nyári túlmelegedésre is gondoljunk, hiszen ma már négyszer annyi energiát használunk hűtésre, mint fűtésre.
Robiék határozott elképzelésekkel kerestek meg: két fő szempontjuk az átláthatóság és az energiahatékonyság volt. Tisztában voltak a passzívház-követelményekkel, illetve azzal, mi az amit igen, és mi az, amit nem tudnak betartani. Aminek maradéktalanul eleget tettünk: az épület tájolása, a felület-térfogat ideális aránya, a kellő légtömörség és a megfelelő szigetelés. Kompromisszumot a család életvitele miatt kötöttünk: minden ablakot nyithatóra terveztünk, a gépi szellőztetést kicsit háttérbe tolva, de a lehetőségét meghagyva. Arra törekedtünk, hogy jó energiahatékonyságú, napkollektorokkal felszerelt, megújuló energiát használó épület szülessen, amely az esővizet is hasznosítja.

Gépészet

A Labaro hővisszanyerő-szellőztető rendszert kiegészítő fűtésként kondenzációs gázkazánnal pótolták ki, napkollektorokkal megtámogatott melegvíz-termeléssel. A Buderus síkkollektoros rendszeréhez egy 300 literes puffertartály kapcsolódik, amely márciustól októberig a négy fős család teljes melegvízigényét kiszolgálja. Három év alatt, amióta Róberték bent laknak, a 155 négyzetméter lakóterület fűtésére összesen 1850 m3 gáz fogyott, ez egy négyzetméterre és egy évre levetítve 3,9 m3/m2/év, ami kb. 39 kW/m2/év (ez kb. 75 000 forint éves fűtésköltséget jelent). A passzívház- szabvány mindössze 15 Kw/m2/év fűtési energiafelhasználást enged meg, így a számítások alapján csak hőszivattyú alkalmazásával érhetné el az épület a passzívház- minősítést. Ennek kb. ötmillió forintos többletköltsége a jelenlegi gázárakkal kalkulálva több mint ötven év alatt térülne meg, így a tulajdonosok inkább a gáz mellett döntöttek.

1. A falazás első napjának eredménye: a Ballabás Mechanika rendszere napi 50 centiméter fal felhúzását teszi lehetővé.
2. Három hét múlva: a földszinti falazás végén. A ház úgy néz ki, mintha teljesen polisztirolból lenne, pedig itt már helyükre kerültek a vasalatok, és a falakat kiöntötték betonnal.
3. A beton megszilárdulása után a födém betonozása következett.
4. A gépészet csövei a padló alá kerültek: legalul a szellőztető rendszer levegőcsövei, e fölött a víz- és villanyvezetékek, legfelül a padlófűtés csőrendszere.
5. A tető 35 centiméteres cellulóz szigetelését egy osztrák cég a helyszínen fújta be nagy nyomású géppel.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.