Avantgárd passzívház

Avantgárd passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Szeretjük azt az életminőséget, amit a házunk ad” Képzeljünk el egy passzívházat, amely egyáltalán nem dobozforma – kívülről szemlélve leginkább kubista szobornak tűnik. A dupla tagolás, a fehér falak, a ferde tetők és a két kubust elválasztó, vagy inkább összekötő, fával borított rész egyéni hangulatot sugároz az épületnek. Mintha csak Picasso egy késői alkotását szemlélnénk. De nem is kell elképzelni; elég, ha ellátogatunk Pátyra, és a saját szemünkkel láthatjuk. És hogy milyen benne az élet? Egyszerűen tökéletes.

 

10

 

Krisztina és Laci egy ötvenöt négyzetméteres pesti panellakásból költözött ide. Mikor a babát tervezték, hamar kiderült: a kis lakás nem ad kellő életteret a családnak, így házakat, házrészeket kezdtek keresni. De közbeszólt egy igen fontos tényező: az ár kérdése.
Az is hamar kiderült, sokkal olcsóbb egy jó telket találni, és építkezésbe fogni. Ezt a bizonyos jó telket Páty „Rózsadombján” találták meg vendéglátóink, ami elég közeli a fővároshoz ahhoz, hogy a mindennapi bejárás ne okozzon gondot, mégis elég távoli ahhoz, hogy meglegyen a „vidéki hangulat”: a jó levegő, a madárdal, a béke és nyugalom.
De a telek önmagában nem elég. És ekkor Laciék még nem is sejtették, hogy passzívházat fognak építeni. Valami halvány elképzelés azért mégis derengett: fontos volt a déli tájolás, fontos volt, hogy a ház értékálló legyen, fontos volt az avantgárd forma, és mindezek mellé még olyan elvárásuk is volt, hogy minden németesen precíz és pontos legyen, és lehetőleg ne (nagyon) kelljen fűteni! Szóval, egyszerűen csak a legjobbat akarták.
„Külföldi és magyar internetes oldalak, illetve építészeti magazinok hosszas böngészése során leesett a tantusz: amiről mi álmodunk, az egy klasszikus passzívház” – meséli Laci. „Egyedül a passzívházakra jellemző dobozforma volt, ami nagyon nem tetszett, így amikor megszületett az elhatározás, a dizájn felől kezdtem tervezgetni. Így találtam rá Sinóros-Szabó Balázsra, az Aktív Passzív Stúdió vezetőjére, akinek az elképzelései tökéletesen egybeestek az enyémmel, és aki végül megrajzolta a házunk tervrajzait.”
Az építkezés két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt a passzívházépítés, így az engedélyek beszerzése külön nehézséget okozott. Bár Laci eredetileg lapos tetőt szeretett volna, a pátyi önkormányzat csak ferde tetőt engedélyezett. A tervező kerülni akarta a hagyományos cserépfedést a tetőn, így a ferde tömbök szoborszerű megformálásához egy speciális lapostető-szigetelést választott, amellyel a fal és a tető azonos megjelenésű lehetett.
„Egy passzívház felépítésénél nehézségekkel is jócskán találkozni, és a legnagyobb ezek közül hazánkban (a technológiai követelmények nem ismerete miatt) az emberi tényező” – osztja meg velünk tapasztalatait Laci. „Szerencsénk volt az építésnél, mert az olyan brigádok messze elkerültek bennünket, akik miatt bármit is újra kellett volna kezdeni.” A ház falazata a Bauland polisztirol zsalus vasbeton szerkezetével épült fel, mert könnyű vele dolgozni és kellő szigetelés-vastagsággal megfelel a pas?- szívház-követelményeknek is.
Vendéglátóink majd egy éve élnek a passzívházukban, örülnek, hogy belevágtak a nem mindennapi otthonteremtésbe.

a tulajdonosok

László és Krisztina olyan házról álmodott, amely rendbontó, és semmi megszokott nincs benne. Elképzelésük egy modern, sőt, az extrém irányába mutató formavilágú családi ház volt, amely a passzívház-kritériumoknak is megfelel. Nem sajnálták sem az időt, sem az energiát, a tökéletesre törekedtek. Nem is házat akartak: olyan szobrot, amelyben élni is lehet. És mindezt úgy, hogy a zsebük se bánja. Az építészt, a kivitelezőket László kereste meg. A családfo volt az építkezés „generálkivitelezője” is, hiszen amit csak lehetett, „eská” oldott meg, ahol nem lehetett, ott pedig szigorúan felügyelte és koordinálta a kivitelezést.

szemlélet

A látszat csal! A ház zsenialitása, hogy egy optikailag tagolt, izgalmas formát sikerült kialakítani úgy, hogy valójában az épületszerkezet egységes tömböt alkot, a felület-térfogat arány a szigorú passzívház-kritériumoknak is megfelel. A kiugrások, bár sokkal többnek látszanak, csupán 50-60 centiméteresek; a ferde síkok külön ráépítések, szinte csak szigetelőanyagból állnak, a vázszerkezetben minden függőleges! A kiindulópont a külcsín volt, de a belbecs is hasonlóan nagy figyelmet kapott.

adatlap

Alapterület: 192 m2
Tervező: Sinóros-Szabó Balázs – Aktív Passzív Stúdió
Tervezés éve: 2009
Kivitelezés éve: 2009-2010
Tetőszigetelés: 50 cm
Falszigetelés: 25 cm
Alaplemez-szigetelés: 20 cm

gépészet

A Drextel und Weiss passzívház-kompaktgép négy funkciót lát el: fűt, hűt, szellőztet és vizet melegít. A szellőztető berendezés a friss levegőt beszívja (a cikk írásakor ez -8 Celsius-fok volt), a benti, kb. 20-21 Celsiusfokos elhasznált levegőt elszívva a keresztáramú hővisszanyerő a kintről bejuttatott levegőt közel a benti hőmérsékletre melegíti, így a lakótérben mindig kellemes a hőmérséklet anélkül, hogy fűteni kellene. Ha mégis szükséges, a ház további temperálásáról mini hőszivattyús felületfűtés gondoskodik: a kertben 200 négyzetméteren fektettek le talajkollektort. A rendszer külön előnye, hogy nyáron passzív hűtésre is alkalmas. A készülék teljesítménye mindössze 500 W, így (GEO-tarifával számolva) az üzemeltetési költsége óránkét csupán 17-18 forint.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}