Avantgárd passzívház

Avantgárd passzívház

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

„Szeretjük azt az életminőséget, amit a házunk ad” Képzeljünk el egy passzívházat, amely egyáltalán nem dobozforma – kívülről szemlélve leginkább kubista szobornak tűnik. A dupla tagolás, a fehér falak, a ferde tetők és a két kubust elválasztó, vagy inkább összekötő, fával borított rész egyéni hangulatot sugároz az épületnek. Mintha csak Picasso egy késői alkotását szemlélnénk. De nem is kell elképzelni; elég, ha ellátogatunk Pátyra, és a saját szemünkkel láthatjuk. És hogy milyen benne az élet? Egyszerűen tökéletes.

 

10

 

Krisztina és Laci egy ötvenöt négyzetméteres pesti panellakásból költözött ide. Mikor a babát tervezték, hamar kiderült: a kis lakás nem ad kellő életteret a családnak, így házakat, házrészeket kezdtek keresni. De közbeszólt egy igen fontos tényező: az ár kérdése.
Az is hamar kiderült, sokkal olcsóbb egy jó telket találni, és építkezésbe fogni. Ezt a bizonyos jó telket Páty „Rózsadombján” találták meg vendéglátóink, ami elég közeli a fővároshoz ahhoz, hogy a mindennapi bejárás ne okozzon gondot, mégis elég távoli ahhoz, hogy meglegyen a „vidéki hangulat”: a jó levegő, a madárdal, a béke és nyugalom.
De a telek önmagában nem elég. És ekkor Laciék még nem is sejtették, hogy passzívházat fognak építeni. Valami halvány elképzelés azért mégis derengett: fontos volt a déli tájolás, fontos volt, hogy a ház értékálló legyen, fontos volt az avantgárd forma, és mindezek mellé még olyan elvárásuk is volt, hogy minden németesen precíz és pontos legyen, és lehetőleg ne (nagyon) kelljen fűteni! Szóval, egyszerűen csak a legjobbat akarták.
„Külföldi és magyar internetes oldalak, illetve építészeti magazinok hosszas böngészése során leesett a tantusz: amiről mi álmodunk, az egy klasszikus passzívház” – meséli Laci. „Egyedül a passzívházakra jellemző dobozforma volt, ami nagyon nem tetszett, így amikor megszületett az elhatározás, a dizájn felől kezdtem tervezgetni. Így találtam rá Sinóros-Szabó Balázsra, az Aktív Passzív Stúdió vezetőjére, akinek az elképzelései tökéletesen egybeestek az enyémmel, és aki végül megrajzolta a házunk tervrajzait.”
Az építkezés két évvel ezelőtt kezdődött, amikor Magyarországon még gyerekcipőben járt a passzívházépítés, így az engedélyek beszerzése külön nehézséget okozott. Bár Laci eredetileg lapos tetőt szeretett volna, a pátyi önkormányzat csak ferde tetőt engedélyezett. A tervező kerülni akarta a hagyományos cserépfedést a tetőn, így a ferde tömbök szoborszerű megformálásához egy speciális lapostető-szigetelést választott, amellyel a fal és a tető azonos megjelenésű lehetett.
„Egy passzívház felépítésénél nehézségekkel is jócskán találkozni, és a legnagyobb ezek közül hazánkban (a technológiai követelmények nem ismerete miatt) az emberi tényező” – osztja meg velünk tapasztalatait Laci. „Szerencsénk volt az építésnél, mert az olyan brigádok messze elkerültek bennünket, akik miatt bármit is újra kellett volna kezdeni.” A ház falazata a Bauland polisztirol zsalus vasbeton szerkezetével épült fel, mert könnyű vele dolgozni és kellő szigetelés-vastagsággal megfelel a pas?- szívház-követelményeknek is.
Vendéglátóink majd egy éve élnek a passzívházukban, örülnek, hogy belevágtak a nem mindennapi otthonteremtésbe.

a tulajdonosok

László és Krisztina olyan házról álmodott, amely rendbontó, és semmi megszokott nincs benne. Elképzelésük egy modern, sőt, az extrém irányába mutató formavilágú családi ház volt, amely a passzívház-kritériumoknak is megfelel. Nem sajnálták sem az időt, sem az energiát, a tökéletesre törekedtek. Nem is házat akartak: olyan szobrot, amelyben élni is lehet. És mindezt úgy, hogy a zsebük se bánja. Az építészt, a kivitelezőket László kereste meg. A családfo volt az építkezés „generálkivitelezője” is, hiszen amit csak lehetett, „eská” oldott meg, ahol nem lehetett, ott pedig szigorúan felügyelte és koordinálta a kivitelezést.

szemlélet

A látszat csal! A ház zsenialitása, hogy egy optikailag tagolt, izgalmas formát sikerült kialakítani úgy, hogy valójában az épületszerkezet egységes tömböt alkot, a felület-térfogat arány a szigorú passzívház-kritériumoknak is megfelel. A kiugrások, bár sokkal többnek látszanak, csupán 50-60 centiméteresek; a ferde síkok külön ráépítések, szinte csak szigetelőanyagból állnak, a vázszerkezetben minden függőleges! A kiindulópont a külcsín volt, de a belbecs is hasonlóan nagy figyelmet kapott.

adatlap

Alapterület: 192 m2
Tervező: Sinóros-Szabó Balázs – Aktív Passzív Stúdió
Tervezés éve: 2009
Kivitelezés éve: 2009-2010
Tetőszigetelés: 50 cm
Falszigetelés: 25 cm
Alaplemez-szigetelés: 20 cm

gépészet

A Drextel und Weiss passzívház-kompaktgép négy funkciót lát el: fűt, hűt, szellőztet és vizet melegít. A szellőztető berendezés a friss levegőt beszívja (a cikk írásakor ez -8 Celsius-fok volt), a benti, kb. 20-21 Celsiusfokos elhasznált levegőt elszívva a keresztáramú hővisszanyerő a kintről bejuttatott levegőt közel a benti hőmérsékletre melegíti, így a lakótérben mindig kellemes a hőmérséklet anélkül, hogy fűteni kellene. Ha mégis szükséges, a ház további temperálásáról mini hőszivattyús felületfűtés gondoskodik: a kertben 200 négyzetméteren fektettek le talajkollektort. A rendszer külön előnye, hogy nyáron passzív hűtésre is alkalmas. A készülék teljesítménye mindössze 500 W, így (GEO-tarifával számolva) az üzemeltetési költsége óránkét csupán 17-18 forint.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}