Az „anti-passzívház”

Az „anti-passzívház”

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az ökoszemlélet sikere – az „Év háza” 2010 díj nyertes Nemcsak a hagyományos építési módokkal, de a Németországban szabványosított passzívház technológiával is szakított az idei „Év Háza” díjat elnyert építész házaspár. Céljuk, az élhető és emberi léptékű élettér kialakítása mellett kettős volt: hogy ne kelljen fűteni, illetve hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. A példamutató kis ház bebizonyította, mindez akár „fillérekből” is lehetséges.

 

04

 

Orsi és én is a Makovecz-féle vándoriskolát végeztük, ami sok albérletezéssel járt, majd egy zuglói panellakásban kötöttünk ki, ami nem tartozott a legélhetőbb helyek közé… Ő vidéken szeretett volna lakni, én inkább Budapest közvetlen vonzáskörzetében, így találtuk meg végül az egészséges kompromisszumot Budakeszi-Makkosmárián – meséli Bártfai- Szabó Gábor. A 12x100 méter méretű, tíz százalék lejtésű telek első látszatra valóban a világ végén van: óriási gyümölcsfák, kerekes kút, zegzugos kert, a kert végében elbúvó faház és fészer – paradicsomi környezet, pedig kevesebb, mint tíz perc séta ide a legközelebbi buszmegálló. Zsákutca az erdő alatt, zártkertek sokasága, kis fa- és téglaházakba kiköltöző családok, földközelség. Nincs gáz, csatorna, az út poros, a levegőben a fatüzelésű kályhák füstös illata. Az utcában kecskefarm, ló és háztájiak, és ami a legkülönösebb manapság: összetartó, érdeklődő emberi közösség.

Ez a környezet, és az, hogy az építkezés kezdetekor a hely még külterület volt, szigorúan megszabta azt is, hogy milyen házat lehet ide építeni. Kiinduló paraméter az oldalhatáros beépítés, a 3 százalékos beépíthetőség (bruttó 36 m2) és a legföljebb 3,5 méteres építménymagasság. Ebben a kubusban kellett megvalósítani a kiinduló épület alapsejtjét, amely elegendő lesz a kiköltözéshez, és későbbi bővítésével a család bővülését is követni tudja. Tervezési alapvetés volt, hogy akkora házat kell építeni, amekkorára az adott életfázisban szükség van. A ház legyen bővíthető és visszaalakítható, illetve anyaghasználata, viselkedése legyen visszafogott, de tudjon annyit, mint egy passzívház. Így a nyári meleg kint tartásáról nem légkondicionáló gondoskodik, hanem a ház maga oldja meg, hosszan kinyúló eresszel és vastag falszerkezettel, emellett a körbefutó lombhullató növényzet és a jó tájolás is segít. Télen a speciális szigetelés benn tartja a meleget, de úgy, hogy a falak a párát tökéletesen képesek átereszteni. A speciális falszerkezetnek köszönhetően a hőszigetelési érték: 0,1W/m2, azaz a darmstadti Passivhaus Institut által szabott passzívház érték fele! A speciális nyílászárókat a tulajdonosok gyártatták, a háromrétegű üveggel ellátott ablakok fából készültek. Hatalmas súlyuk miatt mindegyiket öt zsanér tartja. 

A szakma hangja

Nagy Tamás DLA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építész Tanszékének vezetője, a zsűri elnökének értékelése: „Ha valaki egy kicsit alaposabban megnézi ezt az épületet, rájön, hogy gyökeres szemléletváltásról van itt szó: egy szokatlanul komplex, az élet megannyi szegmensét átfogó tervezői szemléletről adtak tanúbizonyságot a tervezők. Mert igazából egy szemléletet díjaztunk 2010-ben, amelynek a kiválasztott épület a sikeres példája. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy energiafüggőségtől és pénzügyi válságtól terhelt világunkban fölértékelődik ez a saját erejében bízó, a jövőre – a nehézségek ellenére – optimistán tekintő, kreatív, környezettudatos tervezői attitűd. Biztatásnak szántuk a díjat a fiatal generáció számára, hogy lehet magas színvonalú, jövőbe mutató épületet létrehozni szerény körülmények között is, vagy éppen abból erényt kovácsolva.”

Amit szeretünk: a környék jó levegője; a ház úgy bővíthető, hogy a passzívház-értéket megtartja; alig kell fűteni; a lakókonyha minden családtagnak közös életteret nyújt; jó a kisugárzása, nem érezzük itt magunkat idegenként.

Amin változtatnánk: a fürdőszobába négy centiméter híján nem fért be az a kád, amit szerettünk volna; a konyhapult lehetett volna kicsivel hosszabb; a lépcső elég meredek, és a gyerekek számára veszélyes lehet.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.