Patakon innen és túl

Családi kívánságlista
Kartondobozból asztaldísz
Kerekecske, gombocska

Mindannyian harmóniára törekszünk. De kinek jut eszébe az, hogy a harmóniát ellentétekre építve teremtse meg? Szunyogh Zsófia kerttervezőnek, aki patakon innen és túl, észak és dél kontrasztjára tervezett kertet. És ha alaposabban megvizsgáljuk, már kevéssé egyértelmű, hogy ellentét áll fenn a skandináv táj és a mediterrán domboldal között. „Lábuknál” patak folyik, benne lépőkövek, amelyeken könnyed az átjárás egyik világból a másikba… Négy kertépítő cég összehangolt munkáját dicséri az idei Magyar Kertépítő Versenyre alkotott bemutatókert, amelynek harminc négyzetméterén bőven találni megvalósításra érdemes jó ötletet, szép megoldást.

 

06

 

így harmonikus, ami ellentétes

Nem csak a kerttervezők izgalmas játéka, de ha jobban belegondolunk, természetes is az égtájakra figyelemmel lenni, amikor kialakítjuk zöld életterünket.
Északra a szelet, a kevesebb napfényt kedvelő növények, míg a déli kertrészre a mediterrán világot megjelenítő buja zöldeket ültethetünk.
Közöttük kapcsolatot teremthet egy kis patak vagy tó, amely minden kertben az éltető elemet szimbolizálja. Kertépítő anyagokkal, a fával, mulccsal, kővel ugyancsak harmonizálhatjuk a kert ellentétes „pólusait”.

A fa mint dekorelem

Ha sötét kőzúzalékágyba nyírfadorongokat fektetünk le, és kerítés is készül a skandináv karakterű fából, akkor hasonló látványban lehet részünk nap mint nap, mint amit a kerttervező elképzelt. Különleges külleme talán kárpótol bennünket azért, hogy puha fáról lévén szó, hosszú évekig biztosan nem bírja a nyírfa, mert elrohad. Nem megoldás a telítés sem, mert az megváltoztathatja a fa színét, pontosan azt, ami egyedivé teszi. Komoly ágyazóréteget nem igényel a kerti út, ha „normál” terhelésnek tesszük ki, vagyis nem kell állnia gépkocsiforgalmat. Mivel hengeres fákat nem lehet tökéletesen egymáshoz illeszteni, a nyírfa kérgét díszítő sötét foltokra rímelő kőzúzalékkal tölthetjük ki a réseket. A színek ellentéte tetszetős kontrasztot teremt. Ha a fáról, mint dekorelemről beszélünk, a szakember kiemeli a mulcsot is: nem csupán esztétikai örömforrás, de megfelelő, 8 centiméteres vastagságban terítve, gátolja a gyomosodást. Ha nagyon alaposak akarunk lenni, geotextíliát teríthetünk a mulcs alá. Mint minden természetes anyag, a mulcs sem örökkévaló, időről időre pótolni kell, mert elbomlik.

Hogyan használjuk a követ?

A kövek – a sziklatömbtől az apró dekorkavicsig – változatos formavilággal segítik a kertkedvelőket. Elmondható, hogy akkor a legszebb a kert összhatása, ha nem használunk sokféle anyagot, inkább arra törekszünk, ha már alkalmaztunk például követ egy ágyás borításához, akkor a kert több részén is feltűnjön ugyanez az anyag. Ha a természetes hatást szeretnénk erősíteni, például egy patakmeder kialakításánál, akkor gömbölyded, „vízkoptatta” kavicsot szerezzünk be, és itt-ott néhány nagyobb görgeteg kővel tegyük érdekessé. A kő a merev vonalairól ismert minimál stílusú házak kertjében is jól mutat. Dekorkavicsot egészen extrém színekben is kaphatunk. Léteznek kékes, zöldes, bordós árnyalatúak, amelyek kontrasztba állítva a növényekkel, absztrakt kerti „festménynek” is beillenek.  

A növényválasztásról

A mediterrán kert növényei: szőlő, olajfa, golgotavirág. Az északi oldal növényei: nyírfa, csarab, piros termésű fajdbogyó (bogyós kúszónövény), törpefenyő. E növények nem csupán az adott tájegységet képviselik, de az ellentétek vonzására is újabb példát szolgáltatnak. A skandináv oldal növényeinek kiválasztásánál elsősorban az esztétikai szempont dominált, míg a mediterrán oldalon a növények „hasznossága” is mérvadó volt, ezért ide a kert értékeit ízükkel, illatukkal is gazdagító gyümölcstermő, gyógy- és fűszernövényeket ültettek. A kerttervező szakember fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egy kert attól lesz szép, tavasztól őszig dekoratív, ha az egyes növényfoltok egyszerre virágoznak, a fák, bokrok, virágok színes vesszőjükkel, bogyóikkal, termésükkel minden évszakban díszítenek. Sokan esnek abba a hibába, hogy a kerti tó vagy patak környezetébe vízinövényeket telepítenek. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mesterséges miliőt hozunk létre, és plasztikusan fogalmazva, ahol elvágjuk a tófóliát, ott véget ér a vízi környezet is. Itt sietnek a segítségünkre a vízimitátor növények – sásliliomok, fűfélék –, amelyek a normál talajviszonyokat kedvelik, és a vízigényük sem magas, de habitusukkal a mocsári zöldekre emlékeztetnek.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop