Készház vagy passzívház -

Készház vagy passzívház -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az olaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, jól érzékelhettük függőségünket az elmúlt évben. Az energiaárak drasztikusan megemelkedtek, egy 70-es években épült családi háznál egy hideg téli hónapban a gázszámla elérheti a 100 ezer forintot. A klímánk védelme érdekében szintén fontos szempont, hogy mivel és mennyit fűtünk!

 

 

Magyarországon az ország primerenergia-igényének mintegy 40 százalékát még mindig az épületek használják fel. Az energiafelhasználás hatékonyabbá tételéhez a házépítések kapcsán ma már számos olyan innovatív technológia áll rendelkezésünkre, amellyel ez az igen magas energiaigény jelentősen csökkenthető. Az elmúlt 20 évben jelentősen változott az épületek energiaigénye. Amellett, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges technológia, természetesen a szemléletnek is meg kell változnia.

 

 

Mi legyen a célunk?

 


Sokan teszik fel manapság a címben szereplő kérdést, ami hibás gondolkodásmódot tükröz. A „készház” egy technológia, ahol a házak falai, födémei gyárban készülnek, majd kiszállítás után a szerelés az előre elkészített alapon történik. Mivel ezek általában szendvics szerkezetek, az ilyen elemekből épült házaknál nagyon jó hőszigetelést, ebből következően alacsony energiafelhasználást lehet elérni. A passzívház pedig egy épület energiafelhasználásának egy mértékegysége, minősítése, amit előírt követelményszint elérése után lehet megkérni! Mivel a készházak falai többségükben hőszigetelésből állnak, így ezekből készültek az első passzívházak, és ma is ezekből a legegyszerűbb ezt a szintet elérni. Legyen a célunk a passzívház szint elérése, vagy akár tűzzük ki az aktív ház szint elérését, amelynél a ház éves energiamérlege pozitív?
Véleményem szerint ne ez legyen az elsődleges szempont, mert lehet, hogy túlzott költségbe verjük magunkat, ami soha nem térül meg. Célul a minél hatékonyabb energiamegtakarítást, optimalizálást tűzzük ki, és elképzelhető, hogy így is el tudjuk érni a passzívház szintet. Hogyan kezdjünk hozzá?

Ne a gombhoz a kabátot!

A modern készházak drasztikus mértékben csökkentik az energiafelhasználást, a megújuló energiaforrások használatával pedig tovább védik környezetünket.
A tervezett épület energiamérlegét már a tervezőasztalon meg kell határozni. Helyezzük el az épületet a telken, és nézzük meg, milyen lesz a benapozás, mennyi lesz az energianyereség és -veszteség. Ehhez a feladathoz már nagyon jól használható programot találhatunk. Az energiamérleg birtokában nézzük meg, mi történik a nyílászárok változtatásával, hőszigetelésének növelésével, a falak hőszigetelésének javításával, az épület elforgatásával, az épület árnyékolásával. A hőveszteség minimalizálásával tudjuk talán a legtöbbet spórolni, hiszen amire nem lesz szükség, azért nem kell fizetni. Az épület energiaigényének birtokában kell meghatározni, hogy ezt az energiát honnan, mivel tudjuk a legoptimálisabban előállítani. A program közben folyamatosan közli, milyen éves fűtési költségre kell számítanunk.
Fontos kérdés, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében honnan vesszük az energiát, milyen mértékben alkalmazunk megújuló energiaforrást, és azt milyen hatékonysággal tudjuk hasznosítani. Tapasztalatunk szerint lehet olyan hőszigetelési érték, amelynél az épület éves energiaigénye gáz kondenzációs kazánnal plusz szolár használati meleg víz előállítással a legolcsóbb. Más értékeknél a legoptimálisabb a pellet vagy a hőszivattyú stb. használata. Először tehát ne a gépészetet határozzuk meg, és ehhez rendeljük az épületet (gombhoz a kabátot), hanem az építésszel, gépész tervezővel vagy tanácsadóval tervezzünk, számoljunk, nézzük meg a beruházási költségeket. Vegyük számba a támogatási lehetőségeket is, majd ezek után döntsünk.
Egy optimalizálás során kiderült, hogy az épület fűtési költsége évi 235 ezer és 31 ezer forint között változhat. Mégsem a legolcsóbb fűtési költség volt az optimális, mert a beruházási költség megtérülése meghaladta a 25 évet. A legmegfelelőbb technológia kiválasztása tekintetében a megbízott tervezőt és kivitelezőt komoly szakmai felelősség terheli. (Az energiaoptimalizálás folyamata, feladatai, eredményei, megtekinthetők a www.makesz.hu oldalon.)

Az energiatanúsítvány

Az uniós jogszabályok előírják az épületállomány energiahatékonyságának felmérését. Meg kell határozni, hogy mennyire hatékony az épület energiafelhasználása és ezt az úgynevezett energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez a dokumentum lenne hivatott ösztönözni az épület tulajdonosát arra, hogy energiahatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására törekedjen. Az Unió nem ír elő értékhatárokat, hanem a pontos értékek közlését várja el.
Egy otthon hosszú távra szól. Annak minősége, kényelme és energiafelhasználása tehát igen fontos kérdés. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy azok, akik új ház építését, vagy egy meglévő, régi felújítását tervezik, vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, és a tervezés során a lehetőségeikről pontos képet és információkat kaphassanak a szakemberektől. A házépítés és házfelújítás során az energiahatékonyság érdekében tervezett megoldások kiválasztásánál mérlegelni kell a befektetés-megtérülés viszonylatában is. Az energia tanúsítványban szereplő besorolás mögött éves energiafelhasználás található. Az új házaknál a minimumértéket a C kategória mutatja. Ezt már tervezés közben ki kell számolni, és ha ennél rosszabb érték jön ki, a tervezőnek át kell tervezni az épületet.

Egy újabb alternatíva?

Az építési mód jelentős mértékben befolyásolja egy ház energiahatékonyságát, és ez elsősorban az energiahatékonysági mutatóban jelentkezik. Az új házak építésénél, különösen a készházak esetében olyan innovatív technológiák alkalmazására van lehetőség, melyek használatával olyan épületek születnek, amelyek alacsony energiafogyasztású - illetve a passzívház - szabványnak tesznek eleget.
A különböző támogatási formáknak szintén az energia tanúsítvány szolgáltatná az alapot, attól függően, hogy a kitűzött cél alapján milyen besorolást érjen el az újonnan épülő, vagy felújítás alatt lévő épület.
Sajnos az energia tanúsítvány annak ellenére, hogy az új épületeknél kötelező, a használatbavételi eljárásnak nem része. Így sajnos ellenőrzés és szankció hiányában sok olyan ház létesül, mely a kötelező minimum értéket sem éri el! Az építtető úgy gondolja, hogy a műanyag ablak és például 4 centiméteres hőszigetelő vakolat megteszi a hatását... Manapság hagyományos épületek tulajdonosai elégedettek, ha „csak” 45 ezer forint egy téli hónapban a fűtésszámlájuk, de egy készházé akár a 15 ezer forintot sem éri el!
Tehát akkor a készház vagy passzívház kérdés helyett tegyük fel azt, hogy hagyományos épület vagy készház - Erre az alternatívára is azt mondom, nem. Az építtető tervezzen, határozza meg céljait, tanácsadóval optimalizáljon, számoljon, és csak ez után döntsön úgy, hogy végül elégedett legyen otthonával.

Kárpáti József

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.