Készház vagy passzívház -

Készház vagy passzívház -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az olaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, jól érzékelhettük függőségünket az elmúlt évben. Az energiaárak drasztikusan megemelkedtek, egy 70-es években épült családi háznál egy hideg téli hónapban a gázszámla elérheti a 100 ezer forintot. A klímánk védelme érdekében szintén fontos szempont, hogy mivel és mennyit fűtünk!

 

 

Magyarországon az ország primerenergia-igényének mintegy 40 százalékát még mindig az épületek használják fel. Az energiafelhasználás hatékonyabbá tételéhez a házépítések kapcsán ma már számos olyan innovatív technológia áll rendelkezésünkre, amellyel ez az igen magas energiaigény jelentősen csökkenthető. Az elmúlt 20 évben jelentősen változott az épületek energiaigénye. Amellett, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges technológia, természetesen a szemléletnek is meg kell változnia.

 

 

Mi legyen a célunk?

 


Sokan teszik fel manapság a címben szereplő kérdést, ami hibás gondolkodásmódot tükröz. A „készház” egy technológia, ahol a házak falai, födémei gyárban készülnek, majd kiszállítás után a szerelés az előre elkészített alapon történik. Mivel ezek általában szendvics szerkezetek, az ilyen elemekből épült házaknál nagyon jó hőszigetelést, ebből következően alacsony energiafelhasználást lehet elérni. A passzívház pedig egy épület energiafelhasználásának egy mértékegysége, minősítése, amit előírt követelményszint elérése után lehet megkérni! Mivel a készházak falai többségükben hőszigetelésből állnak, így ezekből készültek az első passzívházak, és ma is ezekből a legegyszerűbb ezt a szintet elérni. Legyen a célunk a passzívház szint elérése, vagy akár tűzzük ki az aktív ház szint elérését, amelynél a ház éves energiamérlege pozitív?
Véleményem szerint ne ez legyen az elsődleges szempont, mert lehet, hogy túlzott költségbe verjük magunkat, ami soha nem térül meg. Célul a minél hatékonyabb energiamegtakarítást, optimalizálást tűzzük ki, és elképzelhető, hogy így is el tudjuk érni a passzívház szintet. Hogyan kezdjünk hozzá?

Ne a gombhoz a kabátot!

A modern készházak drasztikus mértékben csökkentik az energiafelhasználást, a megújuló energiaforrások használatával pedig tovább védik környezetünket.
A tervezett épület energiamérlegét már a tervezőasztalon meg kell határozni. Helyezzük el az épületet a telken, és nézzük meg, milyen lesz a benapozás, mennyi lesz az energianyereség és -veszteség. Ehhez a feladathoz már nagyon jól használható programot találhatunk. Az energiamérleg birtokában nézzük meg, mi történik a nyílászárok változtatásával, hőszigetelésének növelésével, a falak hőszigetelésének javításával, az épület elforgatásával, az épület árnyékolásával. A hőveszteség minimalizálásával tudjuk talán a legtöbbet spórolni, hiszen amire nem lesz szükség, azért nem kell fizetni. Az épület energiaigényének birtokában kell meghatározni, hogy ezt az energiát honnan, mivel tudjuk a legoptimálisabban előállítani. A program közben folyamatosan közli, milyen éves fűtési költségre kell számítanunk.
Fontos kérdés, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében honnan vesszük az energiát, milyen mértékben alkalmazunk megújuló energiaforrást, és azt milyen hatékonysággal tudjuk hasznosítani. Tapasztalatunk szerint lehet olyan hőszigetelési érték, amelynél az épület éves energiaigénye gáz kondenzációs kazánnal plusz szolár használati meleg víz előállítással a legolcsóbb. Más értékeknél a legoptimálisabb a pellet vagy a hőszivattyú stb. használata. Először tehát ne a gépészetet határozzuk meg, és ehhez rendeljük az épületet (gombhoz a kabátot), hanem az építésszel, gépész tervezővel vagy tanácsadóval tervezzünk, számoljunk, nézzük meg a beruházási költségeket. Vegyük számba a támogatási lehetőségeket is, majd ezek után döntsünk.
Egy optimalizálás során kiderült, hogy az épület fűtési költsége évi 235 ezer és 31 ezer forint között változhat. Mégsem a legolcsóbb fűtési költség volt az optimális, mert a beruházási költség megtérülése meghaladta a 25 évet. A legmegfelelőbb technológia kiválasztása tekintetében a megbízott tervezőt és kivitelezőt komoly szakmai felelősség terheli. (Az energiaoptimalizálás folyamata, feladatai, eredményei, megtekinthetők a www.makesz.hu oldalon.)

Az energiatanúsítvány

Az uniós jogszabályok előírják az épületállomány energiahatékonyságának felmérését. Meg kell határozni, hogy mennyire hatékony az épület energiafelhasználása és ezt az úgynevezett energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez a dokumentum lenne hivatott ösztönözni az épület tulajdonosát arra, hogy energiahatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására törekedjen. Az Unió nem ír elő értékhatárokat, hanem a pontos értékek közlését várja el.
Egy otthon hosszú távra szól. Annak minősége, kényelme és energiafelhasználása tehát igen fontos kérdés. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy azok, akik új ház építését, vagy egy meglévő, régi felújítását tervezik, vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, és a tervezés során a lehetőségeikről pontos képet és információkat kaphassanak a szakemberektől. A házépítés és házfelújítás során az energiahatékonyság érdekében tervezett megoldások kiválasztásánál mérlegelni kell a befektetés-megtérülés viszonylatában is. Az energia tanúsítványban szereplő besorolás mögött éves energiafelhasználás található. Az új házaknál a minimumértéket a C kategória mutatja. Ezt már tervezés közben ki kell számolni, és ha ennél rosszabb érték jön ki, a tervezőnek át kell tervezni az épületet.

Egy újabb alternatíva?

Az építési mód jelentős mértékben befolyásolja egy ház energiahatékonyságát, és ez elsősorban az energiahatékonysági mutatóban jelentkezik. Az új házak építésénél, különösen a készházak esetében olyan innovatív technológiák alkalmazására van lehetőség, melyek használatával olyan épületek születnek, amelyek alacsony energiafogyasztású - illetve a passzívház - szabványnak tesznek eleget.
A különböző támogatási formáknak szintén az energia tanúsítvány szolgáltatná az alapot, attól függően, hogy a kitűzött cél alapján milyen besorolást érjen el az újonnan épülő, vagy felújítás alatt lévő épület.
Sajnos az energia tanúsítvány annak ellenére, hogy az új épületeknél kötelező, a használatbavételi eljárásnak nem része. Így sajnos ellenőrzés és szankció hiányában sok olyan ház létesül, mely a kötelező minimum értéket sem éri el! Az építtető úgy gondolja, hogy a műanyag ablak és például 4 centiméteres hőszigetelő vakolat megteszi a hatását... Manapság hagyományos épületek tulajdonosai elégedettek, ha „csak” 45 ezer forint egy téli hónapban a fűtésszámlájuk, de egy készházé akár a 15 ezer forintot sem éri el!
Tehát akkor a készház vagy passzívház kérdés helyett tegyük fel azt, hogy hagyományos épület vagy készház - Erre az alternatívára is azt mondom, nem. Az építtető tervezzen, határozza meg céljait, tanácsadóval optimalizáljon, számoljon, és csak ez után döntsön úgy, hogy végül elégedett legyen otthonával.

Kárpáti József

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Hol tart a Liget Budapest projekt?

Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. Már a múlt évben elkezdődtek a Városligetben az építkezési munkálatok, a tervezett fejlesztések kétharmada zajlik, folyamatban a park felújítása is, s ha ez az ütem tartható, 2022-re valamennyi új épület áll, 2023-ig pedig az összes új intézmény megnyílik, és teljes szépségében elkészül a megnövekedett és megújított zöldfelületű park is. A Liget Budapest Projekt keretében a Városliget saját, több mint százéves történelmi hagyománya folytatódik: a Liget egyszerre nyújtja a kultúra, a szórakozás és a zöldfelületi kikapcsolódás páratlanul gazdag kínálatát. Átfogó megújítása után a Városliget egy egészen különleges névjegye lesz Magyarországnak, hiszen Európában sehol nincs még egy olyan városi park, ahol ilyen mennyiségű és színvonalú kulturális intézmény és rekreációs lehetőség várja majd a látogatókat” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Májusban a projekt részeként átadták Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézményének, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak az épületét a Városliget melletti Szabolcs utcában, az egykori kórház területén a múzeumi szakma képviselőinek. Befejeződött az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, ősszel nyit Millennium Házaként Befejeződött a több mint 130 éves, az elmúlt évtizedekben egyre leromlottabb állapotba került Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója is. Idén ősszel a Városliget legrégibb és egyik legszebb épülete új néven, Millennium Házaként a Városliget aranykorát bemutató időszaki kiállítással nyitja meg kapuit, később pedig egy állandó, interaktív tárlattal idézi meg az újkori Magyarország történetének legsikeresebb időszakát, a millennium korát, a századfordulós Budapestre fókuszálva. A homlokzaton restaurálták a gazdag Zsolnay díszítéseket és hamarosan befejeződik a belsőépítészeti kialakítás valamint az ideiglenes kiállítás installálása is. A Rózsakert felöli bejárat közepén egy egyedi szökőkutat helyeznek el, melynek gyártása a napokban kezdődött meg a Zsolnay gyárban, Pécsett. Az épülethez kapcsolódó Rózsakert kialakítása folyamatban van, a rózsatövek augusztusban fognak a helyszínre érkezni. A Millennium Háza 3 milliárd forintos, 2017 év végén indult helyreállítása az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósul meg. „A Millennium Háza a megújuló Városliget egyik ékköve lesz, mely egyben jelképe is a Liget Budapest projekt célkitűzéseinek. A tradíciót óvó, a múltra a jelen legkorszerűbb eszközeivel emlékező, a park és a kultúra kapcsolatát integráló tudás- és élményközpontnak valamint egy különleges hangulatú kávéháznak biztosít majd teret a Liget egyik legrégibb és legszebb épülete” – mondta a fejlesztésről Baán László. Jelenleg a Néprajzi Múzeum kivitelezésének a mélyépítési szakasza zajlik (Fotó: Városliget Zrt.) 2017 év vége óta zajlik a Néprajzi Múzeum ikonikus épületének a kivitelezése, amely tavaly az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai versenyen elnyerte az „Európa legjobb középülete” elismerést, illetve a „World’s Best Architecture” különdíjat, mely világszerte az egyik legrangosabb ingatlanszakmai elismerés. Jelenleg az épület kivitelezésének mélyépítési szakasza zajlik, a cölöpözési munkálatokat követően jelenleg az alaplemez és a szigetelés kialakítása zajlik, majd megkezdődik magasépítés. A Néprajzi Múzeum a jövő év végére már szerkezetkész állapotban lesz. A mélyépítési szakaszt követően javában zajlanak a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai, az alaplemez és a belső oldali szigetelés már elkészült, jelenleg a bélésfal és az oszlopok vasalása van folyamatban. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. A Magyar Zene Háza egy éven belül szerkezetkész állapotban lesz (Fotó: Városliget Zrt.) Előrehaladott állapotban van a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése is, a tavaly nyáron indult építkezésnél az alaplemez kialakítása mellett jelenleg az épület vasbeton szerkezetének kialakítása zajlik. A három szinten, mintegy 800 autót befogadni képes mélygarázst várhatóan már jövő nyártól használhatják majd a Ligetbe látogatók, illetve kedvezményesen vehetik igénybe a környéken lakók. Az autómentes Városliget elérése érdekében további földalatti parkolók is épülnek, az Állatkerti körúton 700, míg a Hermina úton egy 275 férőhelyes létesítmény épül. A Kós Károly sétányt pedig valódi, forgalommentes sétánnyá alakul át, ezzel napi 10-15.000, a parkon keresztül haladó autótól szabadul meg a Liget. Jól halad a Dózsa György úti mélygarázs kivitelezése (Fotó: Városliget Zrt.) Videó megtekintése ITT! Elkészült már a Vakok Kertje, az Ifjúsági Sportpályák vagy a Kutyás Élménypark, amelyek mind-mind nagyon népszerűek, utóbbi látogatottsága már átlépte a 300 ezer főt, és látogatottsági rekordokat dönt a történetének legnagyobb, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult rekonstrukciója után tavaly október végén újra megnyílt a Szépművészeti Múzeum is. A parkfejlesztés első ütemének részeként megvalósult beruházások már mutatják azt az Európában is egyedülálló színvonalat és átgondoltságot, amely az egész tájépítészeti rehabilitációt jellemzi majd. A 2019-ben elindult a parkfejlesztés második üteme is, melynek során az ország egyik legnagyobb és legkorszerűbb játszóterét valósítják meg a Ligetben, melyet szintén 2019 őszén vehetnek birtokba a gyermekek. A kivitelezések előrehaladott állapotban vannak, a legkisebbeknek szóló területre már beépítették a játszóelemeket, melyeket biztonságos, eséscsillapító burkolatokkal vettek körbe. A következő munkafázisban az idősebb korosztályok játszóelemeit szerelik fel. A Nagyjátszótéren minden korosztály számára külön csúszdarendszereket, fészek-, kör-, mérleg és függőhintákat, kötélpályákat, forgójátékokat, egyéni és páros rugós játékokat, trambulinokat, többféle homokozót és vizes játékokat is telepítenek több mint 13 000 négyzetméteren. A családbarát fejlesztések keretében összesen 7 új illetve megújított játszótér kap majd helyet a Városligetben. A parkfejlesztés második ütemében kialakítanak több sportpályát és egy két kilométeres, kivilágított futókört is. Jövőre kezdődhetnek a Magyar Innováció Háza és a Új Nemzeti Galéria munkálatai További ikonikus fejlesztések az év végén, a jövő év elején veszik kezdetüket. A világ egyik legjobb építészirodájaként elismert japán SANAA által tervezett új Nemzeti Galéria és a hazai feltalálói géniusz előtt tisztelgő Magyar Innováció Háza kivitelezése, valamint az 1952-ben lebontott, szecessziós stílusú Városligeti Színház újjáépítése esetében az intézményekkel egyeztetett tervezési folyamat a végéhez közelít, és az eredményes közbeszerzési eljárást követően a kivitelezés, ez év végén, jövő év elején kezdődhet el. Elkezdődött a park beton- és aszfaltfelületek csökkentése is, elsőként az indokolatlanul széles, 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát szűkítik le 6 méterre, csak ezzel közel 1600 négyzetméternyi zöldfelületet adnak vissza a parknak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés a kivitelezés ideje alatt végig biztosított marad a 6 méter szélességben megmaradó burkolt felületen. A teljes park felújítása során további több ezer négyzetmétert zöldítenek vissza a ligeti betonutak rovására. „A Liget Budapest Projekt olyan világszínvonalú mágnesberuházás, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, mind a turizmus fejlődése, mind pedig a városi ingatlanszövet felértékelődése szempontjából. A befektetők már érdeklődnek, a környékbeli lakások felértékelődnek, hotelek tervei jelennek meg. A megújult Városliget környéke Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő része lesz” – összegezte Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}