Készház vagy passzívház -

Készház vagy passzívház -

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Az olaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, jól érzékelhettük függőségünket az elmúlt évben. Az energiaárak drasztikusan megemelkedtek, egy 70-es években épült családi háznál egy hideg téli hónapban a gázszámla elérheti a 100 ezer forintot. A klímánk védelme érdekében szintén fontos szempont, hogy mivel és mennyit fűtünk!

 

 

Magyarországon az ország primerenergia-igényének mintegy 40 százalékát még mindig az épületek használják fel. Az energiafelhasználás hatékonyabbá tételéhez a házépítések kapcsán ma már számos olyan innovatív technológia áll rendelkezésünkre, amellyel ez az igen magas energiaigény jelentősen csökkenthető. Az elmúlt 20 évben jelentősen változott az épületek energiaigénye. Amellett, hogy rendelkezésünkre áll a szükséges technológia, természetesen a szemléletnek is meg kell változnia.

 

 

Mi legyen a célunk?

 


Sokan teszik fel manapság a címben szereplő kérdést, ami hibás gondolkodásmódot tükröz. A „készház” egy technológia, ahol a házak falai, födémei gyárban készülnek, majd kiszállítás után a szerelés az előre elkészített alapon történik. Mivel ezek általában szendvics szerkezetek, az ilyen elemekből épült házaknál nagyon jó hőszigetelést, ebből következően alacsony energiafelhasználást lehet elérni. A passzívház pedig egy épület energiafelhasználásának egy mértékegysége, minősítése, amit előírt követelményszint elérése után lehet megkérni! Mivel a készházak falai többségükben hőszigetelésből állnak, így ezekből készültek az első passzívházak, és ma is ezekből a legegyszerűbb ezt a szintet elérni. Legyen a célunk a passzívház szint elérése, vagy akár tűzzük ki az aktív ház szint elérését, amelynél a ház éves energiamérlege pozitív?
Véleményem szerint ne ez legyen az elsődleges szempont, mert lehet, hogy túlzott költségbe verjük magunkat, ami soha nem térül meg. Célul a minél hatékonyabb energiamegtakarítást, optimalizálást tűzzük ki, és elképzelhető, hogy így is el tudjuk érni a passzívház szintet. Hogyan kezdjünk hozzá?

Ne a gombhoz a kabátot!

A modern készházak drasztikus mértékben csökkentik az energiafelhasználást, a megújuló energiaforrások használatával pedig tovább védik környezetünket.
A tervezett épület energiamérlegét már a tervezőasztalon meg kell határozni. Helyezzük el az épületet a telken, és nézzük meg, milyen lesz a benapozás, mennyi lesz az energianyereség és -veszteség. Ehhez a feladathoz már nagyon jól használható programot találhatunk. Az energiamérleg birtokában nézzük meg, mi történik a nyílászárok változtatásával, hőszigetelésének növelésével, a falak hőszigetelésének javításával, az épület elforgatásával, az épület árnyékolásával. A hőveszteség minimalizálásával tudjuk talán a legtöbbet spórolni, hiszen amire nem lesz szükség, azért nem kell fizetni. Az épület energiaigényének birtokában kell meghatározni, hogy ezt az energiát honnan, mivel tudjuk a legoptimálisabban előállítani. A program közben folyamatosan közli, milyen éves fűtési költségre kell számítanunk.
Fontos kérdés, hogy a CO2 kibocsátás csökkentésének érdekében honnan vesszük az energiát, milyen mértékben alkalmazunk megújuló energiaforrást, és azt milyen hatékonysággal tudjuk hasznosítani. Tapasztalatunk szerint lehet olyan hőszigetelési érték, amelynél az épület éves energiaigénye gáz kondenzációs kazánnal plusz szolár használati meleg víz előállítással a legolcsóbb. Más értékeknél a legoptimálisabb a pellet vagy a hőszivattyú stb. használata. Először tehát ne a gépészetet határozzuk meg, és ehhez rendeljük az épületet (gombhoz a kabátot), hanem az építésszel, gépész tervezővel vagy tanácsadóval tervezzünk, számoljunk, nézzük meg a beruházási költségeket. Vegyük számba a támogatási lehetőségeket is, majd ezek után döntsünk.
Egy optimalizálás során kiderült, hogy az épület fűtési költsége évi 235 ezer és 31 ezer forint között változhat. Mégsem a legolcsóbb fűtési költség volt az optimális, mert a beruházási költség megtérülése meghaladta a 25 évet. A legmegfelelőbb technológia kiválasztása tekintetében a megbízott tervezőt és kivitelezőt komoly szakmai felelősség terheli. (Az energiaoptimalizálás folyamata, feladatai, eredményei, megtekinthetők a www.makesz.hu oldalon.)

Az energiatanúsítvány

Az uniós jogszabályok előírják az épületállomány energiahatékonyságának felmérését. Meg kell határozni, hogy mennyire hatékony az épület energiafelhasználása és ezt az úgynevezett energia tanúsítvánnyal kell igazolni. Ez a dokumentum lenne hivatott ösztönözni az épület tulajdonosát arra, hogy energiahatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokra, megújuló energiaforrások alkalmazására törekedjen. Az Unió nem ír elő értékhatárokat, hanem a pontos értékek közlését várja el.
Egy otthon hosszú távra szól. Annak minősége, kényelme és energiafelhasználása tehát igen fontos kérdés. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy azok, akik új ház építését, vagy egy meglévő, régi felújítását tervezik, vegyék figyelembe ezeket a szempontokat, és a tervezés során a lehetőségeikről pontos képet és információkat kaphassanak a szakemberektől. A házépítés és házfelújítás során az energiahatékonyság érdekében tervezett megoldások kiválasztásánál mérlegelni kell a befektetés-megtérülés viszonylatában is. Az energia tanúsítványban szereplő besorolás mögött éves energiafelhasználás található. Az új házaknál a minimumértéket a C kategória mutatja. Ezt már tervezés közben ki kell számolni, és ha ennél rosszabb érték jön ki, a tervezőnek át kell tervezni az épületet.

Egy újabb alternatíva?

Az építési mód jelentős mértékben befolyásolja egy ház energiahatékonyságát, és ez elsősorban az energiahatékonysági mutatóban jelentkezik. Az új házak építésénél, különösen a készházak esetében olyan innovatív technológiák alkalmazására van lehetőség, melyek használatával olyan épületek születnek, amelyek alacsony energiafogyasztású - illetve a passzívház - szabványnak tesznek eleget.
A különböző támogatási formáknak szintén az energia tanúsítvány szolgáltatná az alapot, attól függően, hogy a kitűzött cél alapján milyen besorolást érjen el az újonnan épülő, vagy felújítás alatt lévő épület.
Sajnos az energia tanúsítvány annak ellenére, hogy az új épületeknél kötelező, a használatbavételi eljárásnak nem része. Így sajnos ellenőrzés és szankció hiányában sok olyan ház létesül, mely a kötelező minimum értéket sem éri el! Az építtető úgy gondolja, hogy a műanyag ablak és például 4 centiméteres hőszigetelő vakolat megteszi a hatását... Manapság hagyományos épületek tulajdonosai elégedettek, ha „csak” 45 ezer forint egy téli hónapban a fűtésszámlájuk, de egy készházé akár a 15 ezer forintot sem éri el!
Tehát akkor a készház vagy passzívház kérdés helyett tegyük fel azt, hogy hagyományos épület vagy készház - Erre az alternatívára is azt mondom, nem. Az építtető tervezzen, határozza meg céljait, tanácsadóval optimalizáljon, számoljon, és csak ez után döntsön úgy, hogy végül elégedett legyen otthonával.

Kárpáti József

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}