A félkörív vonzásában

A félkörív vonzásában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Mint a fiatalok többsége, a tulajdonos pár is szereti a nyüzsgő forgatagot, így nem volt kérdés, hogy a főváros szívében keresnek lakást, amit később akár ki is adhatnak. Csupán egyetlen aggodalmuk volt, hogy talán túlságosan zajos lesz, de tévedtek. Az első ottalvás után biztosak voltak benne, jól döntöttek.

afelkorivvonzasaban 720


A Deák tér környéke tökéletes színhelye a jövedelmezően kiadható bérleményeknek, de vendéglátóink a lakás kulcsrakész állapotában tartott ‚próba ottalváskor’ úgy beleszerettek, hogy azóta is ott ébrednek reggelente. A próba alvás ötlete egy kedves barátjuktól jött, aki azzal érvelt, hogy így megismerhetik a lakás zugait, s ha történetesen ők nem szívesen aludnának ott, miért is hinnék, hogy másoknak tetszeni fog. A hófehér-szürke- kék bútorokkal berendezett térben a tisztaság érzete az első benyomás, ami fogadja a látogatót, így egy-egy fáradt nap után bizonyos a feltöltődés. A szürke falak elsőre ugyan komornak tűnhetnek, ugyanakkor semleges háttért biztosítanak az erősebb színvilágnak.

A hagyományos architektúra az épület külső megjelenését hozza be a térbe, de éppen ezért választott a tervező karakteresebb, férfiasabb színeket, hisz a múlt idők formavilága amúgy is a lágyabb, nőies vonalat képviseli. Az átalakítás megkezdése előtt a nappali és az előszoba közötti nyílás ajtóért kiáltott. Az asztalos már vette is volna a méretet az utángyártáshoz, amikor a szomszéd néni segített a tervezőcsapatnak: az ajtó megvan, a pincében! A nyílászárók külső szárnyának teljes cseréjére azért volt szükség, hogy a nyüzsgő város zaját zárják ki, míg a belsők csak ráncfelvarráson estek át.

A lakás tervezésénél az egyik fő irányvonal a nappali tér enyhe félköríves homlokzati fala volt. Ebbe a motívumba annyira beleszeretett a tervező, hogy több helyen is visszaköszön e lágy vonalvezetés. Ez adta például a kanapé formai világát, a lámpák körkörösségét és a bejárati rész körtükör díszítését is. Az erős színek közül a bordót és a feketét az előszobai, őszt ábrázoló festmény szürke-fekete-vörös színei ihlették, a kék ennek kiegészítéseként jelenik meg a nappali terében. A konyha a bárpulttal szintén csak ráncfelvarráson esett át, az eredeti állapotában köszön vissza. A konyha és étkező közötti közlekedőn át juthatunk el az előszobából a nappaliba, de hogy a folyosóérzést elkerülje a tervező, a térben ötletesen egy fekete bioetanol kandallóval biztosított fókuszpontot, ily módon máris teljes értékű térként működik. A nappali tágas tere több funkciót is magába foglal, nemcsak a pihenés és a szórakozás színtere, hanem egy dolgozósaroknak is helyet ad.

Az egész lakás az ellentétpárokra építkezik: a múlt értékeit őrizve ötvözi a modern világ vívmányait, a kinti kora esti nagyvárosi nyüzsgést a csendes hajnali madárcsicsergéssel, a letisztult fehéret a kontrasztos színekkel… s az ellentétes pólusok a tervező biztos keze nyomán tökéletes egységgé szelídülnek. A legnagyobb ellentétet maga az élet produkálta, amikor az építkezés közben a nyitva felejtett ajtón keresztül egyszer csak egy kis nyuszi sétált be a lakásba. A belváros legközepén!

  

Részletek összehangolása, sokszínű és változatos elképzelések ízléses összefogása… Így jöhet létre az egyedi igényeknek megfelelő, stílusos végeredmény, amely tükrözi a tulajdonos ambícióit, ugyanakkor a kényelem, harmónia őt magát is boldogabbá teszi.

afelkorivvonzasaban portre

Babos Ágnes
belsőépítész


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.