Lombkoronák felett a Stefánián

Lombkoronák felett a Stefánián

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Első pillanattól izgalmas munkának ígérkezett a Stefánia palota csodálatos lomkoronájára néző, legfelső emeleti lakás tervezése. Eredeti állapotában sok kis helyiségből állt, apró darabokra szabdalva a teret, de ma már falak nélkül sokkal élhetőbb, impozánsabb képet mutat.

lombkoronakfelett 720


A közel 50 négyzetméteres lakás lakberendezői tervezéséhez abszolút szabad kezet kaptam a velem egykorú megrendelőktől, egy sok gyermekes házaspártól, akikkel már az átépítés kezdetekor baráti kapcsolatba kerültünk. Egyetlen konkrét kérésük az volt, hogy bár a lakást a közeljövőben főleg külföldiek részére adják ki, a tervek tegyék lehetővé, hogy később valamelyik gyermekük számára is jól használható legyen. Tervezési koncepcióm az volt, hogy a lakásba lépve a lehető legkellemesebb térérzetet keltsem, természetes úgy, hogy a lakás egyben kényelmes, funkcionális, minden igényt kielégítő és magával ragadó legyen. Így született meg az az elképzelés, hogy az eredeti állapotában apró darabokra szabdalt sok kis helységet (spejz, konyha, fürdőszoba, nappali és egy szoba, vécé, valamint a teraszról egy tároló) nagyvonalúvá tegyem. A korábbi vécét és kamrát egybenyitottam, a teraszról hozzáférhető tárolót a lakáshoz csapva, abból elcsípve lett egy tágas zuhanyzós vécé és egy működő konyha, ami egy kicsit leválasztott, de mégis része a nappalinak. A nappalit étkezés, olvasás, munkahely és pihenés, tévézés és tárolás zónákra osztottam, amely a lakásba lépőnek egy egységként tárul a szeme elé.

A felújítás szinte minden szakipart érintett, így a kivitelezés közel négy hónapot vett igénybe gyakorlott, kiváló csapatom számára is. A munkák a felesleges falak bontásával és a nyílászárók cseréjével kezdődtek, majd az egységes padlószint kialakítása következett. A berendezéshez tervezett villanyszerelési és gépészeti kiállások kialakításával haladtunk tovább, míg a háttérben ez idő alatt már folyt a lakásba tervezett fürdőszoba-termékek, lámpatestek, burkolatok, belső ajtók és egyéb kiegészítők megrendelése.

A lakás funkcionális, valamint hangulati és színvilág-tervezésénél fő szempont volt, hogy az minden korosztály számára egyformán élhető és megnyerő legyen, és tartogasson valami olyan pluszt, amiért az emberek mindenképpen ezt választják. Ez az elképzelés szülte a fehér, szürke, fekete, sötétbarna és sárga színek hangulatát, és ez alapján válogattam a lakásba kerülő bútorokat és kiegészítőket is, valamint került felújításra a terasz is. S akkor már csak egy- két domináns dolgot kellett megálmodni a térbe, amibe megakadhat a szem: ez alapján választottam a New York-i házrészletet ábrázoló fekete-fehér posztert az étkezőbe, így került a virágmintás tapéta a hálószoba falára, a sárga fotel az olvasósarokba, a nagy mintás szőnyeg a kanapé elé, vagy a nagy kerek lámpatestek és az inspiráló sárga falfestés a nappali néhány falára.

Úgy gondolom, a végeredmény egy tágas, különleges hangulatú lakás lett, amelyet megrendelőim nagy elégedettséggel és örömmel fogadtak. S ami talán a legfontosabb, hogy elkészülte óta keresett és telt házas foglalású. Mit is kívánhatnék ennél többet?

  

Designdock – a megfelelő hely elindulni akár egy hasonló, akár egy teljesen új felé, életre keltve egy ötletet,megvalósítva egy álmot. A munkáimból fakadó büszkeség sarkall a továbbfejlődésre, hogy mindig a legjobbat nyújtsam megrendelőimnek.

lombkoronakfelettastefanian portre

Fest Krisztina

www.designdock.hu

A magasfényű fehér konyha és a fa munkalap együttesét a fekete táblakrétás fal és a feketefehér mintás cementlap kompozíciója teszi egy egységgé. Természetesen a sárga szín a konyhában is helyet kapott, hacsak a római roló részeként is, de melegséget árasztva.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.