Gellérthegyi álmok

Gellérthegyi álmok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Kamarási-Mecsér Dóra lakberendező valóra váltotta gyerekkori álmát, öttagú családjával beköltözhetett abba a Gellérthegy oldalában rejtelmesen álló házba, ami egy saroknyira állt tőlük. A mindenki igényeit szem előtt tartó tervezéssel praktikus, szerethető életterek születtek.

gellerthegyialmok 720


A történet hosszú évekkel ezelőttre, gyerekkoromra nyúlik vissza, amikor is nem volt olyan szeglete a Gellérthegynek, amelyet ne ismertem volna jól. Már akkor kedvencemmé vált a tőlünk saroknyira lévő ház, amely az utcáról csak sejtetni engedte, hogy a hegyoldal egyik ékszerdoboza. Felnőve azután egy napon kikerült rá az eladó tábla, és szerencsére sikerült meggyőznöm hezitáló férjemet is, hogy belevágjunk. Mert az évek óta üresen álló ház belseje nem festett túl jó képet, minden érdeklődőt elrettentett a vételtől, én azonban megláttam benne a kínálkozó lehetőséget. Bár a felújítás hosszú ideig tartott, de nagyobb, kellemetlen meglepetés nem ért bennünket, mert a ház szerkezetileg szinte tökéletes állapotban volt. Az eredeti alaprajzot teljesen átterveztem öttagú családunk igényeire szabva, ami a sok ablaknak köszönhetően nem okozott túl nagy nehézséget. A ház eredetileg két szinten két különálló lakásból állt, ezt egy belső lépcsőház kialakításával nyitottam össze. A 165 négyzetméteres emeleti rész a hegyoldali fekvésnek köszönhetően az utca szintje, ide került a konyha-étkező, nappali, 3 hálószoba, 2 fürdő, alul pedig játszószoba, vendégszoba fürdővel, mosókonyha és egy kisebb konditerem kapott helyet.

A lakberendezés során egyértelmű volt minden választás: világos bútorok és falak, színesebb kiegészítőkkel kombinálva. A berendezés nagy részét az egyedi méretezés miatt asztalos készítette el a terveim alapján, közülük is a nappali polcrendszere a kedvencem. A nagyszülőktől megörökölt barokk bútorokat felújíttattuk, és a télikertben tökéletes a helyük, mindennapi használatban is vannak. Egyik alapelvem, hogy a lakás van értünk, nem pedig fordítva, így a tervezés során mindig a praktikumra, funkcionalitásra törekszem, olyan anyagokat, bútorokat választva, amelyeket szívesen, féltés nélkül használhatnak a tulajdonosok. A lakás a sok üvegfelületnek köszönhetően nagyon világos és napfényes, amiért rajtunk kívül a szobanövényeink is hálásak. A házban több kedvenc helyem is van, az egyik a reggeli kávézáshoz a télikert óriásfotelje, a másik pedig a kertre néző dolgozósarok, ahol könnyű elmerülni a munkában.

A házat gyorsan belaktuk, nagyon megszerettük, számunkra a tér, a fény és a funkció tökéletes kombinációja. Örömmel töltjük el itt mindennapjainkat, és szívesen látunk vendégül családot és barátainkat.

  

Az ingatlanok marketingeseként mindig arra törekszem, hogy a maximumot hozzam ki az otthonokból, mind funkcionalitás, mind szépség tekintetében.

gellerthegyialmok portre

Kamarási-Mecsér Dóra
lakberendező,
home staging

A konyha-étkező kialakítása okozott némi fejtörést, mert hiába a nagy alapterület, az innen nyíló sok ajtó miatt korlátozottak a lehetőségek az elrendezést illetően. Az étkező falán lévő tapéta mintája visszaköszön a nappali foteljeinek kárpitján.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.