A gyermekkor nyomában

A gyermekkor nyomában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Életünket, személyiségünket nagyban befolyásolja a hely, ahol felnőttünk. Ide kötnek a legkorábbi emlékeink, így elszakadni tőle igazán sosem tudunk. Vásárhelyi Ilona lakberendező régi adósságát törlesztette néhai szülei felé e vidéki családi ház felújításával.

agyermekkornyomaban 720


E több mint 100 éves, eredetileg tornácos parasztház Pest megye kis falujában, Áporkán áll, amely valaha felmenőimé volt, nekem szülőházam is. Hagyományos építészeti jellegét a többszörös átépítések, bővítések nyomán jórészt elveszítette, s miután a benne lakó baráti család is kiköltözött, úgy gondoltam, egy tisztasági festés után új bérlő után nézünk. Hiszen egy ház halála, ha üresen áll, ám miután alaposabban felmértük az ingatlan állapotát, rájöttünk, hogy itt a kozmetikázás bizony kevés lesz. A festetésből falbontás, padló- és nyílászárócsere lett, minden helyiség álmennyezetet kapott, teljesen megújult a víz-, elektromos- és fűtésrendszer is.
A korábbi felújítások során szakértőt nem vontak be a térszerkezet kialakításába, így a legfontosabb kérdés most az volt, hogy hogyan lehet ezt a régi házat a mai ember számára kényelmessé, világossá, praktikussá tenni, anélkül, hogy alapjaiban kelljen megváltoztatni belső elosztását. A korábbi zárt folyosóra néző sötét hálószobából a folyosó megszüntetésével világos nappali lett, a másik két, egymásból nyíló szobából pedig egy folyosó leválasztásával egy kisebb és egy nagyobb háló. Amennyire csak lehetett, egybe nyitottam a konyhát, a nappalit és az étkezőt, így jól elkülönül egymástól az intim és a társasági zóna. Az épület korára és vidéki elhelyezkedésére tekintettel a stílusban fellelhetők régies, nosztalgikus jegyek. A berendezésnél arra figyeltem, hogy legyenek bent a múltból megőrzött tárgyak, és hogy a stílus passzoljon a vidéki életmódhoz, ne legyen nagyon idegen egy több mint százéves házhoz. Ami megmenthető és felhasználható volt, azt felújítottam. Az istállóban talált régi ajtóból dekoráció lett, de új külsőt kapott a nagyobbik hálószoba szinte teljes berendezése, a konyhabútor, vagy a nagyszülőktől örökölt kis pad is.

A színvilág is igazodik a klasszikus vidéki életformához. Alapjaiban a fehér és a nagyon halvány pasztell dominál, amit itt-ott megtörnek a szürke és a kék különböző árnyalatai. A stílust mégsem lehet beskatulyázni egyik irányzatba sem: kicsit vintage, kicsit tanyaház, modern elemekkel vegyítve. Karakteressé a fekete lámpák és a bútorokon megjelenő fekete szín teszik. Visszatérő stíluselem a fehérre festett lambéria, illetve a rusztikus mintázatú tölgy padlóhoz színben passzoló modern kisbútorok. A ház a felújítás után kényelmes és modern otthona lehet új lakóinak.

  

Célom a megbízók érzéseinek formába öntése, a tér életre keltése. A kiindulópont a lakók egyénisége, ízlése, életvitele. Szeretem az egyszerűt, a hívogató, meleg otthonokat, kerülöm a túlzásokat, hiszem, hogy a kevesebb több.

agyermekkornyomaban portre

Vásárhelyi Ilona
lakberendező

A fürdő burkolatain visszaköszön a konyha- étkező színvilága, karakterét a fekete csaptelepes mosdószekrény és a kör alakú fabetétes tükör adja.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.