Eklektika a felhők között

Eklektika a felhők között

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A belvárosi tetőtéri lakás elhelyezkedése, kialakítása, berendezése és atmoszférája egyértelműen nagyvárosi. A tér eklektikus, laza, elegáns, könnyű élni itt annak, aki urbánus alkat, és annak is, aki a nyugalmat szereti.

eklektikaafelhokkozott 720


Bár a főváros egyik legszebb és legfrekventáltabb részén, a pesti zsinagóga-negyedben található ez a 89 négyzetméteres lakás, elhelyezkedéséből adódóan mégis jól elkülönül környezetétől. Az itt lakókat szomszédok sem zavarják, ugyanis nincsenek. Nagy ablakfelületek, sok fény és egyedi panoráma teremt igen különleges atmoszférát. Vendéglátónkat, aki egyben az enteriőrök tervezője is, elsősorban a tetőtéri lakás elhelyezkedése és a benne rejlő lehetőség vonzotta, például a tetőterasz, ami régi vágya és a lakás éke lehetne, de ennek kialakítása még várat magára. Az átlátható terekben a használatból eredő funkciók mégis jól elkülönülnek. A lakás meghatározó elemei a gyönyörű gerendák a mennyezeten: a plafont korábban gipszkarton fedte, amelyet a tervező lebontatott, mögötte előbukkantak az eredeti, tömör fagerendák és meglepetésére a vasszerkezet is, ami egy hídra emlékeztetett. Egyértelmű volt számára, hogy mindkettőt megtartja.

Az otthon jellemzően „hand made”: kézzel festett falszakaszok, a nappali padlóján a festés akárcsak egy rózsaablak fénye, a falak éleit lécek védik és díszítik, és még sorolhatnánk a különböző, eredeti dizájn megoldásokat. Az előszobában azonnal kitűnő a felütés: igényesen megmunkált, koptatott-festett kékes- fekete falszakaszba botlunk. Innen kétfelé vezet az út, a glamour fürdőszobába, illetve az étkező-konyha-nappali füzérébe. A falfelületekkel való játék végigkísér bennünket: a konyha- étkező rész nyitányaként a nyers-festett tégla és az egyedi graffitikkel készült dizájn radiátor a trendi romkocsmák világát idézi. Szemközt faltól falig ablakok futnak, a sok fénnyel mintegy ellenpontozva a domináns fekete színt (a tulajdonos az eredetei ablakmérettel elégedlen volt, egyedi méretű ablakokat vágatott). Az így beáramló fényárba kerültek a karakteres étkezőszékek és a körlapú, kihúzható asztal, mellette a jobb sarokban egy kicsi sziget, ami dolgozószobaként funkcionál. Az étkező és a konyhasziget pár lépésnyire van egymástól. A konyha eklektikus csemege, minden high-tech, és keveredik benne a beton, a plasztik és a fa. A lakás belseje felé haladva a tér kissé keleties hangulatra vált: a kellemes szürke kanapé fölé marokkói csillárokat, lámpákat aggatott a tervező, a kelet világát idézik a textilek és a tömörfa dohányzóasztal is. Ellenpontként a nyers téglafal előtt egy fém posztamensen kortárs szobor, remek összképet ad. A tulajdonos a csend és elvonulás jegyében alakította ki a hálót a lakás legtávolabbi zugában. Az ágy egyedi tervezésű, a geometrikus textilhatású tapétára egy Tereskova kép került (a festőművész-énekes a tervező barátja). Glamour, fekete, kelet, eklektika, nőiesség – ez a hangulat hatja át a fürdőszobát is, ahogy a lakás egészét.

Minden részlet személyes, egyedi, nagyvilági, mindennek története van, ezért kicsit sajnálja is a tulajdonos, de most új lakókat keres otthonának, hogy kipróbálhassa a vidéki, természetközelibb életet is. Arra azonban büszke, hogy sikerült életre keltenie egy nagyvárosi lakást Európa szívében.

  

Munkáimban egyaránt megjelenik az európai trend és az egyéni, művészi szellem. Elsősorban a nagyvárosi, mozgalmas, eklektikus terek alkotását kedvelem, amelyekbe belecsempészek néhány grafikai elemet is.

eklektikaafelhokkozott portre

Kamarás Ágnes
enteriőrtervező, grafikus

A nappaliban a keleties tárgyak és a lámpák finoman alkotnak egységes képet, esténként az éjszaka fényeivel páratlan hangulatot árasztanak. A rusztikusság, a kezeletlen felületek jelentik a kortárs trend egyik fő irányvonalát.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.