Napfényes fészek a tetőtérben

Napfényes fészek a tetőtérben

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Belsőépítészként néha az eredeti alaprajzot teljesen átszabva, egy helyett négy gyermek számára kell kényelmesebbé tenni egy otthont, s mivel ilyen nagy család mellől elszabadulni sem könnyű, érdemes itt-ott némi izgalmat is becsempészni az enteriőrbe. Így volt ennél a megbízásnál is, ahol a házaspár hófehér, fényes festésű-burkolatú fészekre vágyott.

napfenyesfeszekatetoterben 720


Vadregényes történet előzi meg e különleges adottságokkal bíró, 151 négyzetméteres kétszintes tetőtéri lakás alaprajzának megszületését. Egy neves belsőépítész felületes terveiben csalódva találtak ránk a szerkezetkészen vásárolt lakás tulajdonosai, mert azon felül, hogy a tervek megvalósítása irreálisan magas költséggel járt volna, nem alakított ki elegendő helyet az akkor már meglévő két gyermek és a tervbe vett további két baba számára. Menjünk hát és segítsünk!
Amikor a hna design tagjaiként építész férjemmel ott álltunk a lakás közepén, a nappaliban, a két férfi már apaként, együtt kereste a megoldást. A lakás alapos felmérése és három órányi szemlélődés után nagyjából körvonalazódtak a lehetőségek, hogy szerkezeti okok miatt mit lehet tenni és mit nem. Három-négy verziót átbeszélve, a legkisebb átalakítástól haladva a nagyobbak felé, végül közösen rátaláltunk az ideális megoldásra.

A legnagyobb gondot az okozta, hogy a lakás mindkét szintje tetőtéri volt, rendkívül nehéz, legyezőszerű alaprajzzal és nagyon sok közlekedőtérrel. Az akkorra már majdnem kész lakást végül teljesen likvidálni kellett sok-sok meglévő fallal, burkolattal együtt, hogy azután a tervezőprogramban úgy szülessen újjá, hogy az valóban négy gyerek befogadására legyen alkalmas. Az emeleti gyerekszint egyetlen szobácskája a két nagyobb gyermeké lett, kaptak mellé még egy saját vécét és egy nyitott légterű dühöngőt is. A földszinten kiszélesítettük a kör alaprajzú, üvegtéglával körbefalazott lichthofot körülölelő folyosót (igazodva a tető gerendáihoz), így ide kerülhetett át az emeletre vezető lépcső. Az alaprajzon a lenti gardrób dupla belmagasságú, egészen a tetőszerkezetig ér, így rettentő sok mindent elnyelt. A folyosó melletti részen megmaradt a tágas hálószoba, s az ezzel szinte egy légterű fürdő, és egy mosókonyha is született zuhanyozóval. A bejárat melletti gardrób megnőtt, a felesleges fürdőszoba pedig vendégvécévé avanzsálódott, s mellé kerülthetett egy aprócska kamra is. A konyhaétkező- nappali megmaradt az eredeti helyén, a konyha mellé biggyesztettünk egy olvasósarkot is, a könyvespolcok és a médiafal pedig a nappali újonnan kialakított falára csúszott.

A legfontosabb változás a földszinten kialakított babaszoba volt, amely közvetlenül a szülők szobája mellé került, így a két nagyobbacska gyerek mellé már vidáman érkezhettek az újabb babák. Egyikük a tervezés során már úton is volt, és időközben megszületett a negyedik is. A családnak sajnos abba is bele kellett kóstolnia, milyen egy kisbabával félig kész lakásban dobozokból élni, olyanokból, amiket vastagon belep a cementpor. No, de ez már a múlt, az új alaprajzú otthonban az életterek tágasak, a funkciók logikusak, a közlekedés leegyszerűsödött. Minden és mindenki megtalálta a helyét, minden szép új és csillogó, a nagy üvegfelületeken mindent átjár a fény és a melegség, egy-egy cseppnyi bujasággal fűszerezve. A kanapé a tulajdonosok elképzelésének megfelelően a hihetetlen izgalmas kilátás felé fordul, amiről szemlélve a vasúti síneket kicsit olyan érzésünk támad, mintha nem a Déli pályaudvarra, hanem legalább is a ház alagsorában futnának a gyorsvonatok.

  

A hna design studio csapatában főként belsőépítészként és színszakértőként tevékenykedem. Szívemen viselem az ergonomikus, családra szabott otthonok tervezését, az újrahasznosítást, no és legfőképpen a harmóniát.

napfenyesfeszekatetoterben portre

Hujber Nagy Aletta
építész, belsőépítész

A szülői fürdő, amelyet egyetlen üvegajtó választ el az éteri hálótól, „klubos” hatást kapott: mennyezetére fekete fényes felületű plexilap került, amit a megrendelő saját kezűleg szerelt föl.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.