Kívül-belül nyár a penthouse-ban

Kívül-belül nyár a penthouse-ban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor Gonzalo Pardo építész megszerezte a tetőtéri lakást Madrid központjában, egy nyitott, átlátható élettérről álmodott, amely valódi menedéket nyújt a város zajától, a mediterrán térségre jellemző emberközeli enteriőrrel.

kivulbelulnyarapenthouse 720


A hedonizmus és az öröm valószínűleg a két a legjellemzőbb fogalom, amelyeket ennek a madridi tetőtéri penthouse-nak az átalakításánál szem előtt tartott a tervező. Mindez megmutatkozik a víz, természet, a fény és a dús növényzet együttes jelenlétében, amelyek általában is oly jellemzők a mediterrán lakásokra, amelyekben az enteriőrök olyan érzést sugároznak, mintha mindig nyár volna! Az ingatlant néhány évvel ezelőtt Gonzalo Pardo spanyol építész és felesége vásárolta meg saját célra, ám a lakás eredeti állapotában nem felelt meg elvárásaiknak.

A csodálatos külső terek meggyőzték azonban a benne rejlő lehetőségekről, ugyanis két, déli fekvésű, tizenhat négyzetméteres terasz is tartozik hozzá, valamint egy 11 négyzetméteres északi fekvésű kert. Utóbbi belülről locsolható is, és az üvegtetőbe épített nyitható ablakoknak köszönhetően melegház-tulajdonságokat kölcsönöz a térnek. A legtöbb munka mégis a belső terekkel akadt. A lakás a klasszikus felosztás szerint, pusztán funkcionalitás szerinti szobákból állt: a nappali tér túl szűkös volt, a fürdőszobához egy keskeny folyosón keresztül lehetett csak hozzáférni. Az új kialakítás szerint a lehető legtöbb térelválasztót kiváltották, hogy a szobák közötti határok teljesen elmosódjanak, és hogy minden élvezet kellőképpen érvényre juthasson. Vagyis télen kényelmesen ücsöröghessenek a kandalló mellett, a benti medencében nyitott ablakok mellett lehessen fürödni a sok zöld növény között, egy szép nyári éjszakán lehessen olvasni a teraszon vagy a csillagokat nézni a tetőről… A test és érzékelés mindezen álmok főszereplője tehát ebben az otthonban. Ezért van az is, hogy a testápolás, majd a pihenés sorrendjét követi a fürdőszoba és a hálószobák összekapcsolt egysége a ház szívében, nem megfeledkezve a praktikus tárolórendszerekről sem. „Én mindig úgy gondoltam, hogy egy jól sikerült ház kulcsa a jó tárolórendszereken múlik.” – vallja az építész.

A fából készült gardróbszekrények a ház központi helyét foglalják el, amely a ruhák, lepedők, törülközők és egyéb tárgyak tárolása mellett egy titkos bejáratot is rejtenek a fürdőszobához, ami szintén a ház egy kisebb meglepetése. Hogy a főzés, evés, alvás, testmozgás, a társas együttlétek, a munka vagy pihenés magától értetődő módon történhessen, a környezetet a tárgyak alakja és pozíciója határozza meg, mintegy forgatókönyv szerint. Gonzalo elégedett a végeredménnyel, véleménye szerint otthona egybefog mindent, amire szükségük van: a sok beépített játékosság és kisebb meglepetésszerű elem következtében lakása kielégíti az optimális élettérrel szemben támasztott elvárásokat, azaz a funkcionalitáson túl egyesíti a modern élettér értelmét is.

  

Gyerekkora óta legszebb nyarait a mediterrán térségben töltő Gonzalo Prado belsőépítészeti munkáira a teljes átláthatóság jellemző, ami az úgymond „hedonizmust”, mint filozófiai koncepciót helyezi előtérbe, miszerint az emberi létezés egyik fő eleme az élvezetek, az öröm keresése.

 


A fa mindenütt jelen van a lakásban, a padló sötét Jatoba Dél-Amerikából, a falakon és a mennyezeten a fehér dominál, a konyha munkalapja szintén fehér Corian, a teraszra pedig téglaszínű katalán burkolólap került.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.