Stílusos villa az Alpokban

Stílusos villa az Alpokban

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A svájci St. Moritz a világ talán egyik legkeresettebb téli üdülőhelye. A nehezen megtalált jó adottságú telken a műgyűjtő angol házaspár számára itt alakított ki egy kortárs téli alpesi villát az építész, majd következett a jó nevű lakberendező, Nicky Dobree.

stilusosvillaazalpokban 720


Saint-Moritz évtizedek óta a világ síparadicsoma, Alfred Hitchcock, Brigitte Bardot, Greta Garbo, Liz Taylor és a Kennedy család is rendszeresen járt erre. De a divatos ötcsillagos státusz ellenére a hely megőrizte eredeti bájának nagy részét, centrumában egy álmos kis faluval. Felső-Engadine völgyében hagyományos, vastag kőfalú, apró, csúcsos ablakos, sgraffito homlokzatú házak állnak, összetéveszthetetlen jelleget kölcsönözve a helynek, kitűnően illeszkedve a világhírességek téli bungalóihoz. Manapság az emberek a világ minden tájáról jönnek ide élvezni a napfényt, a luxust és a jó levegőt, amely olyan frissítő, akárha az egekben járnánk. A legenda szerint 1864 őszén az egyik St. Moritz-i faház tulajdonosa, Johanes Badrutt merész fogadalmat tett: megígérte a helyet akkor még csak tavasztól őszig használó nyári vendégeknek, hogy a következő szezontól már télen is élvezhetik szállodájában az enyhe napsütést kabát nélkül, egy szál ingben. Ellenkező esetben megtéríti számukra az utazási költségeket. Barátai karácsonykor vissza is tértek Felső-Engadine-be, ahol egészen húsvétig maradtak, majd szép barnán, kipihenten tértek haza Angliába. Ők voltak az Alpok első téli turistái, így született meg a téli szezon a svájci St Moritz-ban. A lakberendezőnek, Nicky Dobree-nak tehát ebben az elit környezetben kellett nagyot alkotnia, hogy stílussal és megfelelő modernséggel alakítsa ki a reá bízott téli faházat.
Mivel a világ egyik legkeresettebb téli üdülőhelye ez, a tulajdonosoknak nem volt könnyű ingatlant találni. Az építész eredeti koncepciója olyan ultramodern és minimalista tervezés volt, nem követve sem a helyi építészeti stílust, sem ügyfelei eredeti elképzeléseit, végül mégis elnyerte tetszésüket. A belsőépítész, Nicky Dobree számára pedig az volt a kihívás, hogy a faházat minél több melegséggel töltse meg, egyéniséget és helyi jelleget adva az enteriőrnek, erősen kortárs dominanciával. „A hatalmas, nyitott terű nappaliból a Silvaplana-tóra nyíló lenyűgöző kilátásból sokat inspirálódtam: csillogó tó, sűrű zöld erdő, a túloldalon hófödte hegyek…” – mondja Nicky. Tehetséges helyi kézművesek seregeit bevonva, a legfinomabb természetes anyagokat – fa, kő, bőr, réz és üveg – használta fel a dizájn enteriőrökhöz, majd intelligens világítással, okos megoldásokkal mindezeket az alapanyagokat életre is keltette. A társaságkedvelő megbízónak nagy családja van, ezért a vendégek kényelmét, kikapcsolódását szolgáló környezet megteremtése alapvető elvárás volt, amelynek Nicky magas szinten eleget is tett.

  

A luxusvillák, -szállodák tervezésére specializálódott belsőépítész nem kevésbé ambíciózus tervezői mottója szerint otthonaink befolyásolják hangulatunkat, és környezetünk megváltoztatásával életünket is megváltoztathatjuk.

stilusosvillaazalpokban portre

Nicky Dobree
www.nickydobree.com

Az élénk kék paletta a hálószobában is folytatódik. A gyapjú és a kasmír fényűző kombinációja meleget áraszt, az állatszőrt imitáló párnahuzatok, kürt-talpazatú éjjelilámpák mellett a legnagyobb kényelemben lehet pihenni.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.