Tökéletes harmónia a hegy lábánál

Tökéletes harmónia a hegy lábánál

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Miután a házaspár évekig lakott és dolgozott London központjában, lelkesedtek a gondolattól, hogy olyan helyen éljenek, ahol érintetlen természet veszi őket körül. Fokvárostól nem messze, a hegyek lábánál álló házukat csodálatos zöld táj öleli körül, ahonnan túrautak vezetnek a magaslatokba.

tokeletesharmoniaahegylabanal 720


Annak ellenére, hogy a belsőépítész házaspár mindkét tagja Londonban született, Katrina és férje is Dél-Spanyolországban jártak iskolába, és ott találkoztak először gyermekkorukban. A tengernél eltöltött évek emlékei még ma is mosolyt csal arcukra. Most, hogy megszületett a kisfiúk, úgy érezték, vissza kell térniük egy természetközelibb életmódhoz, ezért döntöttek Fokváros mellett, ahol a feleség édesanyja is él. Húsz percre a belvárostól, húsz percre a tengertől és húsz percre a nagyszülők hazától áll új, pazarul berendezett otthonuk. Kutyájuk, Chili, aki Londonból érkezett velük, szintén örül új környezetének.
A fokvárosiak Constantia csendes, de viszonylag elit körzetét kissé unalmas vidéknek tekintik, de a tulajdonosoknak a nyugalom inkább vonzó volt. Mindketten sokat utaznak, havonta egyszer a férj Londonba, Katrina Sanghajba, bár emellett még van egy londoni lakásuk is, amelyet rövidebb időkre ki is tudnak adni.
A telken a ház előtt álló három, kissé szokatlan, de elbűvölő fa – egy pálma, egy Norfolk-szigeti fenyő és egy borsfa – volt az első, ami azonnal a házhoz vonzotta őket, no és a csodálatos kilátás a Table Mountain legendás hegycsúcsaira. Bár a ház a vásárláskor jó állapotú volt, de se modernnek, sem inspirálónak nem lehetett nevezni. Igazi helybéli, vidékies stílusú épület volt, aminek láttán a belsőépítész házaspár fantáziája azonnal megindult, amikor elképzelték, mi mindent is lehet majd kihozni belőle.
A ház alapjait megőrizve a belső falakat eltávolították, áthelyezték a mennyezetet, és hozzáadtak egy második emeletet is. Mivel az épületnek könnyűszerkezetes acélváza volt, ezzel az a kihívás járt együtt, hogy az alaprajznak nagyon precíznek kellett lennie, utólagos kiigazításokra kevés lehetőség nyílik, és a tervezőknek ez idáig még nem volt dolguk ezzel a technológiával. Az acélgyártóknak megadott információknak tehát minden részletre kiterjedőnek kellett lenniük. Ez a környezetbarát építési mód egyébként kevesebb helyszíni munkát igényel, ami azonnal vonzó volt számukra. „A szerkezet nagy részét előre gyártják, és a megérkezéskor gyorsan összeállítják. Nagyon izgalmas látni, ahogy az összes elem a helyére került.” – szól pozitív tapasztalatuk. A berendezéshez az Egyesült Királyságból fél konténer bútort és néhány művészeti tárgyat szállítottak ide, néhányat kifejezetten az új házukhoz vásároltak, de a többiek már korábbról megvoltak. Miután az elmúlt hat évben négyszer is költözködtek, a különféle bútorokat és szerelvényeket raktárakban tárolták, amelyek közül néhányat már majdnem elfelejtettek. Nagyszerű volt tehát mindent újrahasznosítani, és helyet találni nekik új házukban.

  

A Play Associates londoni székhelyű belsőépítész-iroda olyan különleges házak megtervezésére vállalkozik, amelyek formájukkal, méretükkel és a felhasznált anyagok újszerűségével meghökkentenek. Az általuk preferált, kissé etnikus bútorok nagy része helyi kézművesek munkája.

tokeletesharmoniaahegylabanal portre

www.playassociates.com

Igazi különlegesség a hatalmas belmagasság, ami a ház egy pontján a tizenegy métert is eléri, nyolc méter a nappaliban és hat a hálószobákban. A kertben megőrizték az eredeti fákat, melléjük még rengeteg helyi, vadon élő növényt és avokádó-, sárgabarack- és citromfát ültettek.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.