Éjjel-nappal mediterrán

Éjjel-nappal mediterrán

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Akinek kertje van és könyvtára, annak megvan mindene, maradt ránk Cicero gondolata. Bár a kerthez elegáns köríves terasszal csatlakozó mélyvörös vakolatú ház belsejét csak a képzeletünk teremtheti meg, a csodás kertet látva, gazdag és rendezett könyvtára lehet vendéglátóinknak…

 

12

 

Épp annyi mediterrán életérzés keveredik az eleganciával, ami nem tájidegen. Átgondolt és megtervezett az élő környezet, de nem természetre erőltetett. Amikor Maros Krisztián kertészmérnök elkészítette az első terveket, modern, tiszta, kert vonalai rajzolódtak ki a papíron süttői mészkővel, kevés fémmel, majd jött egy csavar: a kert tulajdonosa egy véletlen találkozás alkalmával beleszeretett a bontott téglába, ami gyökeresen megváltoztatta a kert későbbi életét. Új terv született, immár a régi téglák bűvöletében, ami valóban alapvetően megadja a kert karakterét.
Persze minden a funkcionális átrendezéssel kezdődött, hogy az aránylag keskeny telken vizuális tagolásokkal, épített és ültetett fókuszpontokkal javítsanak a térarányokon, és kijelöljék a helyét játéknak, kerti wellness-nek, fürdésnek. Korábban is volt itt medence, csak épp hosszában, nyílt virág, cseperedett fa, de a tulajdonosok számára így vált valódi családi oázissá.

kerti út és környezete

A kerthez parkettamintában lefektetett téglaút vezet, és már itt ízelítőt kapunk a bontott téglából alkotott szép kirakású kerítésből, ami a ház mögött, a kert teljes kitárulkozásával mutatja meg igazán magát. Nagyon elegáns.

Hogy unalmas az egyenes járda? A burkolatjáték és a burjánzó növényvilág cáfolja meg a gondolatot. A geometriai vonalvezetés és a vegyes beültetésű növények izgalmas kontrasztot teremtenek, ugyanakkor szépen egymásba olvad a funkció és a zöld élmény.

Lehetőleg olyan növényeket ültessünk össze, amelyeknek hasonló a növekedési erélye, hogy ne nyomják el egymást a fejlődésben. Ha nem így döntünk, akkor biztosítsunk védelmet a „gyengébbeknek”: óvjuk gyökérgáttal a kisebb növényeket. Az elemek pontos összeillesztésére tanácsos ügyelni, különben a gyökerek ügyesen megtalálják a „menekülő utat”. A bambusz kordában tartásához kötelező a gyökérgát!

víz és fény

A zsalukőből készült, és ebbe precízen beépített, kis lejtésű műanyag medencét bontott téglafal takarja a szomszédoktól. A kert legnagyobb attrakciója este hívható elő egy távirányító segítségével. Mára a tulajdonosok sem gondolják másképp: a LED világítórendszerrel a kert éjszakai szobaként használható, ráadásul teljesen más arcát mutatja. Ahogyan beltéren, itt is megkülönböztetünk funkcionális és hangulatfényeket. Utóbbiak a látványelemekre, a vízköpőkre, néhány szoliter növényre fókuszálnak, és ezeket célszerű is egy áramkörre kötni, hogy egy gombnyomással egyszerre kapcsolhatók legyenek. A terasz, a garázsbejáró funkcionális, külön-külön is működtethető fényforrást igényel.

vörösfenyő

A medencéhez, a kert teljes szélességét kihasználva, vörösfenyő teraszburkolat épült. Olajos alapú favédő szerrel kezelték, és ezt a munkát – főleg az első években – évente kétszer, aztán ha telítődött a fa, ritkábban szükséges ismételni. A víz ugyanis nem árt a vörösfenyőnek, az UV-sugárzást azonban rosszul tűri. Jó tudni, hogy a vörösfenyő is tekeredik, tehát kizárólag saválló rozsdamentes csavarokkal rögzítsük, a többit kiszakítja magából.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.