Játékerdő boldog macskával

Játékerdő boldog macskával

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Hogy rögtön bizonyságot is nyerjek vendéglátóm kertfilozófiájából: az interjú végén két szép kecskerágóval tértem haza. Előre több fajtát is készletez, amúgy sem szeret sokat költeni növényekre, inkább innen-onnan kér, azt szaporítja, ajándékozza tovább. Autós nagyvállalkozó létére igazi földközeli ember. Szereti az erdőt, az állatokat, most éppen akácból kísérletezett ki olcsóbb talajtakarót a fenyőmulcs helyett. Elvágyik hát élni egy nagy erdőbe, gazdálkodni szeretne, feloldódni a természetben. Addig is vigaszképpen teremtett magának egy játékerdőt.

04

Rézsű

A tömör kerítésfal rézsűjében egymást váltják a dús talajtakarók, virágzó bokrok, snidling, a rovarok, bogarak elrettentésére fokhagyma, szép termést ígérő eper, áfonya, málna, amelyek a 30-40 éve itt díszlő orgonát leszámítva mind a tulajdonosok keze munkáját dicsérik. Talán csak ribizliből van hiányérzete a családnak, de a kaputól a házig vezető utacska mellett még bőven van hely további töveknek.  
A kert sarkába telepített uszoda körül a meredek rézsűről rendszeresen lemosta az esővíz a földet, növényeket. A jó ötlet sok kínlódás után született meg: nagyobb fehér kövekkel beborítva dekoratív hátteret adnak az uszodának, a pálmák, a kövek közé ültetett dísznövények pedig mediterrán hangulatot teremtenek a fürdőzéshez.

Játékerdő

„Megbeszéltük a családdal, hogy amíg nincs saját erdőm, itt lesz az én kicsi erdőm” – mutatja vendéglátóm a körülbelül 3x3 méternyi területet a kert sarkában. Egyik felében laknak a szelíd állatok, a másikban a vadállatok. Kilencféle fenyőt számolunk meg benne, a lucfenyő édesanyja karácsonyfája, amit mindig kiás és visszaültet, aztán van itt törpe ezüst, normál erdei fenyő, közönséges jegenyefenyő, kék atlaszcédrus, egy ciprus, törpe fészekfenyő és kétféle tuja.

Ápolt gyep

Az impozáns méretű kertben kifogástalan a fű: mintha süppedős perzsaszőnyegen járnánk, olyan tömör és üde. Foglalkozni kell vele, mert magától nem „működik”, mondja is a tulajdonos, aki maga nyírja, gondozza, szerencsére ma már automata öntöző locsolja. Némiképp mentegetőzve hozzáteszi, hogy idén még csak megszellőztette a füvet, a rendszeres műtrágyázás mellett azonban van egy saját módszere is: minden három-négy nyírás után, ahol egy-egy ritkásabb foltot lát, „besózza” fűmaggal, így lesz mindenütt egyenletesen szép.
A kert első részében a nagy fűfelületet két sziget oldja fel. A medence burkolóanyagából megmaradt néhány szál, ezeket geometriai formákká összeillesztve két ágyás született, a murva között növények díszlenek. Néhány éve pálmafákat is ültetett, egy-két telet ki is bírtak, de idén kettő elfagyott, így hát jobb majd védett helyen átteleltetni őket. A megújulás, változás itt is tetten érhető: az egyik formában már dekoratív válogatott mészkő van, egy hónap múlva a másik is új ruhát kap.

Gyümölcsös

A kert akkor teljes, ha gyümölcsfák is vannak benne. Vendéglátónk gazdálkodói szemlélete itt is jól tetten érhető: a körte- és almafákat sövényszerűen metszi, így nem foglalnak el sok helyet a kertből, nem kínlódik a magas ágak permetezésével, jól átvilágítja a nap, és minden szem gyümölcs betakarítható (az egyik évben rogyásig teremnek, idén a körtefa sztrájkol), ráadásul alatta megterem a saláta, petrezselyem, újhagyma is. A legjobb, ha délre vagy nyugatra néz a sövényfalunk, előbbi mellett kajszit vagy őszibarackot is nevelhetünk, de ügyeljünk az öntözésre, a körte pedig a szélvédett helyet kedveli. Az almát közvetlenül a falra is „lapíthatjuk”, a kajszit és az őszibarackot pedig a faltól kissé távolabb kialakított támrendszerre futtassuk, hogy a lombja jól levegőzzön.

Fenyőhöz a házat

Vendéglátóink tizenhat éve lakják ezer négyzetméternél is nagyobb kertjüket. Így hát évről évre szépül, változik, ahogy a növények birtokba veszik, egyik része újrahangolódott a házépítés miatt, majd három éve elkészült az uszodarész is. A ház melletti hatalmas, méltóságos fenyőfát a hetvenes években ültette el a tulajdonos édesanyja, tulajdonképpen e köré tervezték a házat.
A kert legintimebb zugában alakították ki a medencét, amelynek formáját a tulajdonos maga álmodta meg. Interneten megvásárolta a mozaikcsempét, hívott burkoló szakembert, de a minőségi munka kétszeri visszabontás, újravakolás után is csak a negyedik vállalkozónak sikerült. Így történt, hogy a használatbavétel két évet csúszott. A munkából a keramikus feleség is kiveszi majd a részét, ősszel újrafugázza a sérült vagy kipattant szemeket.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}