Álmodozzunk, amíg a kert szunnyad!

Álmodozzunk, amíg a kert szunnyad!

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Legyen csak a sorház előtt néhány négyzetméterünk vagy a házat körbeölelő nagy kertünk, tudjuk, hogy soha nincs kész: ad tennivalót és örömöt bőven. Az előttünk álló néhány zord hét jó idő a tervezgetésre. Ebben segítünk néhány ötlettel, amelyeket szakavatott mesterektől és lelkes diákoktól lestünk el a Magyar Kertépítő Versenyen.

 

02

 

Miért modern kert?

Mert kis helyen is dekoratív, könnyű kialakítani, egyszerűbb a fenntartása, tiszta, átlátható, jól használható és persze divatos. A Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola diákjai sok saját kivitelezésű ötlettel építették meg ezt az igazán szép és hatásos kertet. Méretre készültek a lemezből hajtogatott medencék, a növénytartó planténer és a kiemelt ágyak is.
A tűz-víz, fekete-fehér ellentétére építeni izgalmas, ugyanakkor szoros összekapcsolódásukat is kifejezhetjük növényhasználatban és kerttechnikában egyaránt.
Egy tetőkert növényeinek megválasztásánál fontos szem előtt tartani, hogy kitesszük azokat az időjárásnak, kevésbé védettek. Ezért kerüljön bele magasabb fa, ami árnyékot adhat, huzalra futtatott növény, ami a széltől védi a kint tartózkodókat, de mégsem zárja be teljesen a teret. Fűféle, ami a szélsőségesebb időt is bírja, valamint olyan formára nyírható cserje, ami szintén strapabíró. A víz jelenléte is fontos. Itt mind álló vizet, mind mozgó vizet használtak a diákok, kihasználva a kedvező pszichikai hatásukat (csobogó hang, csillogó felület). A kerti bútor megválasztása is kulcskérdés. Színével egy újabb vonzó ellentétet csempészethetünk a kertbe. 

Természetes hatású kert

A tájképi kertek legismertebb stílusa a „tájképi angol kert”. A térségre jellemző kő és növényanyagok felhasználása mellett a természetes, laza ,arányos, kert dús növényvegetációval épül. A Biotó Kft. fürdőtó és dísztó alkotásainál is a tájképi irányzatot képviseli. Mottónk: „Egy tó úgy nézzen ki, mintha mindig ott lett volna”. A fólia a tavon belül, és azon kívül sem látszik, a tópartkialakítás is természetes hatású, az tó ökológiai rendszere pedig mesterséges szűrők nélkül is működik. A speciális összetételű halállományt nem kell etetni, a tó eltartja őket. Egy tájképi kertben is kiemelten figyelünk arra, hogy hasonló igényű növényeket telepítsünk egymás mellé. Mind víz-, mind fényigényre igaz ez.
Ha a tájjelleg megengedi, érdemes néhány nagy sziklát is felhasználni a kertben. Egy jól elhelyezett szikla megfelelő növénykörnyezettel már sziklakertnek tekinthető. „Gyakran használunk mohás köveket is – beszél munkájukról Szucsik Attila kertészmérnök –, így tökéletesen azt az illúziót tudjuk kelteni egy frissen elkészült tónál, vagy kertrészletnél, mintha az már évtizedek óta ott lenne.”
A falusi kerteknél a természetességre, a környezettel való harmóniára való törekvés a lényeg. Jól mutatnak itt a fűszer- és a gyógynövények (kakukkfű, citomfű, menta, rozmaring bazsalikom), látványos virágzást produkálnak a gyógynövények (kasvirág, körömvirág, mályva, levendula, mák, vasfű, kankalin, zsálya). Egyéb évelő növények: margaréta, gyűszűvirág, gyöngyvirág, pünközsdirózsa, aranyvessző (a nemesítet steril változat), harangvirág, szarkaláb, napfényvirág. Cserjék: mogyoró, fagyal. Malomkő, régi szekér, szekérkerék, a régi falusi élet szerszámai harmonikusan beleilleszkedhetnek a kert egészébe. A mesterkéltséget, modern stílust érdemes mellőzni.

Fával, kővel, kreatívan

A fát rengeteg dologra használjuk a kertben. Készíthetünk belőle teraszt, pergolát, árnyékolót, padot, komplett pihenősarkot. Megfelelő impregnálás után támfalként is használható. A fa könnyen megmunkálható, alakítható, színezhető, így ha fantáziánkat szabadjára engedjük, különleges formákat alakíthatunk ki belőle a hullámzótól az egyenes mértani formákig. Lehetőleg keményfát (tölgyet, akácot) használjunk kültérben a tartósság érdekében, a felületkezelő anyagokat pedig több rétegben vigyük fel, lehetőleg kérjük szakember tanácsát.
A fa mellett a kert másik meghatározó természetes építőeleme a kő. Sokszínűsége és felhasználhatósága szinte vetekszik a fáéval, ám remekül ki is egészítik egymást. Kertünkben az ívesen kanyargó, antik tölgy színű támfalat erőteljesen töri meg a rozsdabarna foltokkal tarkított zöldpala csobogó, ami egyben a kert vizuális és élménybeli súlypontja is. Ugyanezt az anyagot zúzottkőként is megkaphatjuk, így a kialakított járófelület kellemesen harmonizál a csobogónkkal
E kertet az „Álmodozók” fiatal csapata, a Stipa Bt. kertészmérnökei, és a kivitelezésben segédkező Varga András kertészmérnök, egyéni vállalkozó alkotta.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.