A sziklakert varázsa

A sziklakert varázsa

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A legtöbb kerttulajdonosnak az a fő gondja, hogy kicsi helyen hogyan lehetséges minél több növényt úgy elhelyezni, hogy a látvány minden évszakban szemet gyönyörködtető legyen. Hát erre való a sziklakert, benne alacsony termetű, szőnyegszerű vagy párnás alkatú évelő növényekkel, törpe örökzöldekkel.

 

 

Alapvetően háromféle sziklakertet építhetünk. A mértani sziklakert szabályos alakú, faragott kövekből készített támfalakból, lépcsőből és teraszokból áll, mely együttes kapcsolódhat a lakóházakhoz vagy annak teraszához. A tájképi sziklakerttel a természetes sziklaalakulatot és az ott honos növényvilágot kívánjuk megeleveníteni, illeszkedve kertünk egészéhez. Napjainkban egyre divatosabbak a miniatűr sziklakertek, melyek egy-egy kőedényben, kerámia vagy tőzegbeton vájúban, vagy akár az erkélyen, egy virágládában is elhelyezhetők.

 

 

Helyválasztás és előkészületek

 

 

Az alpesi növények többsége nagyon fényigényes és jó vízelvezető talajt igényel, hiszen természetes élőhelyükön, a hegyes vidékeken is ilyen körülmények között növekszenek. A sziklakert építéséhez vagy eleve lejtős területet érdemes választani, vagy magunknak kell ilyet mesterségesen kialakítanunk. Mielőtt elkezdjük a sziklakert építését, a területet gyomirtóval kell kezelni, mert később az évelő gyomnövények kiirtása igen gondot jelent.

 

A sziklakert telepítéséhez először is válasszuk ki a megfelelő köveket. Ne feledjük, hogy a hegységek természetes adta sziklakertjeiben is a kő szépsége a meghatározó, és nekünk is arra kell törekednünk, hogy a köveink és a növényzet egymás szépségét fokozzák. Ne sajnáljuk az időt és az energiát a kövek kiválasztására, ellentétben ugyanis a növényekkel, a kövek örök életűek, így évtizedeken át ezek a darabok határozzák meg kertünk arculatát.
Igazán akkor esztétikus a kertünk, ha az építés során egyféle követ használunk, és ugyanebből a kőből kell készülnie a lépcsőknek és tipegőknek is. Ha lehetséges, nagy köveket használjunk, melyeknek csak egy része látszik ki a földből. Szegélynek jók a kisebbek is. Egy-egy kőből kalapáccsal kőőrleményt tudunk készíteni, mellyel a szabadon maradó földfelszínt kell meghinteni. A nagyobb köveket mindig úgy helyezzük el, hogy egy kicsit befelé lejtsenek, így az esővíz befolyik a növények gyökeréhez. Sziklakerthez a homokkő, mésztufa és a mészkő a legalkalmasabbak fajták. Egy-egy nagyobb mésztufatömb természetes mélyedéseibe - számukat mesterségesen is lehet növelni - , sokféle alpesi növény is ültethető. A természetben az alpesi növények köves közegben élnek, melyre víztartó törmelék rakódott le. Ezt kell utánoznunk a sziklakert talajánál, amelynél termőföldet és zúzott követ kell elegyítenünk, mivel laza szerkezetű, tápanyagban közepesen gazdag talajkeveréket kell előállítanunk. Mellőzzük a nitrogénben gazdag műtrágyákat, mert természetellenes fejlődést okozhat a növényeknél.

Növényültetés és ápolás

Évekkel ezelőtt nagyon nehezen lehetett sziklakerti növényeket beszerezni, de napjainkban minden faiskolai lerakatban bőséges választékban kaphatók hazai termesztésű sziklakerti évelők, törpecserjék és törpefenyők. A kis növésű fenyők egész évben díszítik a kertet, de érdemes úgy összeválogatni őket, hogy legyen köztük gömb alakú, oszlopos és terülő alakzatú, egy-egy magas törzsre oltott példány sárga, zöld és ezüst színekben.
A virágzó növényeket úgy tanácsos kiválasztani, hogy márciustól szeptemberig mindig nyíljon valami a kertünkben.
Az alpesi és sziklakerti növényeket általában kis konténerekben szaporítják, ezért bármikor ültethetők. A földbe került kis élőlényt gondosan öntözni és gyomtalanítani kell, a gyomnövényeket kézzel kell kihúzni. A későbbiekben a növényzet elhalt részeit metszőollóval óvatosan le kell vágni, nehogy rothadást okozzanak. A sziklakerti növénykéket lassú növekedésük miatt nem szükséges metszeni, de az erőteljesen terjeszkedő egyedeket tavasszal érdemes visszavágni.
Ha szeretettel gondozzuk kis sziklakertünket, hasonló érzés fog el bennünket, mint amikor a természetet járva hegyvidéki kirándulásainkon rácsodálkozunk egy-egy növényre, amint a meredek sziklafalban, mostoha körülmények között virítanak egy-egy repedésben. Ilyen varázslatra csak az ezerarcú természet képes.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.