Sövények, átgondoltan

Sövények, átgondoltan

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kerti térhatárolás legjobb és legszebb eszközei a sövények. Telepíthetjük a kert, a telek határaira, vagy a kerten belül, az egyes kertrészek lehatárolására, elválasztására. Szerencsés esetben és helyen akár a kerítést is helyettesíthetjük vele. Alkothatja lombos vagy fenyőféle, lombhullató vagy örökzöld. A sövényültetésnek és -gondozásnak számtalan szabálya és trükkje van. Érdemes a telepítés előtt több időt szánni a sövénybe kerülő fajok, fajták kigondolására, szakkönyvek beszerzésére, esetleg szakember igénybevételére. Soha ne másoljuk az aktuális kerti divatot, átgondolt tervezéssel tegyük inkább egyénivé úgy, hogy közben a környezeti adottságokra is figyeljünk.

 

 

Attól függően, hogy a kert az épített környezet dominanciáját hangsúlyozza-e, vagy inkább a természetet hivatott környezetünkbe csempészni, a sövény lehet nyírott vagy nyíratlan, szabadon növő. Természetesen ez utóbbi lényegesen több helyet igényel - a telek mérete is meghatározza tehát a telepíthető fajok jellegét. Egy keskeny telekből a szabadon burjánzó, két-három méter széles cserjesávok a használható terület jó részét elvennék, ezért az ilyen helyekre általában nyírott sövény ültetését javasoljuk.

 

 

Virágos sövények

 

Talán a legszebbek a virágos sövények: ezeket évente egyszer - virágzás előtt, mint például a Hibiscusokat (mályvacserje), vagy után, mint például a Forsythiát (aranyvessző) - formára igazíthatjuk, de nem avatkozunk durván a növekedésükbe. Így jellegüket megtartva szép virágpompával ajándékozzák meg a kerttulajdonost. Természetesen a virágzási idő nem tart örökké, ezért érdemes úgy összeválogatni a cserjesávok növényanyagát, hogy mindig legyen egy-egy díszítő szakasz a kertben.

 

A kertbarátok egy részét igazi gyűjtőszenvedély kerítheti hatalmába, és az összes kedvenc növényt megpróbálják - bepréselni - kertjükbe. Erről inkább lebeszéljük a tulajdonosokat, hiszen a kert egésze sokkal kellemesebb, ha megnyugtató, egységes felületek jellemzik, amelyet helyenként megszakíthat egy-egy szoliter, egyedi szépségével díszítő cserje, vagy jól összeválogatott cserjecsoport.

 

Az egységes felület természetesen nem jelenti azt, hogy csak egy faj vagy fajta használata lenne kötelező az egész kert lehatárolására: szakaszonként más-más, de növekedési jellegben, méretben egymáshoz illő cserjefajok kiválasztásával egységes, mégis változatos lehet cserjesávunk.
Alkalmas fajok
A kert lehatárolására általában 2?3 méter magasra növő fajokat telepítünk. Ilyenek például a Chaenomeles (japánbirs), a Cornus (som), Deutzia (gyöngyvirágcserje), Forsythia (aranyvessző), Hibiscus (mályvacserje), Philadelphus (jezsámen), Physocarpus (hólyagvessző), Pyracantha (tűztövis), Spiraea (gyöngyvessző) vagy a Weigela (rózsalonc) fajok.
A kerten belüli lehatárolásra igen jól alkalmazhatók az 1?1,5 méter magas cserjék, mint például Berberis (borbolya), a Kerria japonica - Pleniflora?, a Syringa meyerii - Palibin?, illetve a kisebb termetű gyöngyvirágcserjék és jezsámenek.
Az alacsony, 0,5?1 méteres cserjesávok ún. jelzősövényeknek használhatók, például kerti út vagy térburkolat mellett szépen hangsúlyozzák annak vonalvezetését. Ilyenek lehetnek a Potentilla (cserjés pimpó), egyes Spiraea (gyöngyvessző) fajok, a kékszakáll (Caryopteris) vagy a törpe aranyvessző (Forsythia intermedia - Minigold?) is. Erre a célra időnként évelőket is alkalmazunk, az egyik legszebb jelzősövényt például levendulából lehet kialakítani, ez a kert jellegzetes, szép dísze lehet.

Nyírt sövény
Nyírt sövény kialakítására a lomblevelű növények közül a legáltalánosabban ismert és használt fagyalok (Ligustrum) mellett a gyertyán (Carpinus betulus) és a bükk (Fagus silvatica), valamint a mezei juhar (Acer campestre) is használatosak. A híres barokk kertek sövényfalait, amelyek még ma is tökéletesen őrzik az egykori kert jellegzetes vonalait, általában gyertyánból alkották kertész elődeink.Nagyon szép, tömött nyírott sövény alakítható ki még tűztövisből (Pyracantha) és juliánborbolyából (Berberis julianae), amelyek örökzöld lombjuk mellett kertünkbe csalogatják a madarakat is.
Itt kell szólni az extenzíven fenntartott kertek sövényeiről is, ahol szintén a szúrós fajok dominanciája figyelhető meg, mint a gleditsia, a homoktövis (Hippophae rhamnoides), az ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a kökény (Prunus spinosa), amelyekből viszonylag olcsón, gyorsan és jól védő természetes kerítések alakíthatók ki.

Ültetés, nyírás
A határolócserjék ültetése a kerítésvonaltól fél méterre, egy kb. 40 cm széles és ugyancsak 40 cm mély árokba javasolt. A kiemelt földet visszatöltés előtt szerencsés humuszos termőfölddel dúsítani. Ezt a többletkiadást a cserjesáv gyorsabb kezdeti növekedéssel hálálja meg. Ha elegendő helyünk van, lehet két sorba is - átfedéssel, - cikkcakkban - - ültetni, így dúsabb lesz a sövény.
Ültetés után azonnal meg lehet kezdeni a nyírást: a cserjecsemeték jellegétől, elágazódásaik számától függően 10?20 centiméteres magasságban visszavághatjuk a növényeket. Ezt követően évente legalább kétszer (tavasszal és nyár elején) metsszük vissza sövényünket. Annál tömöttebb lesz, minél többször nyírjuk - azért persze engedjük közben nőni is?
Nagyon ügyeljünk metszéskor a keresztmetszet kialakítására is: mindig úgy alakítsuk a formát, hogy az alján szélesebb legyen, mint a felső részén! Ha az alja lenne a keskenyebb, nem kap elég fényt, és idővel a túlzott beárnyékolás miatt felkopaszodik, csúnya lesz.
Sövényként ültethető örökzöldek Magyarországon az utóbbi időben leginkább a fenyőfélékből - általában nyugati tuja (Thuja occidentalis) magoncokból - álló sövény terjedt el. Kétségtelen előnyei ellenére (nem kell utána gereblyézni, télen is funkcionál, valóban jó mikroklíma-teremtő) jó szívvel csak a nyugati országrészben ajánlhatjuk. Ha mégis ragaszkodunk ehhez a fajhoz, biztosítani kell az öntözést és tápanyagutánpótlást.
Hasonló a helyzet az igen szép hamisciprusokkal is, amelyek szintén igényesek csapadék, páratartalom és tápanyag tekintetében. Néhány faja (például Chamaecyparis lawsoniana) és egyes fajták mindennek ellenére igen tűrőképesek lehetnek, elsősorban öntözött, vagy aszályos időszakban öntözhető kertekben.
Sövény kialakítására leginkább a borókákat (Juniperus), a keleti tuját (Thuja orientalis) és a leylandciprust (Cupressocyparis leylandii) ajánlhatjuk a fenyőfélék közül. Bár ez utóbbi nem honos nálunk, tűrőképessége és gyors növekedése miatt egyre népszerűbb. Kialakíthatunk belőle nyírott vagy nyíratlan sövényt is. Nyíratlan sövényként ügyeljünk rá, mert nagyra nő, termete robosztus, egyes hímivarú fajtáiról pedig kiderült, hogy pollenük erősen allergizálhatja az arra érzékenyeket, ezért ezeket a faiskolai forgalmazásból már kivonták.
Igen szép sövény alakítható ki tiszafából (Taxus) is, ez elsősorban árnyékos, félárnyékos kertrészekben javasolható. Figyeljünk arra, hogy a piros magköpeny kivételével a növény minden része mérgező, kisgyerekes családoknak tehát nem ajánljuk.
Megfelelő páratartalom mellett nyírással egyes fenyőkből is szép sövény nevelhető, de a törpefenyő (Pinus mugo) az ország egész területére ajánlható. Szabálytalan növekedése nyírással szabályosabb mederbe terelhető, és szép alacsony vagy középmagas sövény lehet belőle. Érdemes különböző növekedési típusú fajtáit is alkalmazni kertünkben.

Fenyőfélék ültetése, nyírása
A fenyőfélék ültetéséhez kicsit nagyobb, 60´60 cm-es ültetőgödör javasolt, a legmegfelelőbb ültetési időszakok pedig az április és az augusztus-szeptember, amikor még elegendő idejük van a tél beálltáig a begyökerezésre.
A fenyőféléket évente egyszer, a tavasz végén nyírjuk, az intenzív hajtásnövekedés leálltával. Nyírott sövény kialakítása esetén a tervezett magasság eléréséig csak oldalirányban nyírjuk a növényeket. Fejlődésükre a legnagyobb veszélyt a téli, ún. élettani kiszáradás jelenti. Kétféleképpen is védekezhetünk ellene: a fiatal növények árnyékolásával, és fagymentes téli napokon a növények beöntözésével.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.