Menekülés a műanyagvilágból

Menekülés a műanyagvilágból

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A kertibútor-tervezők ismét felfedezték a természetes anyagokat. Az igénytelen műanyagtermékek áradatában reneszánszukat élik az elegáns, igényes és persze drágább, fából, vesszőből, nádból készített kinti bútorköltemények.

 

 

Az árérzékeny és gyakorlatias magyar vevők szívét meghódították a nyolcvanas évek végétől divatossá vált, olcsó és az időjárás viszontagságainak ellenálló plasztik alkalmatosságok. Aki azonban sütkérezés közben próbálta már a műanyaggal érintkező csupasz, verejtékben úszó bőrét különböző párnákkal, textilekkel elkeseredetten elszigetelni, hamar rájött, hogy nem ez a megoldás. Ha nem tud percenként megmártózni a hűs habokban, nem akar elrejtőzni az árnyékban, kellemesebb és elegánsabb, ha természetes anyagból készült nyugágyon, széken hódol a napimádatának, még akkor is, ha a forróság okozta verejtékezés ellen valójában a fenyőből, tikfából vagy éppen rönkökből összeállított alkalmatosságok sem jelentenek gyógyírt.

 

Az interneten, a szaküzletekben vagy éppen a barkácsáruházak választékát böngészve a kerti bútorok özöne fogadja az érdeklődőt. Az arány azonban legjobb esetben is 5:1 a műanyagok javára. A természetes anyagból készül kerti székek, asztalok és kiegészítők között általában a különböző impregnáló anyagokkal az esővel, az ultraviola sugárzással szemben ellenállóbbá tett fenyő termékekkel találkozhatunk a legnagyobb számban, az összecsukható ülőalkalmatosságtól a - fa fotelig?. A hagyományos kerti karosszékeken túl leggazdagabb a kínálat sörpadokból, de dönthető napozóágytól a kerekes italkocsiig, a hokedlitől a muskátlit tartó dísztalicskáig szinte minden kapható. Igényesebb, keményfa, legtöbbször tölgy, bükk kinti bútorokból is bőséges a választék, és a különlegességeket kedvelők akár teakfából is rendelhetnek maguknak garnitúrát.

 

A fa kerti bútorok gyengesége, hogy törődni kell velük: impregnáló szerekkel védeni az eső, a nap elől, a használat után fedett helyre tenni, különben előbb utóbb tönkremennek, legalábbis a felületük elszürkül, elcsúnyul.

 

Az időtállóság szempontjából praktikus kompromisszum a fa és a fém - ez utóbbin belül pedig a vízzel szemben ellenálló és könnyű alumíniumötvözet.

 

Aki a rusztikus bútort szereti, annak kínálják a gyalult gerendából ácsolt, sőt extrém esetben rönkből faragott bútorokat, amelyek szerkezetüknél fogva időtállóak és persze impregnáltak is. Szükség is van a kezelésre, mert súlyuknál fogva nehezen mozdíthatók. Mi tagadás, egyik-másik derékfájdítóan kényelmetlen is, ám az áruk ehhez képest nem csekély.

 

Sokak számára a teraszok dísze továbbra is a mediterrán kávéházi hangulatot árasztó, nádból, vesszőből fonott bútor marad, amely a maga diszkrét rugalmasságával alkalmazkodik használója alakjához. A természetszeretet azonban nem olcsó mulatság, ha kerti bútorról van szó. Ezt sokan azzal is magyarázzák, hogy az áruházakban, szaküzletekben itthon fellelhető választék zöme külföldi gyártmány, kevés a magyar termék, igaz, ez utóbbiak sem kerülnek sokkal kevesebbe. Szemfülesebb vásárlók az akciós termékekből válogatnak, amelyek esetenként 15?20 százalékkal is olcsóbbak, de az igazán kurrens portékák sajnos rendre kimaradnak az akciókból.
Az olcsó fenyőszékek jellemző ára 5?12 ezer forint, e kategóriánál csak a még egyszerűbb, összecsukható, támlás ülőalkalmatosságok olcsóbbak, amelyekhez még keményfa kivitelben 2,5?3 ezer forintért is hozzá lehet jutni egy-két hipermarketben, illetve cash+carry áruházban. Jellemző ár a négyszemélyes tartósított fenyőasztalért, alaktól és formától függően, 15?30 ezer forint. Olcsóbb kész garnitúrát vásárolni. Két karfás székből, kétszemélyes karfás padból és hozzá való asztalból álló garnitúrát például 30 ezerért, de 50 ezer forintért is vásárolhatunk. Ez, összehasonlítva egy háromszemélyes, faragott támlás, könyöklős falusi fapad 15?18 ezer forintos árával, jutányosnak tűnhet. Igaz, a rönkfából készült háromszemélyes pad az egyik barkácsáruház kínálatában támla, karfa nélkül 12 ezer forint. Akciós sörpadot viszont akár 12 ezer forintért találunk, de van 30 ezerért is.
A dizájnnal az alumínium?fa bútorok ára arisztokratikus magasságokba emelkedhet: nem meglepő, ha egyetlen székért harmincezer, egy kis nyolcszögletű asztalért húszezer forintot is elkérnek.
Mindezek után kellemes meglepetés a magyar gyártmányú, vesszőből fonott támlásszék visszafogott, nyolcezer forintos ára, vagy a kétszemélyes fonott kanapé 17 ezer forintért, az üveglapú kis kerek asztalka 14 ezer forintért. Annál is inkább, mert a külföldi fonott portékákért két-háromszor ennyit kérnek.
Az árlisták csúcsán az egzotikus faanyagú bútorok állnak. Egy jobb külföldi márka hatszemélyes teakfa garnitúrája - italkocsi, napernyő nélkül is - belekerülhet 200?300 ezer forintba.
S ha már az árnyékról esik szó, az acélvázból, acélküllőkből készített 180 centiméter átmérőjű textil napernyők induló ára négy-ötezer forint, de az igényesebb faszerkezetűekért - különösen, ha még nagyobbak és agyafúrt a nyitószerkezetük - akár húsz-negyvenezer forintot is elkérhetnek.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.