Erdei kuckó

Erdei kuckó

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egykor római település húzódott a Dunakanyar szegélyezte hegyoldalon, melyre csupán az ásatásokon napvilágra került kőfalmaradványok emlékeztetnek. Hűvös, illatos erdőn át vezet a kacskaringós út a domboldalra, a lombok között megbúvó erdei kuckóhoz. A negyven négyzetméter alapterületű kicsiny ház az ezerkilencszázas évek elején vadászlaknak épült. Stílusos oszlopos verandájával, terméskőfal kerítésével és fatörzsekből hasított rusztikus kapujával beleolvad az erdőbe. A ház asszonya ízlésesen újította fel a nyári kuckót, mely vastag falaival a forró napokon hűs otthont ad gazdáinak.

 

 

 

 

látóink öt évvel ezelőtt vásárolták meg az épületet, mely az ántivilág letűnése óta üresen árválkodott a buja növényzet borította kertben. Az idők folyamán az értékes növényeket, a hatalmas fenyőfákat pókháló módjára teljesen beszőtte a folyondár. Hosszú hetek munkájával elsőként tehát a fákat és bokrokat sikerült megszabadítani az élősködőktől, s e nem túl egyszerű, időigényes munka után láttak csak hozzá a ház felújításának. Ezzel párhuzamosan a kerítés építése is kezdetét vette. A kert közepén díszelgett egy hatalmas zúzalékkupac, melyet valamikor egy, a közelben végzett földmunka alkalmával termeltek ki és öntöttek le nemes egyszerűséggel a telekre. A hihetetlen mennyiségű kő elszállítása kisebb vagyonba került volna, ezért aztán úgy döntöttek, hogy inkább felhasználják. A hely szelleméhez illő, a római romokat idéző széles kőfalat és egy oszlopokon álló, palatetős, szabadtéri, nyitott kerti sütőhelyet építettek. A kerítés, mondhatni organikus építészeti stílusban készült. Minden tervezés nélkül, sorsszerűen kerültek a talicskába, majd a helyükre a kövek. A kaputól a házig vezető kerti lépegetőhöz a kőlapokat a dunabogdányi kőbányában egyenként válogatták ki. Súlyuk miatt nehéz lett volna őket mozaikként egymás mellé próbálni és forgatni, így ötletes megoldáshoz folyamodtak: digitális kamerával egyenként lefényképezték őket, és egy kényelmes fotelban üldögélve, számítógépen választották ki, melyik hová illik a legjobban. Ezt a módszert a fürdőszoba és a konyha csempézésénél is alkalmazták. A drága bordűrcsík helyett az egyszínű csempék elforgatásával tették változatossá a padlózatot és a falat. Mivel a természetvédelmi területen épült vadászlak a föld alatt rejtőző rőmai kori leletek miatt műemléki védelem alatt áll, így a külső falakon semmit nem változtattak. Céljuk az volt, hogy az építészeti értékeket megőrizve állítsák helyre az eredeti állapotot.

 

Belül csupán egyetlen változtatást eszközöltek: a nappali mennyezetét lebontották, hogy nagyobb teret és egy elkülöníthető hálórészt nyerjenek. A - hálószoba" kialakítására - felrúgva az íratlan szabályokat - egyedi és merész megoldást választottak, melytől egy építész igencsak csóválná a fejét, - Bánjuk is a maguk építészeti szokásait!" jeligére. A homlokzati timpanon belső felén alakították ki a helyet, ahol a franciaágy elfér.

 

A munkálatok közben kellemes meglepetés érte őket: a napvilágra került födémtartó gerendákról kiderült, hogy azok anyaga kitűnő állapotú vörösfenyő. Ekkor vette kezdetét a lassú, de gyümölcsöző munka. A ház gerendáit és tetőszerkezetét aprólékos műgonddal megtisztították a több réteg festéktől, majd állagvédő anyagokkal lekezelték. Az eredmény lenyűgöző lett, mely meghatározta a házikó belső világát. A nappaliban és a galériás hálóban hajópadlóval, míg a konyhában és a fürdőszobában a természetes kövezetet idéző, szabálytalan élű, merditerrán jellegű járólappal borították az aljzatot.

 

A házon köröskörül ablakok vannak, így keresztbe kasul átjárja a napfény és az erdei levegő. A hangulatos spalettákkal, a natúr bútorokkal és a kovácsoltvas gyertyacsillárral sikerült megteremteniük egy, a természettel harmonizáló kuckót. Csodálatos dolog itt kezdeni a napot, reggelente egy bögre kávéval kiülni a verandára, s gyönyörködni a kanyargó Dunában. A panoráma olyan, mintha a világ tetején magasodó béke szigetén lennénk.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.