Kert hét év után

Kert hét év után

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igazi csemege, ha építész mutatja be a kertjét, mint ahogy tette ezt áprilisi számunkban Callmeyer Ferenc is (A MI OTTHONUNK 2002. 4. szám 76-77. oldal). Ám ha ugyanabban az utcában még két másik Callmeyer-kert is van - a fiú és a lány kertje - , akkor tovább fokozható az élvezet. A családi kertkultúra hatása dominál az utódoknál vagy az egyéniség - És mi a szerepe az időnek - Judit kertje hétéves, Lászlóé tíz. Ennyi idő egy kertben elegendő arra, hogy szembenézzünk tévedéseinkkel vagy élvezzük a sikert. Ezúttal Callmeyer Judit kertjét mutatjuk be.

 

 

 

 

 

 

sp;

yer Judit kertje egy félköríves fagyalsövény (Ligustrum vulgare) köré épült, amelyet a korábbi tulajdonos ültetett. Ahogy a fagyal körülölelte az elképzelt teraszt, egyúttal megszabta a ház méreteit is. Így nemcsak a kert, a ház kiinduló pontja is a fagyalbokor lett. Az elmúlt hét év azt mutatja, hogy nem volt jó döntés. Az első években persze sok örömet szerzett a gyönyörű, fagyal ölelte terasz, amely ráadásul deszkaborítású, ezért korántsem forrósodik úgy fel, mint a járólap, és a kétévenkénti festésen kívül semmilyen törődést nem igényel. Később azonban egyre több gondot okozott a bokor miatt megrövidített házban a helyhiány. Ami persze nem azt jelenti, hogy hiba egy növényhez tervezni egy házat, hiszen vannak jó megoldások is. De azt igen, hogy a hangsúlyok idővel megváltoznak, és könnyebb egy bokrot átültetni, mint egy házat megtoldani. Az alapelvet, miszerint a háznak a növényből kell kinőnie, a fentiek ellenére is érvényesnek tartja Judit. Ennek szép példája, hogy nincs házat övező járda, a növények a fal mellé telepedtek. Mégsem vadvirágos parasztkert, mint az édesapáé, hanem zömmel nem őshonos növényekből álló díszkert. Itt nem a madarak szórják szét a virágmagokat, mint Callmeyer Ferencnél. A kapun belépőt köszöntő fügebokor, vagy a teraszon viruló leander egy más világba vezeti a látogatót. Az elmúlt évek azonban ebben is némi változást hoztak, kezdik átvenni a terepet a több bíbelődést igénylő, de egész nyáron viruló egynyáriak, mint a parasztpetúnia vagy a vízifukszia (Impatiens).Az ilyen típusú díszkert lényegesen több gondozást is igényel, tehát nem a - lusta ember kertje?, ahogy Callmeyer Ferenc nevezte a magáét. Judit szerint napi két órát kell(ene) szánni arra, hogy a kert megkapja azt a gondoskodást, amit igényel. S kellő bátorság szükségeltetik. Az első években a kezdő kertész minden új hajtásnak örül. Másutt a növények lassan átveszik az irányítást, itt viszont Judit szigorú kontroll alatt tartja növekedésüket. A bejáratnál terpeszkedő cseresznyefát olyan vehemenciával kurtítgatja, mint mások a sövényt. Szükség is van rá, hiszen egyre nagyobb árnyékot vet. Évek kellettek hozzá, hogy bátorságot merítsen a gyönyörű fagyalbokor átszabásához is: egy átjárót vágott rajta a felső kerthez. Ezen a hosszú és keskeny, 220 négyszögöles telken ugyanis a fagyalbokor által kettéosztott kert első része nyári nappaliként szolgál, míg a másik rész füves nagy tér, a végén gyümölcsössel. A gyep itt nem az a vadvirágos mező, mint az édesapa kertjében, ahol sem öntözni, sem vágni nem kell, mert önmagát tartja fenn. Mégsem pázsit, mert Telkiben, ahol most járunk, olyan drága a víz, hogy az öntözés luxusnak számít. Ilyenkor hiányzik nagyon egy víztároló, amely a kert kialakításakor kimaradt. Hét év után viszont jó döntésnek tűnik, hogy nem épült földhöz rögzített kerti sütőhely. A kerti tartózkodás követi a nap járását, ezzel együtt mozog a grillező is. Ezen a környéken a kert része az utcafront is, amit hasonló gonddal alakítanak, mint a ház közvetlen környékét. Óvják az utcai bodzabokrokat (Sambucus), termésükből lekvárt, teát készítenek. Az utcára néző gyönyörű garázskapu Callmeyer Ferenc tervezése, ami a háziak kétkezi munkáját is dicséri.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.