Kert - tíz év után

Kert - tíz év után

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Igazi építészkert a fiatalabbik Callmeyer utód, László portája is, amely a ház szerves része. A bejáratnál a nevezetes akantusz bokor (Acanthus hungaricus) virul, amelynek leveleit a korintoszi oszlopfőkről ismerjük. Görögországból hozta az idősebb Callmeyer. Idén egy jégeső alaposan megtépázta. Az akantusz szereti ezt a vidéket, bőven hullatja, pontosabban lövi a magját szerteszét; A ház tetején kopognak a - töltények".

 

 

 

 

omoly kerttervezés a véleményem szerint a kastélykertnél és közparkoknál kezdődik - mondja László. - Ahogy a lakás otthonossá tétele, úgy a kert kialakítása is ősi ösztönünk kellene, hogy legyen.

 

A szakirodalmat én is elolvastam persze, de a legtöbb, amit megtudtam belőle, hogy saját tapasztalatából meríthet legtöbbet az ember. A helyi és éghajlati viszonyok tájegységenként nagyon eltérőek. - Háromarcú telek - jellemzi a sajátját. A hosszú, keskeny telken elöl, a ház mellett van a díszkert, középen a diófaliget, hátul a gyümölcsös. Ami a ház melletti részt illeti, eredetileg két dolgot kívánt a növényektől: takarjanak a kíváncsi tekintetek elől és ne tegyék a kert rabjává a háziakat. Ami a takarást illeti, a gyorsan fejlődő olasznád (Arundo donax) telitalálatnak bizonyult, a szárait egyébként paradicsomkarózásra használják. A többi növény kiültetését alapos tájékozódás előzte meg. A szomszédok tapasztalata segített abban, hogy ha nem is őshonos, de ezt a meszes, márgás talajt és a száraz klímát kedvelő növényeket megtalálja. Így lett helye az ötvenféle növény közül például a tűztövisnek (Pyracantha coccinea), az ecetfának (Rhus typhina), a trombitavirágnak (Tecoma radicans), a télizöld meténgnek (Vinca minor és V. major), a fagyalnak (Ligustrum), az őszirózsának (Aster) és a henyeborókának (Juniperus horizontalis). Tíz év elteltével legtöbb munkája a metszőollónak akad, ami mindig ott hever az ajtó mellett, hogy kedvet csináljon a munkához. Kéthetente egy szombat délelőtt így is elég, hogy megkapják a növények azt, amire szükségük van.

 

A szomszédos ház közelsége miatt a kertnek ez a része szinte átriumos hatást kelt. Egy ablakpárkányra került a házigazda téglagyűjteményének néhány neves darabja. Az egyiken a hétágú korona grófi megrendelésre utal, régen ugyanis a megrendelő címerét és nem a gyártó nevét ütötték a téglába. De akad itt tégla a kétszáz éves telki apátságból, s itt hever a Mátyás-korabeli vízvezeték egy darabkája is. Itt még nem látszik annyira, hogy tízéves, igazi, felnőtt kertben járunk. Legfeljebb a teraszra nyíló ablaknál a trombitafolyondár mutatja, ami nyáron árnyékot vet, de ősztől tavaszig szabadon engedi a napsugarakat. Callmeyer Ferenc is innen vitte a sarjat a saját kertjéhez. Az idő múlása a telek középső részén látszik meg igazán. A diófaliget a legforróbb napokon is árnyat ad. Itt már nem a ház dominál, hanem a kert, vagy legalábbis kísérletet tesz rá, hogy önálló életre keljen, s szándéka előtt meghajlik a kertész. Ezen a kertrészen már nincsenek rögzített, fix járólapok, csak tipegőkövek, amelyeket időről-időre arrébb kell rakni, ahogy a bokrok, ágak nőnek és az út elkanyarodik. (A kerti burkolatokkal amúgy is érdemes egy kicsit várni. Callmeyer László építészként megrendelőinek is azt javasolja, hogy ne rögzítsék a kerti utakat a házépítés idején, hanem várjanak egy-két évet, azalatt világossá válnak a haladási irányok.) A középső kertben a lombok eltakarják a házat. A lehullott levelek ősszel sok munkát adnak. Callmeyer László szerint valószínűleg ezért olyan kevés a fa az újonnan épült házaknál, ami nagy kár. Enélkül például hova lehet kikötni egy függőágyat - (Érdekes módon sokan települnek ki Budapest XII. kerületéből, ami azt jelenti, hogy az már elveszítette zöldövezeti értékét. Egy ottani kockaház átlagos lakásából kitelik például itt Telkiben egy telek, mutatós házzal.) Telkinek több fejlődő területe is van: egy falusias része és egy kertvárosi. Callmeyerék utcája is falusias környezet; a választás tudatos. Ha kiülnek a háziak a teraszra, a lebukó nap alulról süt a horizonton, s ezt a környékbeli haszonállatok házi koncertje kíséri. Gazdag a természetes élővilág is. A süncsalád ilyenkor csörtet a kert első részénél a bokrok között, s a mama füttyögetve noszogatja a kicsinyeket. Éjszakánként hallani, hogy a régi ház padlására költözött nyestkölykök civakodnak a zsákmányon. Az egyik télen tizenhétféle madarat számoltak össze a madáretetőnél, s azt remélik, hogy tíz év után majd fecske is költözik az eresz alá.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.