Velence levétől a legüdébb pázsitig

Velence levétől a legüdébb pázsitig

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Ausztráliától Argentínáig kicsit mindenütt otthon van a nagy világjáró, az örök utazó: Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Tenisz Szövetség elnöke. Legszívesebben mégis velencei kertjében pihen.

 

 

Bárhonnan érkezik is haza Berényi János, a kertet látni akarja, még ha csak fél órára is. Pedig bizonyára járt már elragadóbb helyeken is, de hát nem is ez a lényeg.

 

- Hanem mi -

 

- Messze nyúlik a kert története - feleli. - Körülbelül húsz éve vettem ezt a telket, kezdő fiatalember koromban, a tanácsi bértelkek időszakában. Egy feltételt szabtak: a 160 szőlőtőkét nem szabad kivágni. Engem, aki semmit nem értettem a szőlőhöz, ez sem riasztott el. Vonzott nagyon a Velencei-tó selymesen simogató homokos strandja, az, hogy olyan, mint a Balaton, csak kicsiben, és közelebb is van Budapesthez: ilyen helyet akartam a családomnak. A mellettem lévő szintén kétszáz négyszögölt az unokabátyám vásárolta meg - azóta sincs közöttünk kerítés - , így kicsit családiasabban vághattunk bele a szőlőművelés rejtelmeibe, mert nála is volt kétszáz tőke. A munkahelyemen dolgozott néhány bortermelő atyai barátom, akik megtanítottak a kacsolásra, zöldgallyazásra és minden egyébre. Két-három évig kínlódtunk, Pesten a fürdőkádban tapostuk a szőlőt, és a borunkat elneveztük - Velence levé?-nek. De néhány év után elegünk lett, s mivel soha senki nem ellenőrizte a szőlő meglétét, kivágtuk a tőkéket. Különben is, mindig szép pázsitot szerettem volna, bár a szőlőnek rendkívül mélyek a gyökerei, nehéz volt kiirtani. Közben a nyolcvanas évek vége felé elkezdtem építkezni. A kivitelező emberei - mivel én egész héten nem lehettem közöttük - a sittet titokban beásták a földbe. Ez persze csak jóval később derült ki, amikor már csak a kerttel törődhettem; semmi sem fejlődött benne ugyanis. Gyanút fogtam, elkezdtünk ásni, s akkor megtaláltunk benne mindent, a fóliáktól a meszes zsákokig. Kiásni, elhordani, vastagon új földréteget hozni az egész kertbe, hogy egyenletes terepet hozzak létre... sok-sok munka, öt-hat éves kínlódás eredménye. A humuszrétegen már szépen megkötött a fű, amikor a kilencvenes évek elején elkezdtem vásárolni a cserjéket, díszfákat. Reménykedtem, hogy megkapaszkodnak, és egyszer majd lombot is hajtanak. Persze szakmai segítséget mindig kaptam barátoktól, ismerősöktől. A szép kis selyemfenyőm ma már hét-nyolc méteres, aztán nagyon fontos a saját ültetésű tölgyfám is, ami ma már uralja a kert végét. Reményeim szerint még hatalmasabb lesz, olyasféle, mint a margitszigetiek, - hová el nem hat város zaja semmi", ahol Arany János az Õszikéket írta. Öregen majd elüldögélek alatta, és elmélkedem az életemről, a régi szép időkről. Két meggyfám már gazdagon terem, a vadalmafát pedig nem is a termése, hanem a rózsaszín-lilás virága miatt szeretjük. Szép bogyóival egész évben díszíti a kertet. Az emésztő csúnya betonos tetejét például növényekkel, kínai futófenyővel, tujákkal tüntettük el, így aztán a kert közepén olyan, mint egy kis sziget. A feleségem még egy öreg talicskát is teleültetett muskátlival, amit a nagyobb pázsitos felületen helyeztünk el. A vendégeink, ahogy belépnek a házba, dicsérik: - De szép kerted van! Milyen gyönyörű a pázsit!"

 

- Mi a titka e szépségnek -

 

- A kertet locsolni és gazolni kell, mert ha a gaz elvirágzik, jövőre százszor annyi lesz. Az első időkben nagyon fontos az alapos munka, akkor megsűrűsödik a fű, nem engedi be maga közé a gazt. Ezt jól megfigyeltem Ausztriában, ahol sokkal magasabb volt a kertkultúra, mint nálunk -

 

- Most is magasabb - teszem hozzá.
- Tőlük hoztam ezt a kis boronaszerű szerszámot, amely szellőzteti, levegőzteti a füvet. Ehhez kapcsolható egy utánfutó-szita, amellyel speciális tápanyagot juttathatunk a gyepbe.
- Nem fárasztja ez a sok munka?
- Nehogy azt higgye, hogy lejárok füvet nyírni vagy locsolni. Nem. Az nem én vagyok. Valamikor pedig úgy gondoltam, hogy majd jól kidolgozom magam a kertben, így pihenek a szellemi munka után. De nem! Férfiasan bevallom, a dolognak ez a része engem nem fogott meg. Én pihenni jövök le, élvezni a pázsitot. Szerencsére meg tudtam teremteni magamnak a lehetőséget arra, hogy a fizikai kikapcsolódásra maradjon a sport. Rendes, tisztességes helyi parasztemberek ápolják a kertemet. Soha nem csalódtam bennük, pedig kulcsot is adok nekik. Hála istennek, még vannak ilyenek!
- Úgy tudom, Velence egyik legszebb kertje az öné.
- Erre nagyon büszke vagyok. Velence önkormányzata sokat ad arra, hogy milyen a község képe, hogyan néz ki a település, a közterek. A magánkerteket évenként díjazzák, és egyszer-kétszer engem is megtiszteltek. Velencén hagyománya van a szép kertnek, a sok virágnak.
- Tehát gyakran van itt.
- Szinte minden hétvégén. Ilyenkor reggel és este kinn ülök a kertben. Korán kelek, elkészítem a kávémat, közben a napfelkelte páratlan szépségét figyelem, este pedig a naplementét: annál csodásabban a nap nem nyugszik és nem is kél sehol a világon, mint az én velencei kertemben.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.