- és itt a nyár

- és itt a nyár

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Január, február, és itt a nyár - tartja a mondás. Lassan ébred a természet, nézzünk hát körül a kertben, milyen munkákat is tudunk elkezdeni. vizsgáljuk át kerti szerszámainkat, szükség szerint javítsuk ki, élezzük meg őket, mert a csorba, törött eszközök balesetveszélyesek.

 

 

Első feladat az őszről maradt falevelek összegyűjtése, elsősorban a gyepfelületről. Ez nagyon fontos, mert a gyepen maradt lomb a hó alatt befülled, bomlani kezd, károsítva a füvet. A tél folyamán felfagyott gyepet hengerezzük meg, de csak akkor, ha már nem fagyott. Vizes, tapadós füvet nem szabad hengerezni.

 

Gyep levegőztetése
Sok kertben tapasztaljuk, hogy a néhány éve telepített gyepek mohásodni, foltosodni kezdenek. Ennek leggyakoribb oka a talajszellőztetés elmaradása. A napi használat, a csapadék a talajt tömötté teszi, és ez megakadályozza a levegő és a víz beszivárgását, a gyep növekedése lelassul, a fű szép lassan elhal. A gyep szellőztetésénél arra kell ügyelni, hogy négyzetméterenként 45-50 darab, maximum 10-12 cm mély, 1-1,5 cm átmérőjű lyukat üssünk, így juttatva oxigént a gyökérzónába (ügyes kezűek maguk is készíthetnek fahengerbe vert százas szögekből levegőztetőt, levágva a szögek fejét). Évek óta elhanyagolt gyepek esetén érdemes úgynevezett felülvetést végezni, április második felében. A fűmagot keverjük össze laza termőfölddel, s így szórjuk ki a területre. Gereblyézzük át, és hengerezzük le a felületet, majd folyamatosan tartsuk nedvesen.
Cserjék, rózsák
A gyep után nézzük, mi a teendő a cserjékkel, fákkal. Ezeknél a növényeknél a legfontosabb feladat a metszés, amely a dísznövények esetében talán egyszerűbb (a gyümölcsfák metszésénél használjunk szakkönyvet). A metszésre azért van szükség, hogy eltávolítsuk az elhalt, sérült, fertőzött ágakat, vesszőket, kialakítsuk a fák és cserjék koronaformáját, vagy szabályozzuk a virágzás, és/vagy termés mennyiségét és minőségét.
Kezdjük a rózsával. A parkrózsák és teahibridek esetében minden gyenge és elszáradt hajtást le kell vágni, az ép vesszőket pedig érdemes az eredeti hosszuk felére visszametszeni. Ennek ideje március közepétől április elejéig tart. A futórózsáknál
az oldalhajtásokat a törzstől 5-10 cm-re vágjuk le. Az egyszer nyílókat az elvirágzás után azonnal, a többször virágzókat március-áprilisban kell metszeni.

Ffák metszése
A májusban virágzó lombhullató fák és cserjék esetében minden elszáradt, gyenge és rossz helyen nőtt hajtást le kell vágni. A túl sűrű ágakat is el kell távolítani, valamint az elvirágzott vesszőket is vágjuk vissza. A metszésre az elvirágzás után azonnal kerítsünk sort. A május után virágzó lombhullató fáknál és cserjéknél hasonlóan kell eljárni, mint az előbbi csoportnál, azzal a különbséggel, hogy a régebbi ágakon fás metszést kell végezni, ami tulajdonképpen ritkítást jelent. Ezzel nem szabad megvárni a vegetáció beindulását, januártól márciusig el kell végezni. A lomblevelű örökzöldeknél a metszés
ideje május. A sérült fák beteg részeit vissza kell vágni az ép részig, a sebeket azonnal be kell kenni sebkezelővel, például Cellciddel.
A talajtakaró növényekkel (kúszócserjék, kúszófenyők) beültetett területeket célszerű óvatosan felkapálni, fellazítani, hogy a csapadék és a levegő könnyebben le tudjon jutni a növények gyökeréhez. Természetesen ez csak azokra a helyekre vonatkozik, ahol még nem alkotnak összefüggő felületet a növények (például a tavalyi telepítés esetében).

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.