Kerti oázisok

Kerti oázisok

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Dísztavat már az ókorban létesítettek, a víz azóta is a kert kialakításának fontos eleme. A víz a sok növénnyel, tarka virággal paradicsomi állapotot hoz létre. ma a természetes környezetet utánzó tavak a divatosak. egyre többen helyeznek el kacsaúsztatót, tavacskát, benne növényekkel, halakkal, partján madárra váró itatókkal.

 

 

A legkisebb álló vízfelület a madáritató vagy -fürdető. A szárnyasoázis lehet kőbe vájt lyuk, vagy befelé mélyülő, bélelt gödör is. Ne fák alá tegyük, mert ott nehezen veszik észre az állatok. Hogy feltűnőbbek legyenek, a tálakat talapzatra is helyezhetjük. A nagyobb tavak se kerüljenek lombhullató fák alá, mert azok beszennyezik a vizet, és a napot elzárva gátolják a növények és állatok fejlődését. Jó, ha a vízfelületet naponta legalább öt-hat órán át süti a nap. Nem cél, hogy a tó körbejárható legyen, de fontos, hogy a tér több pontjáról rálássunk és gyönyörködhessünk benne. Kisgyerekes családban a tavat vegyük körbe biztonsági ráccsal, megelőzendő a baleseteket. A vizet este jól világítsuk meg, és ne legyen a közelében olyan tárgy, amelyben megbotolhatunk.

 


Tartalom és forma
Az állóvizet lehetőség szerint a kert legmélyebb pontján alakítsuk ki, hisz a víz amúgy is ott gyűlne össze. A legideálisabb a félárnyék, nem meredek parttal, hogy a növények ne csússzanak bele a vízbe, s télen se feszítse szét a medret a víznyomás. Az északi és északkeleti telekrész nem al-kalmas tótelepítésre: itt nagyobb a fagyveszély, és ez a rész kapja a legkevesebb napsütést. A telek dél-keleti részén nyáron a délelőtti napsütés kevésbé éget, viszont a téli félévben ide esik a legtöbb déli napfény.
A tóépítés során első a meder kiásása. Falát betonból is kiönthetjük, s bélelhetjük fóliával. Az ásás során kialakíthatunk teraszokat is a különböző vízmélységet, illetve fényt igénylő növények számára. A felszínt el kell simítani, a rögöket eltávolítani, s a rendbe hozott földfelületre rákerülhet a tíz cm vastagságú homokréteg. Erre fektethetjük a vízzáró takarót rugalmas anyagból (vehetünk előre gyártott poliésztermedencét), majd következnek a növények és kövek, melyek közé speciális talajkeveréket kell szórni. A felsőbb szintet kedvelő zöldek beültetése után borítsuk be az egész tómeder alját apró, tisztított kavicsokkal.
A növénytelepítésnél ötven százalékban szabad maradjon a víztükör. A fagyérzékeny növényeket ne tegyük közvetlenül a talajba, inkább edénybe, cserépbe, kosárba kerüljenek. A vízfelszín kúszónövényei társaságában jól érzik magukat a kis gyökerű, húsz centiméteres mélységet kedvelő növények, majd a nagy, legalább hatvan centis mélységben gyökerező virágok, így a lótusz vagy a tavirózsa is. Az ültetés ideális időszaka április?május. Õsszel célszerű lombvédő hálóval befedni a tavat.
A formai kialakításnál ne törekedjünk szabályosságra, sőt akár két medencéből álló tavacskát is létrehozhatunk, ha elegendő hely áll rendelkezésünkre. A két medencét tipegőkkel is elválaszthatjuk, és az sem kizárt, hogy a medencék között szintkülönbség legyen. A vízforgató szivattyú mindig a felsőbe nyomja vissza a vizet, onnan folyik vízesésszerűen alulra.
A növényeken kívül állatokat is telepíthetünk a tóba, nagyjából a zöldek után egy hónappal. A díszhalak létezésének nemcsak esztétikai, de biológiai jelentősége is van, hiszen megeszik a víz fölött tenyésző szúnyogok lárváit.
Ne legyen a tóban túlságosan sok hal, négyzetméterenként legfeljebb egy-kettő. A halak mellé - már csak a hangulat kedvéért is - békákat is költöztethetünk, természetesen csak akkor, ha a tó mélysége és mérete megengedi. Az állatok betelepítésekor a tómélység minimum nyolcvan centiméter legyen, hogy a nap ne tudja könynyedén átmelegíteni az egész víztömeget, egyébként elvész az oxigén, és elpusztulnak az élőlények.
A tó kialakítása után magától értetődően költöznek majd a víz közelébe a szitakötők, pillangók, méhecskék is, melyek a természetes vizet a túlcsorduló életteljesség oázisává varázsolhatják.
TÓTAKARÍTÁS
Az elhalt növények, illetve halak után kutatva rendszeresen emeljük fel a nagyobb leveleket, mert az elbomló anyagok elősegítik az iszaposodást. Amennyiben a nagy melegben túl sok víz párologna el a tóból, lehetőleg állott vízzel pótoljuk azt, így nem éri váratlanul a hideg víz az élőlényeket. Az iszapot rendszeresen ürítsük a tófenékről, ha vastagsága meghaladja a tíz centit, mert káros az élő szervezetekre. Ügyeljünk a pH-értékre, kizárólag kerti tavakhoz ajánlott vegyszereket alkalmazzunk, nehogy kárt tegyünk zöldjeinkben.
A dísztó üzemeltetéséhez túlfolyót, illetve lefolyót is építeni kell, s szükséges a víztisztítók, szivattyúk, illetve lélegeztető fúvókák beszerelése is. A hideg évszakban jégmentesítésről is gondoskodni kell. Fontos, hogy a tó mélysége nagyobb legyen, mintsem hogy télen az egész vízmennyiség befagyhasson, illetve elég növénynek kell a jég alatt maradni az oxigéntermeléshez, biztosítva az állatok túlélését. A jegesedés elkerülésére helyezzünk a vízfelszínre légzőnyílással bíró műanyag jéggátlót. Az oxigéndúsításhoz a tó befolyócsövéhez szereljünk porlasztókövet vagy búvárszivattyút. A tó tisztítása akkor válik esedékessé, ha a vízfelület szürkészöld színű lesz. Erre a tavasz, illetve ősz a legalkalmasabb. Szivattyúval szívjuk le a víz háromnegyedét, a halakat átmenetileg telepítsük edénybe, szellőztetve a vizüket. A növényeket szedjük ki - az iszapba gyökerezettekkel együtt?, válogassuk át őket, s ha rothadót találunk, dobjuk ki. Az agresszív fajokat edénybe ültessük. Az iszapot vödörrel merjük ki, és terítsük szét a kert más részén. A tómeder falait slaggal mossuk, majd szivattyúzzuk ki a mosóvizet. Töltsük fel a tavat friss vízzel, és telepítsük vissza a növényeket. A tartályokban cseréljük frissre az ültetőközeget, s abba tegyük vissza a töveket. Az állatok visszahelyezésével várjunk pár napot, ezalatt elillan a víz klórtartalma. A friss víz felszíne azonnal bezöldül majd az algák miatt, de ha elegendő növény van a vízben, hamar kitisztul.

TAVI FENG-SHUI
Mint a lakberendezés megannyi területére, a kerti tavak építésére is léteznek feng-shui szabályok. E szerint a tavakba csak gömbölyű, lekerekített köveket helyezzünk, mert ezek vannak éltető hatással az élőlényekre. A víz gazdagságot és boldogságot hoz, főleg ha a kert északkeleti, illetve délkeleti részén helyezzük el. A derékszögű tavak jól illenek a ház és terasz egyenes vonalaihoz, míg a szőnyegképző növények a szükséges kontrasztról gondoskodnak. Azokhoz a tavakhoz, melyek a kert közepén, szabadon helyezkednek el, jobban illenek a mozgalmas, íves formák. A tó lehet egy szintben a talajjal, de ha megfelelően körülbetonozzuk, akár meg is emelhetjük a szintjét, a falat pedig dekorkővel vagy fával burkolhatjuk, s körbe is ültethetjük. Minden esetben gondoljunk rá, hogy a víztisztításhoz maradjon hely a tó megközelítésére.

Kiegészítők
A tó részére kiásott földből kialakíthatunk sziklakertet, vagy füves dombocskát. Megfelelő terepadottságok esetén vízesést is építhetünk, ügyelve a lépcsőzetességre. A víz útját tagolhatjuk kövekkel, körbeültethetjük növényekkel is. A kerti víztárolókat a takarékosság jegyében érdemes vízforgatókkal működtetni, mely a folyamatos tisztántartásban is jó szerepet lát el.
A csobogók jellegzetes eleme a rusztikusan megmunkált kőtömb, amely körül a sekély vizű tómedence lehet a madarak itatóhelye. A dísztavak közepén jól mutathat egy szökőkút, amely a tóba ékelt gumicsövön keresztül kap vizet, a végén egy permetezővel. Ha a cső minimum három méter magasan elhelyezett víztartályból táplálkozik, a lezúduló víz képes a kút működtetésére.
Újszerű megoldás a víz közepébe rejtett fürdőtó. A növényekkel való közösség feleslegessé teszi a víztisztítók működtetését és a vegyszerek használatát. A medencét még a tóépítés elején ki kell alakítani, hogy a fürdőzés már egy növényekkel körülölelt környezetben történhessen.

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.